Csikót szeretnénk!
A ló ivarszervei, nemi működése röviden
Csikót szeretnénk! Nagyszerű, de nem árt tisztában lenni azzal, hogyan is működik a ló szaporodásbiológiai szempontból.
MÉN
A hím ivarú ló, a mén (népiesen csődör) belső nemi szerve az ivarsejteket termelő here. A here páros szerv, azaz egészséges ménnek két heréje van, melyek lúdtojás nagyságú, keményen rugalmas tapintatú, babszem alakú képletek. A herék a herezacskóban helyezkednek el, mely a két comb között van, és a lágyékgyűrűn keresztül a hasüreggel közlekedik. A herék a hasüregben fejlődnek ki, és néhány hónapos korban szállnak le a herezacskóba. Kivételes esetben a herék leszállása későbben is bekövetkezhet, akár 2-3 évesen is, vagy a leereszkedés el is maradhat. Ilyenkor alakul ki a rejtettheréjűség, ami a herélésnél jelent bizonyos nehézségeket. A ló hímvesszője nyugalmi állapotban a vaszorában helyezkedik el, (ennek sajátos hangja, „kotyogása” időnként mozgás közben jól hallható), ahonnan vizeléskor előesik, illetve merevedéskor előnyomul. A hímvessző alsó részén halad a húgycső, amibe az ondóvezető is szájadzik. Tudni kell (tartástechnológiai szempontból is nagyon fontos), hogy a méncsikó 10-12 hónapos kora körül ivarérett lesz, de tenyészérettségét csak 3 éves korában éri el (melegvérű fajták esetén). Csikót nemzeni viszont képes már ivaréretté válása után is!
KANCA
A kanca külvilág felé néző, külső nemi szerve a péra megakadályozza, hogy szennyeződések, fertőzőanyagok jussanak a belső nemi szervekbe. A hüvelyt a külső és a belső méhszáj közötti méhnyakcsatorna köti össze a méhhel. A méhnyak körülbelül 3-5 cm hosszan nyúlik előre a hüvelybe, és tapintata az ivari ciklus állapotától függ. A méhtestből ágazódnak el a méhszarvak, ezek a petevezetőn keresztül csatlakoznak a petefészekhez. A petevezető tölcsérszerű képletébe kerül ovulációkor az érett petesejt. A kanca ivari működését idegi és hormonális hatások szabályozzák. A hormonok termelődése egymással szoros összefüggésben van, és a környezeti hatások jelentősen befolyásolják, köztiagy nemi központján, a hypotalamuszon keresztül. (A különböző hormonok hatásmechanizmusára, termelődésének szabályozására most nem térnék ki, a hobbiló-tartónak elég tisztában lenni a szaporodásbiológiának gyakorlati teendőket meghatározó mélységéig.)
MIKOR LEHET FEDEZTETNI?
A ló ivari működése szakaszokra osztható. A mi éghajlatunk alatt a téli időszakban sárlás általában nincsen (anösztrusz), a petefészken nem növekednek tüszők. A tél elmúltával, ahogyan a napi átlaghőmérséklet emelkedik, nő a napsütéses órák száma, és hosszabbodnak a nappalok, aktivizálódnak a kanca nemi szervei. Az átmeneti időszakban a tüszőnövekedés már megindul, de ovuláció még nincsen, sárgatest még nem képződik. Ebben az időszakban mutatja ugyan a kanca a sárlás jeleit, de a fedeztetés eredménytelen. Ez az időszak néhány héttől akár két hónapig is terjedhet, a télből a tavaszba való átmeneti időben. Tavasszal megindulnak a valódi ivari ciklusok, amikor a tüszőérést ovuláció is követi, kifejezettek, határozottak és szabályos hosszúságúak a ciklusok. Ilyenkor legeredményesebb a fedeztetés, nálunk ez az időszak körülbelül április-májusra tehető. A nyár beköszöntével a nemi aktivitás ismét csökken (július-augusztus), majd ősszel, a csökkenő hőmérséklet, ismét változó (most csökkenő) nappali megvilágítás hatására van egy újabb, általában szeptemberben jelentkező sárlási szezon, de ez sokkal rövidebb, mint a tavaszi idény. Van, aki ebben az időben még igyekszik kihasználni az esetleges ovulációt, hogy a tavasszal üresen maradt kancákat vemhesítse, én a magam részéről nem tartom szerencsésnek az őszi fedeztetést és őszi elletést. A csikó szempontjából és munkaszervezési, tartástechnológiai szempontokból is sok nehézséget jelent. A sárlást, illetve annak intenzitását a környezeti hatások, a nem megfelelő kondíció jelentősen befolyásolják. Sem a lezsarolt, sovány, erősen mínusz kondíciójú lónak, sem az elhízlalt lónak nem szabályos, nehezen észrevehető a sárlása renyhe az ivari működése. Az ivari működés legkifejezettebb lassan, fokozatosan javuló kondíció mellet. Ezt a jelenséget a tenyésztők ki is szokták használni (flushingolás). A sárlás tüneteinek intenzitását befolyásolja a mén jelenléte, illetve a próbáltatás. Kedvező hatással van az ivari működésre a mozgatás, az ésszerű munkáltatás is. Fentiek mellett igen nagyok az egyedi eltérések, amelyek egyes kancacsaládokra jellemzőek, és jól öröklődnek.
Novotni Péter 2012.01.27.
Frissítve: 2023.03.13.
Fotó: Canva
