Egy továbbképzés, ami az állatorvosoknak szólt, de a lovakért van: a 24. alkalommal megrendezett Lógyógyászati Kongresszuson sok fontos információ elhangzott, amiről lótartóként Neked is érdemes tudnod.
Fotó: Haga Zsuzsanna
A tartalomból címszavakban
-
Levegőt! >>
Külföldön élő magyar állatorvosok is szóhoz jutottak
Sorban a huszonnegyedik nagy sikerű Lógyógyászati Kongresszust zárta a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete. Két nap alatt 21 előadó 20 előadása várta a lovakkal foglalkozó magyar állatorvosokat.
Ezúttal nem csak a nemzetközi kongresszusokat látogató állatorvosok hozták haza a legfrissebb tudást, de külföldön dolgozó és ott (is) nagy elismertségnek örvendő magyar kollégák is szóhoz jutottak – nem csak a pódiumon, de az esti kötetlen kerekasztal-beszélgetés során is.
Nem sánta az, csak nem megy előre
A sántaságról és hátfájásról tartott előadást Dr. Nagy Annamária, aki kisebb megszakításokkal 2002 óta dolgozik Angliában Sue Dyson, a „sántaságdiagnosztika királynője” mellett.
Mint mondja, sok ló esetében feltűnő sántaság nem észlelhető, legalábbis a tulajdonos, illetve a lovas szerint. Ezen lovak egy része valóban nem sántít egyértelműen – amíg el nem kezdik kivizsgálni őket. Tapasztalatai szerint a lovak nagy része teljesen más képet mutat lovas alatt. Van olyan kézen és futószáron sántaságmentes ló, amely azonnal feltűnő sántaságot vagy problémát mutat, amint a lovas a nyeregbe helyezkedik. Ezért a vizsgálat során fontos reprodukálni azt a szituációt, ami a lovas szerint a legtöbb gondot okozza a lónak.
Mint mondja, a hátfájás különböző tünetekkel jelentkezhet a probléma súlyosságától, a ló és lovas képzettségétől, illetve a ló által végzett munkaterheléstől függően, ugyanakkor az esetek döntő többségében a hátulsó végtag sántasága és/vagy a medence és keresztcsont tájékának fájdalma miatt alakul ki.
Dr. Nagy Annamária elmondta, hogy természetesen a nyeregre is figyelmet kell fordítani. De felhívta a figyelmet arra is, hogy az oly lóbarátnak tekintett szőrén lovaglás sokkal kényelmetlenebb a lónak, mintha egy jól illeszkedő nyerget használna a lovas.
Legyen szó akár hátfájásról, akár sántaságról, számos kezeléssel elérhető tüneti javulás, de ha az állatorvos nem az elsődleges problémát kezeli, a javulás csak átmeneti lesz. Dr. Nagy Annamária ezért azt tanácsolja kollégáinak, hogy a vizsgálat során minél több időt töltsenek azzal, hogy nézik a lovat. A lótartóknak pedig azt, hogy figyeljék a lovukat és ha a valami eltér a megszokottól, ne halogassanak, azonnal egyeztessenek állatorvosukkal.
A lovat vezeti: Dr. Nagy Annamária – Fotó: Animal Health Trust
Svédországban a lótartókat is oktatják
Dr. Tóth Tamás, az Uppsalai Állatorvostudományi Egyetem senior oktatója és klinikavezető lósebésze elmondta, munkájukat nagyban segíti a négy rendelkezésre álló műtő és ébresztőboksz, az egyetem CT-je. Sőt, a CT-felvételek segítségével létrehozott háromdimenziós képek révén a korábbinál sokkal felkészültebben vághatnak bele például a koponyatöréseket helyreállító műtétekbe.
