Díjazták a lótenyésztőket
Hódmezővásárhelyen XX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon
Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok lótenyésztési bemutatója az utóbbi években a Mezőhegyesen kitenyésztett fajtákra, azaz a Furioso-North Star-ra, a gidránra, és a nóniuszra terjedt ki.
Ebben az évben a kiállítás kiemelt fajtája a nóniusz volt. A Horn Artúr különdíjat ebben az évben Dr. Hecker Walter kapta.
A gidrán fajta díjai |
||
|
Helyezés
|
Név
|
Tenyésztő, tulajdonos, kiállító
|
|
1.
|
Siglavy Bagdady Gidran-17 „Hébér”
|
Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad
Marócpusztai Ménese |
|
2.
|
Gidran XXIII-24 „Szucsevica”
|
Vörös József, Gyűrűs
|
|
3.
|
Gidran XXIV-120 „Sellő”
|
Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad
Marócpusztai Ménese |
A Furioso-North Star fajtájú kancák 3-5 éves korcsoportjának díjai |
||
|
Helyezés
|
Név
|
Tenyésztő, tulajdonos, kiállító
|
|
1.
|
Furioso XLIII-113 „Líra”
|
Kucsora István, Kucsoráné Kobzi Éva, kiállító: Kéktói Ménes
|
|
2.
|
Furioso The Bart – 14 „Tekla”
|
Egyed Béla, Hódmezővásárhely
|
|
3.
|
North Star XII-43 „Jutka”
|
ESSEN Kft., Karcag
|
A Furioso-North Star fajtájú kancák 5 évesnél idősebb korcsoportjának díjai |
||
|
Helyezés
|
Név
|
Tenyésztő, tulajdonos, kiállítás
|
| 1. |
Aranyági Katica
|
Tenyésztő: Hód-Mezőgazda Rt.,
tulajdonos, kiállító: Fekete Balázs |
| 2. |
Furioso Aldato-19 „Idea”
|
Fekete Balázs, Hódmezővásárhely
|
| 3. |
Boszporusz-24 „Sarkcsillag”
|
Tenyésztő: Janievitz Lászlóné,
tulajdonos,kiállító: Lánius-Ker Kft., Mélykút |
A nóniusz fajta díjai |
||
|
Helyezés
|
Név
|
Tenyésztő, tulajdonos, kiállító
|
| 1. |
Nonius XVII-23 „Nutria”
|
Mezőhegyesi Állami Ménes Kft., Mezőhegyes
|
| 2. |
Nonius IV-16 „Tulipán”
|
Mezőhegyesi Állami Ménes Kft., Mezőhegyes
|
| 3. |
Nonius IV-38 „Merész”
|
Barna Gergely, Elek
|
Különdíjak:
1. A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének különdíját a lótenyésztési nagydíjas kanca tenyésztője a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft., Mezőhegyes kapta. A díjat Dr. Mihók Sándor és Kőrösi Krisztina a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége elnöke és ügyvezető igazgatója adták át.
2. A Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület egyik különdíját kapta tenyésztői munkájáért Horváth Józsefné, Csákvárról , a másik különdíjat pedig Fóti Álmos, Környéről. A díjakat Mátyás István, a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület elnöke adta át.
3. A Furioso-North Star Lótenyésztő Országos Egyesület különdíját kapta a Kéktói Ménes a kiállításon bemutatott tenyészállatokért. A díjat ifj. Horváth Sándor, a Furioso-North Star Lótenyésztő Országos Egyesület nyújtotta át.
4. A Nónius Lótenyésztő Egyesület különdíját kapta Ludányi János Csanádpalotáról a bemutatott kancáért (Nonius-148 Terka). A díjat Dr. Pataki Balázstól a Nóniusz Lótenyésztő Országos Egyesület tenyésztő bizottságának tagjától vehette át.
Egyéb Különdíj:
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége minden évben egy személy részére ítéli oda a Horn Artúr díjat. Ebben az elismerésben idén dr. Hecker Walter részesült.
Hecker Walter 1937-ben Budapesten született. Gyermekévei Nyíregyházán teltek, ahol Balczó Andrással mély barátságot kötve az ifjúkori lovaglások élményét a Nyíregyházi Tanyabokrokban együtt élték át. Ennek hatására kötelezte el magát a lóval, mindenek-előtt az arab lóval, amikor a Nyíregyházi Méntelepen bábolnai arab félvérek fedezőmén ivadékait lovagolta a szabadidejében, többek között a Nyíregyháza Árvalányhaj kedvenc országos fedező-ménjét.
Az Agrártudományi Egyetemen, szerzett agrármérnöki diplomát 1960-ban és mindjárt a dióspusztai angol telivér ménesnek lett a törzskönyvezője. A régi méneskari alapokon csodálatosan működő lótenyésztés átszervezésével Bábolnára került, majd a Jászberényi Méntelepen dolgozott. Egy véletlen folytán itt ismerkedet meg Schwark professzorral, aki ösztöndíjat ajánlott neki az egykori Német Demokratikus Köztársaságban. Az 1964- 1965 között az NDK-ban töltött időszak eredményként született a „Gyorsaság öröklődése az angol telivér tenyésztésben” címmel megírt disszertáció.
„Híres versenylovaink” című munkájában a magyar lovas múlt gazdag értékeit igyekszik megörökíteni a mai kor és az utána következő generáció számára.
Később, 1965-1975 között, a Budapesti Galopp Versenypályán a versenyistálló vezetője volt, majd 1975-től 1980-ig a Lótenyésztési Felügyelőségen dolgozott, utána a Pegazus lótenyésztő társaságot vezette. Amikor Papócsi László 1984-ben a Magyar Lovas Szövetség elnöke lett, őt bízta meg a főtitkári teendők ellátásával. A Magyar Lovas Szövetség alelnöke tisztjét is betöltötte 1988-tól Horn Péter akadémikus felkérésére a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kara Lovas Akadémiájának docense lett, majd egyetemi tanára, és végül igazgatója. Innentől kezdett kibontakozni szakirodalmi tevékenysége. Első nagyobb jelentőségű szakirodalmi munkája a „Bábolnai Arab Lótenyésztés története” című könyv volt. Elindította Lovasakadémia sorozatot, aminek keretében 15 szakkönyv jelent meg magyar nyelven, vagyis neki köszönhető a magyar nyelvű lovas szakirodalom megszületése. Ezzel a szakirodalmi munkássággal különleges egyéniségévé vált a hazai lovas életnek.
Ez a mély lelkületű, hibáit őszinte önkritikával bíráló, megbocsátó ember precízen felépített munkásságával, lexikális tudásával alapot teremtett a hazai lótenyésztés és lovassport oktatásához, lovas múltunk elfeledett gazdag értékeinek megőrzéséhez és mélyen beírta magát lovaskultúránk történelmébe.
2013.05.09.
Forrás: Agroinform
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.06.
