Ismét a leégésről

Korábbi napégésről szóló cikkünk megjelenése után kaptunk hideget-meleget, így arra gondoltunk, érdemes lenne kicsit alaposabban is beleásni magunkat a témába. Nézzük tehát, hogy mely lovak vannak kitéve a leégés veszélyének és miért fontos, hogy védjük őket a nap káros sugaraitól.


A bőr a legnagyobb szerv, melynek feladata, hogy védje a szervezetet a környezet hatásaival szemben. Az emberhez hasonlóan a lovak is le tudnak égni a napon, különösen a pigmentálatlan rózsaszín bőrfelületek vannak kitéve ennek a veszélynek. Napégés leggyakrabban a szemek és ajkak környékén, valamint a lábakon fordul elő, ahol a bőrt alig, vagy csak vékonyan fedi a szőr. Hazánkban elsősorban a kiterjedt fehér jegyekkel rendelkező lovakat fenyegeti ez a veszély, de foltos lovak esetében a test más területei is érintettek lehetnek, mint például a hát, vagy a far.

Az albínó lovak egyáltalán nem rendelkeznek festékanyaggal, így teljes testfelületükün ki vannak téve a leégés veszélyének, nyáron különös odafigyelést igényelnek.

A napégés által érintett bőrfelület először kipirul, majd hámlani kezd, súlyosabb esetekben hólyagok, illetve nyílt sebek is kialakulhatnak rajta. Hasonlóan tehát, mint emberek esetében, ez egy rendkívül kellementlen, fájdalmas bántalom. Sok tulajdonos csak akkor veszi észre a bajt, amikor a ló nem hagyja magát kantározni, vagy például felnyergelni, mert megégett a feje, vagy éppen a háta.

Számos lehetőségünk van arra, hogy óvjuk lovainkat a nap káros sugaraitól. Fontos, hogy a legelőn, vagy a karámban a jószágoknak legyen lehetősége árnyékba húzódni. Megfelelő lehet egy facsoport, vagy egy féltető is.

A nyári időszakban változtathatunk lovunk napirendjén oly módon, hogy a kritikus órákat ne a szabadban, hanem az istállóban töltse. Albínó, vagy kiterjedt fehér foltokkal rendelkező lovak számára az jelenthet megoldást, ha az éjszakákat a legelőn, a nappalokat pedig az istállóban töltik. Ez persze csak akkor jelent könnyebbséget, ha egy kellemes klímájú istállóban vagy bokszban tudjuk elhelyezni.

A pigmentálatlan, rózsaszín bőrfelületeken használjunk jó minőségű, magas faktorszámú (30+), gyermekek számára kifejlesztett fényvédő krémeket. De készítenek már kimondottan lovak számára is fényvédő készítményeket.

Dr. Kutasi Orsolya (belgyógyászati részlegvezető, SzIE ÁOTK, Nagyállatklinika):

Bizony a lovak is leégnek. Már idén is láttam olyan szürke orrú lovat, amelyiknek leégett az orra. A tulajdonos sejtette, hogy ez a baj, meg sem lepődött, mikor mondtam.

Láttam ennél sokkal durvábbat, amikor a szerencsétlen lónak az egész fejéről lejött a szőr, bőr. Sok esetben rá sem jönnek, hogy a lovon a csúnya bőrtünetet ez okozza, és ez a tudáshiány is növeli az előfordulási arányt.

A csikósoknak általában pej lovuk van, vagy ha szürke, azoknak sem rózsaszín a bőre alatta, hanem szürke.

Az ilyen lószín, ami könnyen le tud égni: szürke, vagy fehér szőr, rózsaszín bőr, hála Istennek, nem túl gyakori.

Ezen kívül a nap sem ugyanaz, mint régen, én is hamarabb leégek, mint 15 éve és ezzel mindenki így van.

Az Equimins napvédő krémje bizonyítottan hatásos, SPF 30+ faktorú UV szűrős készítmény, amely nem lép közvetlen kapcsolatba a bőrrel, noha a bőr felszínén marad. Emiatt optimális hosszan tartó védelmet nyújt anélkül, hogy a bőrbe beszívódna. Nagyon érzékeny vagy allergiás bőrön is alkalmazható mellékhatások nélkül. 

A napvédő krémet érdemes még azelőtt felvinni a bőrre, mielőtt kiengednénk a szabadba az állatot. Hasznos lehet esetleg a nap folyamán megújítani a védőréteget. A krém maradékát este le kell mosni.

Napégés az orron. Még 9 képünk van leégéssel kapcsolatosan. Kattints a képre a galéria megtekintéséhez.