„Mindenki különböző körülmények között dolgozik, különböző tapasztalattal a háta mögött és ezen a szinten kell a legjobbat nyújtania. Elsősorban nem saját magáért, hanem a betegért, a tulajdonosért” – vallja dr. Tóth Tamás. „Fontosnak tartom, hogy a kollégák segítsék egymást, akár tanácsokkal, vagy akár azzal, hogy egy adott esetben a beteget továbbküldik oda, ahol esetleg többet tudnak érte tenni. Fontos a kórház és beküldő állatorvosok, valamint az állatorvos és a tulajdonosok közötti jó kapcsolat, rendszeres kommunikáció, ismeretterjesztés. Ezáltal bizonyos problémákat a tulajdonos hamarabb vesz észre, az állatorvos pedig hamarabb kezdheti meg a kezelést vagy küldheti tovább a beteget, így hatékonyabb lehet a kezelés. Mi Uppsalában mind a beküldő állatorvosoknak, mind a tulajdonosoknak tartunk kurzusokat, előadásokat.”
.jpg)
Koponya CT – Fotó: SLU-Universitetsdjursjukhuset, Hästklinik
Lóbiztosítás: biztos háttér
Dr. Nagy Annamária és dr. Tóth Tamás az esti kötetlen kerekasztal-beszélgetés során elmondták, hogy mivel a lovak biztosítása országaikban általánosan elterjedt, a hozzájuk érkező állatok 70-80%-a biztosítva van. Ez pedig nagyban megkönnyíti a munkájukat, hiszen a biztosítás fedezi azokat a vizsgálatokat és kezeléseket, amit az állatorvosok szakmailag indokoltnak látnak.
A kólika egy gyorsvonat, ami teljes sötétségben száguld
Prof. Dr. Tóth József a kólika hasűri sebészetéről – mint mondja, élete nagy szerelméről – adott áttekintést a kezdetektől egészen napjainkig.
Szinte hihetetlen, hogy az első eredményes kólikaműtét 1902-ben Plósz Béla és Marek József nevéhez fűződik, de csak jóval az inhalációs anesztézia 1960-as debütálása után, 1976-tól válik rutinná a lógyógyászatban. Idehaza a Gödöllői Állatkórházban Dr. Bucsy László végezte az első kólikaműtéteket – igaz, idehaza akkoriban még nem lehetett lélegeztetőgéppel és gázzal altatni, sőt még Domosedan sem volt. Dr. Bucsy László már ekkor, 1982-ben leírta, hogy a késedelmes kórházba szállítás mennyivel rontja az állat túlélési esélyeit.
„A kólika olyan, mint egy gyorsvonat, ami teljes sötétségben száguld az éjszakában: tudjuk, honnan indul és tudjuk, mi a végállomás, de az állatorvos soha nem tudja, mikor száll be ebbe a vonatba” – mondta nagyon találóan Prof. Dr. Tóth József, és kiemelte, hogy a siker kulcsa a gyors diagnózis, és ha szükséges, a jól előkészített beteg időbeni beküldése a klinikára.
Mint mondja, a kólikaműtétek tekintetében a nyolcvanas évek vége hozott fordulópontot. Míg ugyanis 1987-ig a kólikaműtétek esetében a lovak túlélési esélye mindössze 50% volt, 1987 után már 70-90% sikerességi rátáról beszélhetünk. Napjainkban pedig a kólikaműtéten átesett lovak 85%-a visszatérhet korábbi munkájához.
A műtőben már nincs új a nap alatt, a jövő a sejtszintű kutatás – vetíti előre Prof. Dr. Tóth József.
