Fejben dől el
Lovak és a mentális rehabilitáció
Kiemelten fontos, viszont gyakran alulbecsült része egy ló rehabilitációs folyamatának a fizikális rehabilitáció mellett a mentális rehabilitáció.
Amikor egy lónak huzamosabb ideig áll fent valamilyen jellegű mozgásszervi problémája, az szépen lassan kihatással lesz az állat bizonyos mozgásmintáira is.
Hogy ez alatt mit is kell érteni, azt egy példával szeretném szemléltetni. Vegyünk egy lovat, erőtejes kissing spines szindrómával a gerincoszlop thoracalis szakaszának utolsó harmadában. Ez esetben a ló egy konstans fájdalommal dolgozik nyereg alatt, amíg lovas alatti edzésmunkában van tartva. Természetesen ez minél rövidebb ideig áll fenn, annál jobb. Ez a folyamatos háttáji fájdalom ellehetetleníti a hátizmok relaxációját, megfelelő állapotba hozatalát, ezáltal a hátulsó végtagok megfelelő aktivitását és a csípő mobilizációját egyaránt. A ló ebben az esetbe próbálja a hátát kimenekíteni a terhelés alól, így amikor a lovas jobban beleül a hátába, beejti azt, feje a támaszkodásból felfelé jön (például egy vágta beugratásnál, tanügetésnél). Ezesetben a ló nem rosszindulatból, nemtörődömségből nem reagál megfelelően a lovas segítségeire, hanem egyszerűen mert fájdalom nélkül nem képes rá.
De mi történik akkor, ha ezt a lovas nem ismeri fel időben, vagy nem veszi figyelembe?
Ilyenkor alakulnak ki a negatív mozgásminták. Minden olyan mozgásmintát, amely nem ideális terhelést eredményez, negatív mozgásmintának, ezáltal gátló tényezőnek tekintünk. Negatív mozgásminta lehet a beejtett hát, a váll vagy far ki-be dobábsa, elejére esettség, stb.
A példa vonalán tovább haladva a kissing spines elsődlegesen a beejtett hátat fogja eredményezni.
Tehát túl sokáig dolgozik a ló gátló mozgásszervi tényezők mellett, a példában hátfájással, ami kihatással van a mozgására. Hátulja, csípője lassan kötötté válik, mely negatív hatással lesz a ló átengedőségére. Hátának beejtése rossz esetben tovább rontja az alapállapotát is.
Végeredményben a lovunk a hát terhelésére automatikusan, reflexszerűen fogja produkálni a fent említett tüneteket. Ez az a pont amikor már a ló nem csak és kizárólag a valós tünetekre reagál, hanem szimplán a negatív emlékek alapján fogja produkálni a tüneteket, ami bizonyos időintervallumon belül kezelés nélkül a ló tényleges mozgásmintájává fog válni, tehát a lovunk alapból bizonyos mértékig beejtett háttal, kötöttebb hátulsó fertállyal fog dolgozni az edzésmunkában. Ez a negatív mozgásminta.
Ekkor érünk el a mentális rehabilitáció kérdésköréhez. Ugyanis amikor ennyire reflexszerűvé válik a negatív mozgásminta, az gyakran nem szűnik meg a fizikai probléma megszűnésével. Ezesetben ha a ló ki is van kezelve orvosi eljárással (műtét, ízület szúrása, szteroid, stb) a tünet akkor is fennállhat több – kevesebb ideig. Fontos, és kiemelem hogy ezekben az esetekben az állatorvos elvégezte megfelelően a beavatkozást, de a negatív mozgásmintát még meg kell szüntetni.
A megfelelő beavatkozás után, amennyiben az állatorvos is elvégezte a megfelelő kontroll vizsgálatokat, és mindent rendben talált, akkor lehet megkezdeni a munkába való visszahozatallal együtt a mentális rehabilitációt. Ilyenkor a lovunk produkálhatja a beavatkozás előtti tüneteket munka közben. Ez érintheti a teljes mozgásmintáját, de az is lehet hogy egy-egy mozdulat, segítség hozza elő a lóból.
Ilyenkor a munkába való visszahozatalt érdemes földről megkezdeni, ahol kevesebb atrocitás éri a lovat. Egészen addig lehet földről, futószáron dolgozni a lóval, amíg a kívánt mozgásmintát el nem érjük földről. Tehát a lovunk képes elengedetten, szimmetrikusan közlekedni mindhárom jármódban, legalább annyira, mint a probléma felbukkanása előtt.
Ha eddig eljutunk el lehet kezdeni nyeregből is edzeni a lóval. Ne essünk lehetőleg egyből túlzásba, és tartsuk meg a földről történő munkát is. Nyeregből a lépés munkát erőltessük az elején, ott a legminimálisabb a terhelés, és a rezonancia a lovas részéről. Ha a ló lépésben elengedetten dolgozik, akkor haladhatunk tovább először ügető munka, majd vágta.
Fontos segítség lehet a ló mozgásszervi diagnosztikája, és kezelése is a rehabilitáció folyamán. Ha huzamosabb ideig áll fenn a negatív mozgásminta, az kihatással van az izomzatra. Esetünkben a beejtett hát következtében a hát izmok rövidülhetnek, így fizikailag képtelenek elérni a kellő lazaságot, hátulsó végtag kötötté válhat. Mindezt fontos megfelelő szakemberrel kezeltetni mielőtt nekiállunk a rehabilitációnak, hogy ne legyen fizikális gátló tényező, mely a negatív mozgásminta felé lendíteni a lovat.
Tehát amire fontos odafigyelni:
Figyeljük folyamatosan a lovunk mozgását, átengedőségét, készségességét.
Ha negatív változást tapasztalunk a ló mozgásában, akkor ne erőltessük a munkát amíg meg nem tudjuk az okát.
A mozgásszervi degradációkat minél hamarabb kezeltessük.
Legyünk türelemmel a fizikális, és mentális rehabilitáció során.
A rehabilitáció inkább lassabb legyen a kelleténél, mint túl gyors.
Vegyük figyelembe a ló izomzatának állapotát, és kezeltessük azt szükség esetén.
A ló folyamatosan kommunikál a maga módján a lovassal. Ha valamit nem csinál meg, nem reagál, az utolsó gondolatunknak kell legyen az hogy nem akarja megcsinálni. Nagyon gyakran áll az engedetlenség mögött valamilyen mozgásszervi gát, fájdalom, kellemetlenség, legyen az ízületi probléma, rossz felszerelés, stb. Ilyenkor ha a lovas arra asszociál, hogy a ló engedetlen, akkor ezzel a kellemetlen érzéssel, fájdalommal kell dolgoznia, ami szépen lassan a fentiekben leírt problémákhoz vezethet.
Szerző: Dobos Áron, FEI képesített ló masszázs terapeuta (FEI PET)
SmartHorseMassage
