A lovakról közismert, hogyha bajkeverésről van szó, igazán profi munkát végeznek. A lótartók többsége bizonyára már tapasztalta, milyen lehetetlen helyzetekbe képesek kerülni és ez által megsérülni négylábú barátaink.
Az istállóban, legelőn előforduló balesetek, sérülések túlnyomó többsége azonban kellő odafigyeléssel, óvintézkedésekkel megelőzhető! Cikkünkben most összeszedjük azokat a sarkalatos pontokat, amikre mindenképpen oda kell figyelni, hogy az istálló, a karám és a legelő biztonságos környezetet nyújtson lovaink számára.
Az istálló kialakítása
Már az istálló kialakításakor szem előtt kell tartanunk az állat biztonságát szolgáló szempontokat, ehhez célszerű szakember segítségét is igénybe vennünk. Az istálló készülhet fából vagy téglából, a lényeg, hogy szerkezete stabil legyen, ellenálljon a szélsőséges időjárásnak is, mint például a szélvihar, vagy nagyobb havazás. A beltér kialakítása során ügyeljünk arra, hogy a folyosó elég széles legyen, a ló kényelmesen tudjon közlekedni, anélkül, hogy megszorulna vagy fennakadna.
Az istállóban és azokon a területeken ahol a ló szabadon mozoghat, minden résnek, lyuknak, nyílásnak 5 cm-nél kisebbnek kell lennie, ezzel elkerülhető, hogy valahova beszoruljon, beakadjon a feje vagy a lábai. A bokszokban távolítsuk el a kiálló csavarokat, szögeket, fa istálló esetén rendszeresen ellenőrizzük a faanyag, deszkák állapotát! Ha törés vagy repedés keletkezik rajtuk, javítsuk, cseréljük ki!
A hagyományos és az angol bokszra egyaránt vonatkozik az a kritérium, hogy az ajtaja kifelé, jobbról – balra nyíljon. Célszerű az ajtót minimum 130-140 cm szélesre készíteni, hogy az ember és a ló is kiférjen rajta egymás mellett. Ajánlott az ajtófélfára egy körülbelül 1 méter hosszú fahengert is felszerelni, ez megóvja a lovat attól, hogyha véletlenül nekimegy az ajtónyílás szélének, komolyabb sérülést szenvedjen. A boksz ajtaját, olyan magasra kell építeni, hogy az ne csábítsa a lovat kiugrásra, kimászásra, de kényelmesen kilásson rajta. A boksz ajtókra a felső zár mellett, érdemes alsó zárat is felszerelni, ezzel mérsékelhető annak az esélye, hogy a ló kiszökjön.
Az istállóban található elektromos vezetékeket tűz és ló védelmi szempontból is a falban vagy a falon kívül dobozban/sínben kell elhelyezni. A ló semmilyen körülmények között ne férhessen hozzá a villamos hálózathoz vagy bármilyen áram alatt álló géphez (pl: kamerához), hiszen a vezetéket megrágva akár halálos áramütést is szenvedhet!
A takarmány, abraktárolásra használt helységet mindig tartsuk zárva, oly módon, hogy azt a ló ne tudja még véletlenül se kinyitni! Egy esetleges kiszökés akár kólikával is végződhet, ha a ló korlátlan mennyiségben fér hozzá az abrakhoz, lucernához vagy egyéb korlátozott mennyiségben etethető takarmányhoz.
Az istálló folyosóján illetve azokon a helyeken, ahol a lovak szabadon járhatnak, soha ne hagyjunk vasvillát, gereblyét vagy egyéb szerszámot, amibe a ló beleléphet, beleakadhat! Tartsuk rendben és tisztán az istállót és annak környezetét!
A kötőfék csak akkor legyen a lovon, ha éppen vezetjük vagy pucoljuk!
A bokszban és a legelőn egyaránt veszélyes, ha rajtamarad a kötőfék, mivel könnyen felakaszthatja magát, beleakadhat bármibe, vagy ha sikerül leszednie a fejéről, beleléphet, súlyosan megsértve a lábát.
A karám és a legelő
A karám vagy a legelő telepítésekor az elsődleges szempont, hogy lóbarát, de emellett szökés biztos legyen. A terület körbekerítése történhet villanypásztorral vagy masszív, fából készült kerítéssel, un. fix karámmal.
A villanypásztoros körbekerítés esetén körülbelül 130-140 cm magasan húzzuk ki a legfelső villanypásztor vezetéket, majd középre és alulra is egy-egy csíkot. A villanypásztor vezetéket egymástól 2-3 méter távolságra található oszlopokkal rögzítsük, az oszlopok készülhetnek fából vagy műanyagból. Rendszeresen ellenőrizzük az áramerősségét, a vezetékek állapotát. Ha elszakad valahol a villanypásztor és leér a földre, vagy pedig közvetlenül ér hozzá a fa/műanyag oszlophoz előfordulhat, hogy nem vagy nem megfelelően vezeti az áramot a kerítés egyes részeibe.
A hagyományos karám építésekor, figyelnünk kell a megfelelő magasságra, hogy az elrettentse a lovat a kiugrástól, hiszen fix karám révén könnyen fennakadhat, életveszélyesen megsebezve magát. Az oszlopok itt is maximum 3 méter távolságra legyenek egymástól, a vízszintesen fekvő karám rudakat az oszlopon belül helyezzük el, hogy nehezebben nyomja el a ló, ha vakaródzik vagy nekimegy. Emellett kisebb a sérülésveszély is így, hiszen ha kívül van a karámrúd, akkor akár a csípőjét is leütheti, ha az oszlophoz túl közel vágtázik el, vagy egy másik ló nekinyomja. Az alsó karámrúd körülbelül 90 cm magasan legyen, hogy ha hempereg a ló, és netán aláfordul, felálláskor ne szoruljon be a lába az alsó rúd alá. A karám fa anyagát illetően, mindenképp a kemény fák javasoltak, mint például az akác. Itt is érvényes szabály, akárcsak az istállónál, hogy a kiálló csavarokat, szögeket és egyéb szúrást, vágást okozó elemeket el kell távolítani! Bármelyik típusú karám vagy legelő kerítés mellett döntünk, ne feledkezzünk meg a rendszeres karbantartásról sem!
Ha elkészült a karám nagyon fontos, hogy mielőtt lovaink használatba vennék, vizsgáljuk át a területet, tisztítsuk meg a földből előkerülő szeméttől. Az újonnan kialakított karámok, legelők talajából számos lovakra veszélyes tárgy bukkanhat elő, mint például: műanyag hulladék, fém tárgyak, üvegcserepek, kődarabok. Ellenőrizzük azt is, hogy nem találhatóak e a lovakra mérgező fák, bokrok, növények , szükség esetén ezek gyökeres eltávolításáról is gondoskodnunk kell!
Tanner Eszter, Lovasok.hu
Képek: Canva
2023.04.27.