Prof. Dr. Tóth József a lovak szemészetében is maradandót alkotott: új szemészeti műtéti eljárásokat vezetett be és könyvet írt a lovak szemészeti betegségeiről
Fogas kérdések
Mit látok, ha a lovamnak fogproblémája van? – tette fel a költői kérdést Dr. Sahin-Tóth Tibor. A válasz a legkevésbé sem megnyugtató, a legtöbb ló ugyanis csendben szenved. Ezért az, hogy egy lónak nincsenek fog- vagy szájüregi problémára utaló tünetei, még nem jelenti azt, hogy biztosan nincs is ilyen problémája. Ezért nem lehet eleget ismételni, hogy minden lónak évente szüksége van alapos és szakszerű fogászati alapellátásra. A fiatal, idős vagy kiemelkedő igénybevételnek kitett sportlovak pedig még gyakrabban igényelnek ellenőrzést.
Jó edzésből is megárt a sok
Nem csak a topmenedzserek betegsége az úgynevezett bornout szindróma, a lovak esetében azonban inkább túledzettségről beszélhetünk, derült ki Dr. Bohák Zsófia előadásából. Rámutatott, hogy míg a túledzettség kezdeti fázisa visszafordítható, ha az állatorvos vagy a tréner időben felismeri az árulkodó jeleket, a valós túledzettség a teljes szervezetet érintő megbetegedés fizikai, érzelmi és viselkedésbeli tünetekkel.
Dr. Bohák Zsófia – Fotó: Szabó Réka, Polequi
A ló áll meg, vagy a szíve?
„Sokak szerint értelmetlen ezzel a problémakörrel foglalkozni, mert a szívbeteg ló mehet a selejtbe. Pedig ez nem így van, sok probléma esetén eldönthető, hogy meddig használható még a ló” – mondta dr. Kutasi Orsolya a lovak kardiológiai problémái kapcsán. Már egy egyszerű fizikális vizsgálat és pulzusmérés is sokat segíthet az esetleges problémák feltárásában, de szerencsére az állatorvosok munkáját ma már számos diagnosztikai eszköz is segíti: szívultrahang és EKG vizsgálat például a ló tartási helyén és akár munka közben is elvégezhető.
Levegőt!
A felső légutak működészavarait terhelés közben történő endoszkópos vizsgálat során lehet egyértelműen diagnosztizálni. Azonban fontos, hogy az alsó és felső légutakat az állatorvos egy egységként kezelje, hiszen működésük és problémáik is erősen összefüggenek – emelte ki dr. Joó Kinga.
Lovasok számára a legfőbb üzenete, hogy a lovak nem szimulálnak: a számos felső légúti betegség csak bizonyos esetekben válik jellegzetessé (pl. szárra állítás során, nagy teljesítménynél). Ezért előfordulhat, hogy annak a lónak, aki a legelőn szabadon és jókedvűen vágtat, szárra lovagolva, vagy versenylovak esetében a véghajrában légzési problémái vannak. Ilyenkor bizony a felső légutak elváltozásai állhatnak a teljesítménycsökkenés vagy kóros légzési hangok háttérben.
Dr. Joó Kinga – ezúttal egy hosszúfülű páciensével
Gyomorfekély: 10-ből 9 versenylovat érint
Riasztó képet vázolt fel Dr. Tóth Balázs, aki elmondta, hogy a gyomorfekély a galopp és ügető lovak akár 90%-át is érintheti. Nem könnyíti meg az állatorvos és a lótartó dolgát, hogy a beteg lovak mintegy fele tünetmentes, és ha esetleg mutatnak is tüneteket, azok általában nem elég konkrétak és nincsenek szoros összefüggésben az elváltozás súlyosságával. Bár néhány hét kezelés után a fekélyek 80%-a meggyógyul, de gyökeres takarmányozási és tartásbeli változtatás nélkül biztosan ki fog újulni. A siker kulcsa tehát a lótartó kezében van.
Nem lehet minden ló mellé egy hatósági állatorvost állítani
Dr. Stollár Katalin, a NÉBIH ÁDI labor munkatársa elmondta, hogy 2015-ben 33.308 vizsgálat során 22 FKV-pozitív lovat találtak, ebből tüneteket csak kettő mutatott. A 2016 októberéig 20.351 vizsgálat mindössze 4 pozitív állatot talált, a betegség tüneteit egyik ló sem mutatta. A számok egyértelműen mutatják, hogy csak és kizárólag a szűrés segíthet a fertőzött állatok felderítésében.
