Mének és tények, lótenyésztés Németországban
(A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003. májusi számában. )
Az európai gazdasági válság a lótenyésztést sem kerüli el. Ha Németország példáját nézzük – amely ország világhatalom a sportlótenyésztésben -, akkor megállapíthatjuk, hogy az idei fedeztetési szezonban sok tenyésztő üresen hagyja kancáját. A méntulajdonosok nem tehetnek mást, mint hogy még jobb kiszolgálást nyújtanak a tenyésztőknek.
Változó gondok
Ha ezekben a hetekben egy-egy új kiscsikó jön világra, az első pillanat ugyanolyan, mint minden elléskor, mindenki örül az egészséges csikónak. Ám a második pillanat már más, mint az elmúlt húsz évben. A német tenyésztők egyre gyakrabban kérdezik önmaguktól, hogy megéri-e újra termékenyíttetni kancájukat, hiszen a csikók értékesítése jóval nagyobb akadályokba – elsősorban a kereslet hiánya miatt – ütközik. A gazdasági nehézségeket először a méntartók érezték meg. Németországban minden termékenyítő állomáson kevesebb kancát termékenyítettek 2002-ben, mint az azt megelőző 2001-es évben. A német méntartók azért nincsenek könnyű helyzetben, mert az ottani állami méntelepek jelentős konkurenciát jelentenek számukra.
Titkos számok
Köztudott, hogy a legnagyobb állami méntelepeket – így pl. Warendorfot is “fenyegeti” a gazdasági racionalizálás veszélye, ami a ménállomány csökkentését jelenti. Amiben mind a privát, mind pedig az állami méntartók hasonlítanak egymásra, az a titoktartás arra vonatkozóan, hogy melyik mén hány kancát fedezett. Pedig ennek nyilvánosságra hozatala rendkívül fontos lenne a kancatulajdonosoknak: felmérhető lenne, hogy egy méntől körülbelül hány csikó születik majd. Ez pedig a majdani értékesítés szempontjából nem hagyható figyelmen kívül.
A fedeztetés – termékenyítés mára már egyre inkább technikai folyamattá vált. Az uniós elvárásoknak megfelelő állomásokra rendkívül szigorú előírások vonatkoznak, ezek pedig megfontolandóak a magyarországi méntartók számára is. Így például az EU állomások higiéniai okokból nem használhatnak próbaméneket. Ezek szerepét mára az állatorvos vette át. A termékenyítés optimális időpontjának megállapításához az állatorvos 3-4 vizsgálatot is elvégez, ez pedig Németországban vizsgálatonként 30 eurót jelent.
A ménállomány
A német tenyésztésben összesen 76 066 kancát tartanak nyilván, ezekre 3847 mén jut. A mének száma 1990 óta 25%-kal emelkedett, jóllehet a méneknek csak egy bizonyos részét “használják ki” igazán. A mesterséges termékenyítésnek köszönhetően ugyanis egy méntől jóval több utód nyerhető, mint a hagyományos módszerrel. A legtöbb mén ma már csak mesterségesen fedez. Itt az angol telivérek jelentenek kivételt, a telivér méneskönyv ugyanis nem ismeri el angol telivérnek a mesterséges termékenyítés útján született utódokat.
Szintén a kevés kivételhez tartoznak a kevésbé foglalkoztatott mének, illetve azok az apaállatok, amelyek nem hajlandóak fantomkancára ugrani. Ilyen volt pl. Capitol I. Némely tenyészkörzetek ménenként csak bizonyos számú kancát engedélyeznek. Így Holstein 250-ben állapította meg a felső határt.
Német szabályok
Hannoverben más a helyzet: ott nem szabályozzák a keresletet, így egy mén után korlátlan számú csikó születhet. A veszély nyilvánvaló, hiszen a tenyésztők nagy része csak a divatos ménekre koncentrál, ugyanakkor remek fiatal mének közül is válogathatnának. Ha pedig egy fiatal mén próbálatlan marad, hamar eltűnik a süllyesztőben, elveszítve az esélyt arra, hogy ivadékaiban bizonyítson. A privát állomások behódolnak a divatnak: mindenhol van Donnerhall vagy Rubinstein vonalú mén, az ugrókat Cor de la Bryére vagy Capitol illetve Landgraf leszármazottak képviselik.
Wesztfáliában kötelező a Pilot vagy Polydor mének szerepeltetése, Hannoverben Weltmeyer mellett Escudo a “sláger”. Hannoverben alig ismerték Spartant, egészen addig, amíg meg nem jelent a színen a szürke mén fia: Stakkato. Szenzációs Bundeschampionat győzelme divatba hozta már-már feledésbe merült ménvonalát.
Sajnálatos módon egyre inkább háttérbe szorulnak az angol telivér mének. Ennek pedig előreláthatólag meg lesz még a böjtje! A magánkézen lévő termékenyítő állomások ugyanis nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy telivért tartsanak abban a boxban, ahol akár egy divatos sportló mén is állhatna. Egy mén akkor keresi meg a zabravalót, ha legalább 30-50 kancát kap szezononként. Így a telivér mének tartása egyre inkább az államra hárul. Nem említettük még a sportkarrier problémáját.
A lovas
Egy mén annál népszerűbb, minél többet láthatja a közönség – lehetőleg győztesként. Ekkor jönnek a kancák, emelhető a fedeztetési díj. A jó sportkarrierhez jó lovas kell, ez pedig pénzbe kerül. A következő kritikus ponthoz akkor érkezik a mén, ha utódai elkezdenek versenyezni.
Elég csupán egy-két csikónak kevésbé ügyes lovashoz kerülnie, akinél nem bontakozhat ki képességük, máris elterjed a ménről, hogy nehezen lovagolható vagy rossz képességű csikókat produkál. A helyzet tehát nem könnyű. Magyarországon is egymás után nyílnak termékenyítő állomások, amelyek közül éveken belül csak a legjobbak és az igazán tőkeerősek maradnak majd talpon. A lópiac áll, ez nálunk is jól érzékelhető. Marad tehát a régi alapelv: csak a legjobb lesz elég jó…
Szebényi Dániel
Frissítve: 2023.04.04.
Fotók: Canva
