Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a gyomorfekély a modern lótartás egyik átka, az istállózás, intenzív takarmányozás, a versenyzéssel, utazással járó stressz következménye, ami elsősorban a versenylovakat érinti. Egy új magyar kutatás azonban rávilágított, hogy a gyomorfekély vadlovakban is előfordul.
A stressz és a gyomorfekély a vadlovakat sem kíméli
2014 októberében a Hortobágyon élő vadlovak közül a Pentezugi Vadlórezervátum dolgozói 11 állatot szelektáltak többek között krónikus betegségeik, nem megfelelő fenotípusuk, vagy viselkedési jellegük miatt. A 2-22 év közötti állatok között 8 mén és 3 kanca volt. A lovak vizsgálata során a kutatásban résztvevő állatorvosok azt tapasztalták, hogy
a tizenegy szabadon élő Przewalski lóból
háromnak volt gyomorfekélye – mindhárman mének.
Bár a lovak kondíciója normális, egészséges volt, gyomruk mirigyes részén több kisebb-nagyobb elváltozást is találtak az állatorvosok.
Mivel mindhárom állat mén volt, így feltételezhető, hogy a dominanciaharcok okozta stressz vezetett náluk a gyomorfekély kialakulásához.
A lovak gyomorfekélyéről
A lovak gyomra testükhöz viszonyítva kicsi. Két élesen elhatárolódó részből, a nyelőcsői és a mirigyes részből áll, utóbbi termeli az emésztéshez nélkülözhetetlen sósavat, amiből viszont ha túl sok van, károsíthatja a nyelőcsői részt. A két terület megbetegedése általában eltérő okokra vezethető vissza, némileg eltérő tüneteket okozhat és eltérő kezelést igényelhet. Nem könnyíti meg sem a lótartó, sem az állatorvos dolgát, hogy egyszerre akár mindkét terület érintett lehet.
A vonatkozó kutatások szerint
a gyomorfekély a versenyző telivérek 70-94%-át, míg a sportlovak 58%-át érinti.
A csikókat sem kíméli a betegség, akár 25-57%-uknál jelentkezhet ez a kór. A legritkábban a hidegvérű lovaknál fordul elő gyomorfekély. De alapvetően elmondható, hogy, az átlagos lópopulációt tekintve minden tizedik ló érintett lehet.
A betegség legjellemzőbb tünetei:
- étvágytalanság
- kólikázgatás – főleg etetés után
- válogatósság
- teljesítménycsökkenés
- testsúlyvesztés
- hasmenés
- viselkedési zavarok: agresszivitás, idegesség, sztereotip viselkedési zavarok (karórágás, levegőnyelés)
Növeli a betegség kialakulásának kockázatát:
- a sok edzés, versenyzés, gyakori szállítás és az ezekkel járó stressz
- a nagy mennyiségű abraktakarmány etetése
- az istállózás
- nem szteroid gyulladáscsökkentők – például a fenilbutazon – alkalmazása
A betegség diagnosztizálása általában gasztroszkópiával, vagyis gyomortükrözéssel történik, kezelése pedig gyógyszerekkel, gyógyhatású készítményekkel.
Emellett pedig kulcsfontosságú a megfelelő takarmányozási rend kialakítása:
- Napi 1,5 kg széna 100 testtömeg-kilogrammonként 4-6 etetésre elosztva
- Max. 1-2 kg abrak etetésenként, legalább 6 óra szünettel
A megfelelő takarmányozás, valamint az ideálishoz leginkább közelítő tartásmód sokat segíthet, de sajnos nem garantálja, hogy lovadnál nem alakul ki ez a betegség. Éppen ezért fontos, hogy ha a gyomorfekély tüneteit véled felfedezni lovadon, mindenképp konzultálj állatorvosoddal, vagy akár a fenti kutatásban résztvevő szakemberekkel:
- Dr. Kutasi Orsolya +36-30-639-8712
- Dr. Joó Kinga +36-30-353-3221
2016.04.22. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotó: Haga Zsuzsanna
Forrás: Dr. Kutasi Orsolya: Magyarországi vadon élő Przewalski lovak gyomorfekély szindrómájának előfordulása
A kutatásban Dr. Kutasi Orsolya, Dr. Bódai Emese, Dr. Moravszki Letícia, az MTA-SzIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézetének munkatársai, Dr. Soós István magán állatorvos és a Pentezugi Vadlórezervátum dolgozói vettek részt.