Amennyiben a fej nagyobb területei érintettek, kényelmes megoldás a teljes pofát takaró maszk, melyet tépőzárral lehet a kötőfékre, vagy kantárra erősíteni. Ezek a maszkok általában UV védelemmel rendelkeznek és egyúttal a zavaró rovarok ellen is védenek.
A testszerte kiterjedt fehér foltokkal rendelkező lovak számára az UV-védelemmel ellátott légytakaró jelenthet megoldást.
Kevesen tudják, hogy bizonyos növények fogyasztása révén fényérzékennyé válik a bőr, így napégésre fokozottabban hajlamosabb lesz akár még a pigmentált részeken is. Érdemes tehát odafigyelni, hogy a legelőn található-e például az orbáncfű, lucerna, vagy a pohánka (lásd lent).
Bizonyos májbetegségeknek is lehet hasonló következménye. Így ha lovunk a gondos kenegetés, és a fenti növények fogyasztásának mellőzése ellenére is rendszeresen leég, érdemes vérvizsgálatot végeztetni.

Dr. Pallós Andrea (lógyógyász specialista):
 
Szerencsére nem minden ló orra ég le, de ha a lovunk bőre érzékeny, akkor erre minden évben számítani kell.

Hosszú  Zoltán távlovas versenyző (volt szövetségi kapitány) például  Gazal Gáláns nevű távlova orrát. A ló közép- és hosszú távokon nagyon eredményes, amúgy egy szürke ló nagy, pigmentálatlan bőrfelülettel a felső ajkán és az orrán. Ő tehát rendszeresen keni gyerekeknek készített naptejjel, mert évente 2-3 alkalommal így is leég, kipirul és lehámlik, ami nagyon kellemetlen a lónak.

Érintésre ekkor éppen olyan érzékeny lesz,mint az emberi bőr.

Mit tehetünk, ha már megtörtént a baj?

A lovat azonnal vigyük hűvös, árnyékos helyre. Kisebb felületetket érintő enyhébb napégések esetén, amikor csak bőrpír, vagy maximum hámlás jelentkezik mossuk le hideg vízzel az érintett bőrfelületet, majd kenjük be megfelelő ápoló készítménnyel, például körömvirágkrémmel, vagy akár Irix-szel. Fontos, hogy a sérült bőrfelületet a teljes gyógyulásig fokozottan óvjuk a napsugárzástól.

Dr. Langer Dóra:

Ezeket a praktikákat én is használom, van olyan ló, amit tényleg védeni kell.
A pigmenthiányos foltokkal rendelkező lovak leéghetnek, és ugyanúgy, mint embernél rosszindulatú folyamatok indulhatnak meg a hámrétegben.

Itthon valóban nem divat, pedig néha szükség lenne rá.

Nagyobb bőrfelületeket érintő napégés esetén, vagy ha súlyosabb fokú napégést tapasztalunk (hólyagok, vagy nyílt sebek jelennek meg a ló bőrén) mindenképpen konzultáljon állatorvosával!

A leégett bőrfelület csak lassan gyógyul, kezelése idő- és munkaigényes, tehát ebben az esetben is jobban járunk, ha inkább megelőzzük a bajt, így lovunknak és magunknak is sok kellemetlenséget megspórolunk ezzel.

A leggyakoribb ellenérvek:

„Nem tudok ott állni mellette egész nap és kenegetni.”
Nem is kell. Az érintett területeket általában elegendő napi egy alkalommal – reggel – alaposan bekenni naptejjel.

„A lovak okos állatok, tudják, mi a jó nekik, majd behúzódnak az árnyékba.”
A lovak valóban okos állatok, de azért nem ennyire. Sok ló nem húzódik be az árnyékba. Emellett az árnyék sem véd a leégéstől, ugyanúgy, ahogy a strandon sem elegendő, ha behúzódunk egy napernyő alá.

„A csikósok sem kenegették a lovaik orrát a pusztában.”
Valóban, de nem is volt rá szükségük. Ha belegondolunk a hagyományos alföldi magyar fajták, mint például a nóniusz, a gidrán a furioso egyaránt kevés jeggyel rendelkeznek, ez egyben fajtakövetelmény is. Emellett ne felejtsük el, hogy az ózonréteg elvékonyodása miatt a sugárzás mértéke az elmúlt évszázad során jelentősen megnőtt. Mi is hamarabb leégünk ma, mint mondjuk tíz, vagy akár húsz éve.

2011.07.06. Írta: Magyar Dorottya, lektorálta: Dr. Pallós Andrea
Forrás: thehorse.com, pferde.de, kavallo.ch
Frissítve: 2017.03.02.

Hozzászólások