Úton a székelyek

100 km-re a határtól

A székelyek már Dezna-n túl járnak (Arad megye). Mindenki ép és egészséges, de ma volt a legkeményebb napjuk. Egy ló vízmosásos szakadékba esett, de hihetetlen módon nem sérült meg! Fáradtak a vándorok, szeretnének egy-két napig pihenni végre… Demeter Vilmos, a kitartó sofőr szállítja az élelmüket, és intézi a szállásukat. Követi őket hegyen-völgyön át. Neki sincs könnyű dolga…

Csődörtánc Csíkcsicsóban

Elindult az embert és jószágot egyaránt próbára tevő útra szombaton Csíkcsicsóból az a hat székelyföldi vállalkozó szellemű lovas, akik lóháton tervezik megtenni a több mint hétszáz kilométeres utat az ópusztaszeri Nyeregszemle Kárpát­medencei Lovas Hagyományőrző Találkozóra. Egy táncoló arab telivér csődőr már az indulási ünnepségen szemléltette, nem mindennapi kalandok elé néznek a lovasok.

Több mint száz helyi, valamint a környék településeiről érkező lakos gyűlt össze szombaton a Csíkcsicsói Polgármesteri Hivatal előtt, hogy jó utat kívánjon az ópusztaszeri nyeregszemlére lóháton induló hat székelyföldi lovasnak. A bátor vállalkozók – az udvarhelyszéki Demény Elemér, Nagy Vanda, Nagy Dániel, valamint a csíkszéki Lutz Levente, Benedek Ákos és Keresztes Mátyás – a tervek szerint több mint hétszáz kilométert lovagolnak, az ópusztaszeri Nyeregszemle Kárpát-medencei Lovas Hagyományőrző Találkozóra.

Sokszoros ünneplés

A székely lovasok ünnepélyes indításán, a helyi és megyei önkormányzati elöljárók mellett részt vett Solymosi Bertold, a Nyeregszemle főszervezője is. „Az általunk megálmodott lovas hagyományőrző és ismeretszerző fesztivál semmi másról nem szól, mint a lovakról meg a lovasokról. Célja bemutatni a ló és az ember harmonikus kapcsolatát, közel hozni a lovakat mint a magyarság történetének fontos szereplőjét az emberhez, illetve a lókedvelő laikusokhoz. Lényege, hogy a történelmi Magyarország különböző tájegységeiről érkező lovasok Ópusztaszeren együtt ülhetik meg a lovas lét örömét, illetve megünnepeljék azt, hogy végre a kettős állampolgársági törvénynek köszönhetően újra hivatalosan is magyarként találkozhat a magyar a magyarral” – mondta Solymosi. A székely lovasok vállalkozásáról a Nyeregszemle főszervezője a tisztelet hangján nyilatkozott: „Hétszázötven kilométer lóháton, húsz nap a szabad ég alatt, közben pedig átmenni a Hargitán, az Érc-hegységen, Biharon, aztán a Hortobágyon, a Tiszán, komoly – és nem is veszélytelen – vállalkozás. Ez a férfiak sportja a kemény, határozott embereké. Egy ilyen úton összezárva éjjel-nappal lelkileg is nagy erőpróba lesz,  higgadtságra, hideg fejre, józan észre és az egymás szeretetére lesz szükség. Azonban, ahogyan elnézem azokat, akik vállalták ezt a hoszszú utat, nem kalandvágyó ifjoncok, hanem érett, családos emberek, kiváló férfiak, akiknek ez sikerülni fog” – jelentette ki a főszervező.

Megsérült az egyik ló

Arról, hogy igen kalandos vállalkozásba fogtak a lovasok, már az indulás előtti ünnepségen ízelítőt kaphatott a közönség. Lutz Levente arab telivér csődöre megbokrosodott, a mén ágaskodása, rúgkapálása során az egyik hátsó lábán megsérült. Így egy darabig kétségessé vált, hogy a maratoni lovas kirándulás egyik szellemi atyja saját lovával vághat neki a hónapok óta tervezett útnak. „Szerencsére a sérülés csak felületinek tűnik, egyelőre lószállítóval viszszük az első táborhelyre, megfelelően ellátjuk a sebet, reggelre kiderül, indulhat-e. Természetesen van már második variáns is, másik ló, amivel mehetnék, de nagyon sajnálnám, ha nem a saját mén hátán tehetném meg az utat, hiszen éppen az egymás alapos megismerése, a közös teljesítmény tesztelése volt a fő cél, amiért vállalkoztam az ópusztaszeri kiruccanásra” – nyilatkozott csalódással a hangjában a lovas. Szerencsére tegnapra kiderült, hogy a jószág tényleg csak enyhén sértette fel lábát, így gazdája nem kényszerült más ló hátára, együtt folytathatják a nagy utat.

