A patatályog az egyik a leggyakoribb okozója a lovak akut sántaságának, amivel a lótartók az állatorvosokhoz és patkolókovácsokhoz fordulnak. Nézzük, mi mindent érdemes tudnod róla.
A patatályog kialakulása
A patatályog általában azért jön létre, mert valamilyen idegen anyaggal kórokozók jutnak a szarutokba (pl. baktériumokkal, gombákkal, trágyával szennyezett, föld, homok, kavics) és ott gyulladás kialakulásához vezetnek. A gyulladás, valamint a felhalmozódó váladék által a környező szövetekre kifejtett nyomás pedig sántasághoz vezet.
Az idegen anyag rendszerint három úton juthat a patába:
1. A fehérvonalon lévő folytonossághiány
Az idegen anyag bejuthat egy kis nyíláson, vagy repedésen keresztül bárhol a fali és talpi rész találkozásánál, azaz a fehérvonal mentén.
2. Rossz helyen lévő patkószeg
Szegnyomásról beszélünk, amikor a szeg nem hatol be az irhába, hanem közvetlenül mellette, a szarutok-patairha határán helyeződik. Ilyenkor az irhára kifejtett nyomás, a mozgás, valamint a szeg által bejuttatott baktériumok vezetnek a patatályog kialakulásához.
Ha patkoláskor, amikor a patkolókovács beüti a szegeket, a ló fájdalmat mutat, azt jelzi, hogy a szeg az élő szövetbe hatolt. Ilyenkor a kovácsnak el kell távolítania a patkót és megvizsgálni azt a pontot, ahol a szeg a patába hatolt. Amennyiben a szeg az irhába hatolt, a szeglyukat megfelelően fertőtleníteni kell. Ha pedig a patkószeg a fehérvonaltól beljebb eső területen hatol a patába, a lovat célszerű lehet antibiotikum kezelésben részesíteni, hogy ne alakuljon ki gyulladás.
3. A talpon keletkezett szúrt seb, a szarutok teljes vastagságát érintő repedés
Ha pata talpi felületén éles tárgy hatol be, az tulajdonképpen nem tályog, hanem egy fertőzés, amit a talpi irhában hoznak létre az idegen test által bejuttatott kórokozók. A fájdalom azonnali és rendszerint három napon belül a fertőzés fellángolása követi. A szarutok teljes vastagságán áthatoló szúrt sérülés mindig állatorvosi beavatkozást igényel.
+1. Van, hogy nem a patába kerülő idegen anyag okoz tályogot
Előfordulhat az is, hogy nem a szarutokba kerülő idegen anyag miatt alakul ki tályog, hanem a talpat ért hirtelen, intenzív nyomás hatására az irha egy része elhal, és az ott keletkező elhalt szöveteket próbálja a szervezet kilökni.
Tipikus probléma lehet ez abban az esetben, ha körmölésnél a talpat túlzottan elvékonyítják. Az ilyen tályogok általában a fehérvonal mentén felszínre törnek, és akár spontán gyógyulhatnak. Viszont ha a feltörés helyén a pata baktériumokkal fertőződik, és a szaru bezárul, akkor már a tályog korábban leírt „klasszikus” esete áll fenn.
A tünetek
A legtöbb érintett ló sántaságot mutat. A sántaság foka a kezdeti enyhe állapottól egészen a teljesen tehermentesített végtagig változhat. Gyakran a csüdízület magasságában tapintható az ún. digitális pulzus, valamint az érintett pata melegebb az ellenoldalihoz képest.
A patkolókovács, vagy az állatorvos a fájdalom helyét a patakutató fogó használatával határolhatja be. Akut sántaság esetén néha a fájdalom az egész talpi felszínen megfigyelhető. Ilyen esetben mindenképp állatorvosi segítségre van szükség, hogy ki lehessen zárni a heveny patairha gyulladás, súlyos zúzódás, vagy patacsonttörés lehetőségét.
