Az ember több, mint 5000 esztendeje él és dolgozik együtt a lóval, mióta az első háziasított lovak fogait lekoptatták a kezdetleges zablák Észak-Kazahsztánban. A modern civilizáció nem épülhetett volna ki a paták segítsége nélkül – húzták az ekét, a kocsit, katonákat masíroztattak a csatákba, üzeneteket vittek szeretetről, háborúról – egyébként leküzdhetetlen mérföldek százain keresztül.
A ravasz ragadozó és az egy tonnás préda nem sok jót ígérő párosítása, lovak és emberek megbirkóztak a fajok közti korlátokon átívelő kommunikációval, mert van közös nyelvünk: az érzelem. Tapasztalt lovasok és edzők megtanulják olvasni az egyes lovak finom hangulatait, a lovasemberről lovasemberre szálló bölcsességen és a próbálkozások évein keresztül. Én több zúzódott lábujjat és megcsípett ujjat szenvedtem el, mielőtt megtanultam észlelni a fülek kíváncsi forgatását, a farok ingerült csapását, vagy az aggodalmas ráncot a hosszú pillájú szem felett.
A lovak is le tudják olvasni az emberi érzelmeket, gyakran hátborzongatóan pontos módon; figyelmeztetve bennünket szomorúságunkra, vagy ingerültségünkre, időnként már az előtt, hogy mi egyáltalán tudatosan észleltük volna azt. Ahogy Herman Melville írja a Redburn-ben, „Semmilyen filozófus nem ért olyan tisztán bennünket, mint a kutyák és a lovak.”
Korunk háziasított lova, az Equus caballus egy szelidített változata annak a fújtató, bozontos vadállatnak, aki annak idején, a Jégkorszak lapályain kóborolt; generációkon keresztül szelektíven tenyésztve a gyorsaságra és az emberbarát temperamentumra. Ám a lovak összetett szociális kapcsolatok formálására való képessége egy régebbi evolúciós örökségből ered, az 5-10 fős zárt közösségekben való életmódból. Ezekben a csoportokban, csődör-és kancacsikók, mének és kancák – akik a figyelmes matriarchák voltak a mének szembeötlően jó húsban lévő nyakának és hangos megnyilvánulásaink ellentéteként, ahogy Wendy Williams a The Horse-ban lejegyzi – mindannyian szoros érzelmi kapcsolatban voltak. Ma az ember is a ménes része: a háziasított lovak reagálnak a hang tónusának, az érintés minőségének, vagy a lovas testének feszességének legapróbb változására.
Rendkívüli a lovak azon képessége, hogy hangon és érintésen keresztül olvassák az emberi érzelmeket. Azonban a lovak az ember arckifejezéséből is tudnak olvasni – ahogy a „Biology Letters” tanulmánya első ízben bizonyította ezt 2016. februárjában. Ezt a kifinomult képességet korábban csak kutyáknál mutatták ki – és ezen túlmenően megcáfolja azt a legendát is (amit én egészen eddig elhittem, annak ellenére, hogy 15 éve lovagolok), miszerint a lovaknak rossz a látása. Bár a lovak nem látnak színeket, és a fejük két oldalán elhelyezkedő szemeik okán közvetlenül előttük vakfolt található, a látásuk valójában sokkal élesebb, mint a háziasított macskáké, vagy kutyáké.
A Sussex-i Egyetem Amy Smith által vezetett kutatócsoportja, a tapasztalt állatviselkedés kutató, Karen McComb-bal együttműködve, egy 28 lóból álló csoportnak nagyméretű fényképeket mutattak vagy pozitív (mosolygó), vagy negatív (dühös, szemöldök ráncoló) érzelmet kifejező férfiarcokról. Az eredmények rámutattak, hogy a lovak képesek voltak automatikusan megkülönböztetni a két arckifejezést, és hogy mit jelentettek.
A lovak hajlamosak voltak a bal szemükkel megnézni a mérges arcokat – ami egy, a lovaknál és a kutyáknál jól dokumentált reakció, amely rámutat, hogy az állat a jobb agyféltekére kapcsolódik, ahol a szokatlan és félelmet előidéző ingerek kerülnek feldolgozásra. A lovak pulzusa szintén sokkal gyorsabban emelkedett, amikor mérges arcokat mutattak nekik. A mosolygó gondozó haragostól való megkülönböztetésének képessége a háziasított ló hasznos jártassága – a fenyegető tekintettel való megközelítésük ritkán jár boldog következményekkel.