Többcsillagos szálláshely

Hogy létezik-e egy alaposan átgondolt térkép, leszögezett útvonal, a Csíkszentgyörgyöt képviselő Benedek Ákos csípőből adta a frappáns választ: „Igen, Csíkcsicsó–Ópusztaszer.” A lovas aztán kissé bővebben is ismertette a vázlatos elképzelések alapján összeállított útvonalat: „Első éjszaka Homoródfürdőn, Szőcs Elek huszárkapitánynál kapunk szállást, azután pedig gyakorlatilag a csillagos ég alatt éjszakázunk. A tervek szerint többnyire földutakon haladnánk, a városok közül csak Nagyenyedet ejtjük útba, majd Gyulánál átlépünk a határon, onnan pedig irány Ópusztaszer” – nyilatkozta Benedek. Nem volt könnyű megteremteni a kirándulás anyagi feltételeit, de több forrásból szerencsére összeállt a lovastúra költségvetése. Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete a költségek mintegy 30 százalékát vállalta, de segített a vállalkozó szellemű lovasoknak a Tusnád Ásványvíz Rt., a Merkúr Áruház, a Beniker Kft. A lovas csapatot természetesen kíséri a Demeter Vilmos vezette autó lószállító utánfutóval, amely a szükséges eszközöket, takarmánymennyiséget is szállítja. „A kísérőautó egyrészt nagy segítség, mert nem kell málháslovat vinni magunkkal vagy túlterhelni a saját lovainkat, de ugyanakkor nehezítő körülmény is, mert – főleg a hegyek között – nem kis feladat úgy megoldani az útvonaltervezést, hogy legalább kétnaponta találkozni tudjunk” – elemezte Lutz. A Balló József, Csíkcsicsó polgármestere, Márton István, Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesületének elnöke, Szentes Antal megyei tanácsos és Solymosi Bertold főszervező az arab telivér táncával fűszerezett beszédeit és az egyházi elöljárók áldását követően a bátor székely lovasok Ópusztaszer irányába fordították a jószágok fejét, és tapsorkán közepette nekivágtak a hargitai kapaszkodónak.

Forrás: Hargita Népe, Hompoth Loránd

Topánfalva felé tartanak a székelyek

Lutz Leventétől, a székely lovasok vezetőjétől érkezett ma reggel ez az sms:

Most kaptam ezt az üzenetet: “A tegnap Isten segedelmével  lezajlott az Ezerszékelyleány találkozó, ahol elhangzott a nemes cselekedetetek  és nagy taps volt a válasz,majd Isten áldásáért fohászkodtunk, hogy segítsen utatokon. Isten halgassa meg.” Nos, ilyen emberek élnek Csíkországba! Topánfalva fele tartunk, üdvözöljük magyar tesvéreinket, szeretettel gondolunk rátok.

Félúton a székelyek – Tapsvihar az Ezer Székely Leány-on

A magyarellenességéről híres Avram Iancu érchegységi szülőfaluja közelében talált rá az este úton lévő székely lovasainkra. Ezzel körülbelül félúton járhatnak. Sokat gyalogolnak a lovak mellett, mert az Erdélyi Érchegység meredek falai között csak keskeny utakon tudnak közlekedni a vándorok, akiknek a lovai még legelni sem tudnak. (Tegnap egy helybéli romántól hat villa szénát vásároltak az állatoknak mintegy ötezer forint értékű lej-ért.)

Ma éjjel (vasárnap éjjel) egy hegyoldalban alszanak, de sátrat nyitni nem tudnak, mert olyan meredek, a lovak is csak féloldalasan tudnak pihenni. Tegnap éjjel +2 C°-ra hűlt a levegő és még nem volt olyan nap, hogy ne essen az eső. Minden ló és lovas fáradt, ám jó hír, hogy Lutz Levente arab ménjének gyógyul a lába, így a csapatvezető is újra lóháton közlekedik, ha arra alkalmas terepet találnak.

Levente telefonon külön kiemelte, hogy a 15 éves Nagy Vanda figyelemreméltóan fegyelmezetten viseli a megpróbáltatásokat: “Igazi kemény fickó!” – így fogalmazott.

A hétvégén lezajlott jubileumi Ezer Székely Leány találkozón a hangosbemondóban a szervezők beszámoltak lovasaink zarándokútjáról, amit a közönség olyan tapsviharral fogadott, hogy a műsorvezető már nem tudta elmondani a szöveget. (Azt a hírt kaptuk, hogy nagyon sokan el is szeretnének jönni a Nyeregszemlére Erdélyből.)

Frissítve: 2023.10.31.
Fotó: Canva

Hozzászólások