A patatályog kezelése
A patatályog kezelésekor a legfontosabb, hogy a genny távozni tudjon a patából. Ha a fájdalom helyét sikerült meghatározni, annak közelében a fehérvonalon gyakran megtalálható a tályog járata. Amennyiben a sérülés, vagy a behatolás pontja nem látszik (a szaru rugalmas, így a keletkező sérülések hajlamosak a záródásra), a patára dunsztkötést kell helyezni és naponta cserélni, amíg a szaru fel nem puhul és megjelenik a tályog járata.
Ekkor a kezelést végző szakember a járatot kicsit megnyitja, hogy a váladék eltávozhasson. Utána ezen a járaton kereszül lehet folyamatosan tisztítani, fertőtleníteni a tályogos területet. A patát egészen addig be kell kötni, amíg a váladékozás meg nem szűnik és a seb ki nem szárad. Ekkor a nyílást az állatorvos, vagy a patkolókovács egy speciális készítménnyel kitölti, ami az érintett területet tisztán tartja és megakadályozza a szennyeződések seben belüli felhalmozódását.
A patkolásra csak a teljes gyógyulás után kerülhet sor.
A lovak tetanusz elleni védelme nagyon fontos a patatályog kezelése során. Ha a ló nemrégiben kapott tetanusz vakcinát, megfelelő a védelme. Ellenkező esetben viszont célszerű szérumot adni neki.
Azt lótartóként is érdemes tudni, hogy szakszerű kezelés hiányában a váladék utat keres magának a legkisebb ellenállás irányába, az irha és a szarutok között, míg végül a pártaszélen a felszínre tör. Sok lótartó ezt elfogadható gyakorlatnak tartja és megvárja, amíg ez a természetes, ámde rendkívül fájdalmas folyamat végbemegy. Ez az állat számára akár hetekig tartó fájdalmat jelent. A pártaszél menti feltörés egy állandó heghez vezet a patafal mentén, elhúzódó felépüléssel, krónikus váladékozással, ismétlődő tályogképződéssel, és a patafal teljes vastagságára kiterjedő repedéssel járhat.
Fotó: Barsi Zoltán, patkolókovács
Patkolókovács vagy állatorvos?
A lótartók gyakran tanácstalanok, hogy az állatorvossal, vagy a patkolókováccsal kezeltessék a patatályogot. Amikor a patkolókovács a fehérvonal mentén a járatot követi és nyílást készít, amelyen át a tályog tartalma kiürülhet, nem hatol élő szövetbe, a beavatkozás nem jár vérzéssel, vagy fájdalommal. De szükség lehet tetanusz injekcióra, gyulladáscsökkentő, illetve antibiotikum alkalmazására is, ami pedig az állatorvos szakterülete.
A ló és a lótartó érdeke is azt kívánja tehát, hogy az állatorvos és a patkolókovács együtt döntsenek a kezelésről.
Megelőzés
A patatályog kialakulása gondos pataápolással megelőzhető. Lótartóként sokat tehetsz azzal, ha lovad számára megfelelő tartási körülményeket, tiszta száraz almot, vagy beállót biztosítasz. Száraz időben a pata áztatása, valamint a teljes pata pataápolóval történő lekenése segítenek a szarutok rugalmasságának fenntartásában.
Az erős, egészséges pata kialakításában döntő jelentőségű a megfelelő körmölés. Az erős, szilárd fehérvonal ellenáll ugyanis a szennyező anyagok behatolásának. A patkó melegen történő feligazítása is hasznos lehet a fehérvonal tömörítésében.
A szaru túlzott eltávolítása bevett gyakorlat bizonyos szakembereknél, mivel a hangsúlyt sokszor inkább az esztétikára, mintsem a pata funkcionális szilárdságára helyezik. Ez egyértelműen veszélyes, a ló jólétét veszélyeztető gyakorlat.
2017.01.12. Írta: Dr. Csepi Gábor Pál – állatorvos és patkolókovács
Forrás: Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
Fotók: Canva
Frissítve: 2022.08.02.