Probléma, hogy a vizsgálatok száma köszönőviszonyban sincs a lovak számával, és főleg a kockázatosabb állomány nincs vizsgálva – mondta. A legnagyobb biztonságot a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartása jelentené, hiszen mint mondta, “nem lehet minden ló mellé egy hatósági állatorvost állítani.”
2016-ban több fronton támadott a Nyugat-nílusi láz
Nyugat-nílusi lázból 2016-ban az elmúlt évekhez képest kiemelkedően sok eset jelentkezett: míg 2015-ben 90 negatív és 9 pozitív vizsgálati eredményt számlált a labor, 2016-ban 216 negatív és 50 pozitív teszt a mérleg. És ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen sokkal több felderítetlen eset lehet – hangsúlyozta.
Dr. Kutasi Orsolya kiemelte, hogy a Nyugat-nílusi lázzal kapcsolatos eredményes tájékoztató kampány nem csak az állatorvosok, de a háziorvosok munkáját is segítette.
.jpg)
Ismerős grafika Dr. Kutasi Orsolya előadásában
Kapcsolódó területek
A Lógyógyászati Kongresszus már évek óta nyitott a kapcsolódó területek szakemberei felé, így volt, hogy patkolókovácsokat, lóetológust üdvözölhetett a pódiumon a hallgatóság. Ezúttal Marton Zsófia (Fitocavallo) tartott előadást a gyógynövények lógyógyászatban betöltött szerepéről, Pataky Kata pedig arról beszélt, hogyan segíthet Monty Roberts módszere a lovas állatorvosoknak.
Az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete által közösen alapított díjat Prof. Dr. Sótonyi Péter és dr. Bába András adta át Prof. Dr. Tóth Józsefnek. Az 1997 óta Németországban dolgozó szakember a lovak hasűri sebészetében és szemészetében is lenyűgöző eredményeket ért el.
Prof. Dr. Tóth József nem csak lovakat gyógyít
A lógyógyász továbbképzés elsősorban a lovaknak jó
„Idén és tavaly is külföldön dolgozó állatorvos kollégákat hívtunk haza, hogy átadják tudásukat” – mondta Dr. Bába András, lógyógyász specialista, a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesületének elnöke. „A kerekasztal beszélgetés témája is ehhez kapcsolódott: hogy mi a jó külföldön és mit lenne jó látni, megvalósítani idehaza. Az idei év újdonsága volt ez a kötetlen hangvételű beszélgetés. Jövőre is szeretnénk ezt folytatni, akár még szokatlanabb, különlegesebb témákkal is.
Nem véletlen, hogy már most készülünk a következő rendezvényre, hiszen 2017-ben a 25. Lógyógyászati Kongresszust rendezzük. A jeles évforduló alkalmából visszatekintünk majd a kezdetekre, megnézzük, honnan indultunk akkor és hol vagyunk most.
Az Egyetemmel közösen alapított Dr. Plósz Béla Díjat egyértelmű, egyhangú választással adtuk Dr. Tóth Józsefnek. Nagy öröm, megérdemelte, büszkék vagyunk rá„ – mondta Dr. Bába András.
„Örülök, hogy az idei évben is sikerült nagyszámú érdeklődőt elhívnunk a rendezvényre” – mondta Dr. Molnár József lógyógyász specialista, az MLGYÁE elnökségének tagja. „A lógyógyász továbbképzések nagyon jó hangulatúak, közösségépítőek. Azt gondolom, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a lovas állatorvosok egymást elfogadva, tisztelve együttműködnek egymással. Ez nemcsak nekünk jó, hanem elsősorban a lovaknak” – vallja Dr. Molnár József.
2017.01.10. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