A szerzők azon elmélkedtek, hogy a lovak talán egyszerűen csak alkalmazták a saját fajuk arckifejezéseinek olvasási képességét „alaktanilag eltérő fajokra”, ebben az esetben az emberekre. Ugyanezen kutatók a Sussex-i Egyetemen egy évvel korábban felfedezték, hogy a lovaknak 17 eltérő arckifejezése van – több, mint a 16-tal bíró kutyáknak, vagy a 14-gyel bíró csimpánzoknak -, melyek közül több hasonló az ember 27 arcmozdulatához, mint pl. a ráncolt szemöldök, vagy a félelemtől tágra nyíló szemek. (Ezt az arckifejezéseket kódoló módszert eddig nem alkalmazták vadállatokon, és olyanokon, amelyek nem részei az ember evolúciós eredetének.)
Akárhogy is, mivel az ebben a bizonyos tanulmányban vizsgált lovak lovasiskolákból jöttek, ahol napról napra emberekkel kerülnek interakcióba, arc-leolvasó képességük az életük során tanult is lehet. Egy korábbi kutatás bizonyította, hogy a bizalmi viszony kiemelkedő tényező volt a kutyák emberi kifejezéseket felismerő képességét illetően – jobban teljesítettek, amikor a saját tulajdonosukkal néztek szembe, mint amikor egy idegennel.
Míg ezek a legújabb kutatások talán nem jelentenek meglepetést azoknak, akik napi szinten lovakkal dolgoznak, ezek újabb részei az egyre összetettebb képnek az érzelmi nyelvről, melyet az emberek más fajokkal megosztanak. A lovak képessége az arcok olvasására talán finomítja a lovak terápiás, valamint spirituális hatását is az emberekre, amelyet művészetünkben és írásainkban dokumentálunk a barlangrajzok első karcai óta.
Lehet, hogy búgó sóhajokkal és érzékelő szőrökkel ellátott ajkaival fejezi ki magát szavak helyett, de egyre egyértelműbb, hogy a lovak érzelmileg magasan hangoltak – nem is annyira különbözőképpen a hátukon hordozott másfajta „állatoktól”.
Források:
1. Alan K. Outram, Natalie A. Stear, Robin Bendrey, Sandra Olsen, Alexei Kasparov, Victor Zaibert, Nick Thorpe, Richard P. Evershed: The Earliest Horse Harnessing and Milking (2009.03.06.) http://science.sciencemag.org/content/323/5919/1332
2. Keeling LJ, Jonare L, Lanneborn L: Investigating horse-human interactions: the effect of a nervous human (2009.04.25.) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19394879
3. Amy Victoria Smith, Leanne Proops, Kate Grounds, Jennifer Wathan, Karen McComb: Functionally relevant responses to human facial expressions of emotion in the domestic horse (Equus caballus) (2016.02.10.) http://rsbl.royalsocietypublishing.org/content/12/2/20150907
4. Dr. Patricia Evans: Equine Vision and Its Effect on Behavior (2010. december) https://digitalcommons.usu.edu/cgi/viewcontent.cgi?referer=https://www.theatlantic.com/science/archive/2016/02/how-horses-read-human-emotions/471264/&httpsredir=1&article=1125&context=extension_curall
5. De Boyer Des Roches A, Richard-Yris MA, Henry S, Ezzaouïa M, Hausberger M.: Laterality and emotions: visual laterality in the domestic horse (Equus caballus) differs with objects’ emotional value (2008.06.09.) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18455205
6. Jen Wathan, Anne M. Burrows, Bridget M. Waller, Karen McComb: EquiFACS: The Equine Facial Action Coding System (2015.08.05.) http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0131738
7. Merola I, Prato-Previde E, Lazzaroni M, Marshall-Pescini S.: Dogs’ comprehension of referential emotional expressions: familiar people and familiar emotions are easier (2014.03.17.)
2018.01.09., Írta: Lauren Cassani Davis (2016.02.29.)
Eredeti írás: Horses Can Read Human Facial Expressions – And they don’t always like what they see
Fordította: Mráz Edina
Fotó: canva.com
Frissítve: 2022.08.18.
