keresés a lovardák között
Főoldal   »   Lótenyésztés   »   Bokor Árpád


A tenyészértékbecslés lehetőségei Magyarország sportlótenyésztésében

"Its pedigree tells us what an animal ought to be,
and its performance tells us what an animal appears to be,
but its progeny tell us what an animal is."

"A származás arra ad támpontot, hogy az állatnak milyennek kellene lennie,
a saját teljesítmény, hogy látszólag milyen,
az ivadékvizsgálat pedig arra ad választ, hogy a valóságban milyen."/Rice/

A sportlótenyésztés célja olyan nemes megjelenésű, erőteljes, atletikus alkatú, kiváló mozgású természetes egyensúlyban járó ló tenyésztése, amely a lovassport feladatait magas szinten megoldani képes (HECKER W.).

Ha egy egyedet tenyészteni akarunk, akkor tudnunk kell, milyen a populáció átlagához viszonyított genetikai értéke, milyen a tenyészállat átörökítőképessége. Ennek kifejezője a becsült tenyészérték, ami azonban csak a vizsgált populáció viszonylatában igaz. Éppen ezért a lótenyésztésben rendkívül fontos a különböző fajták, vagy akár a lovas- és lóversenysportok esetében szakáganként, egy-egy állat tenyészértékét becsülni. Tenyészértéket legmegbízhatóbban az ivadékok alapján becsülhetünk. Magyarországon 1996 óta rögzítik a lovasversenyeken szereplő lovak adatait, eredményeit. Ezen adatok, ill. az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) által regisztrált saját teljesítmény vizsgák (STV-k), származások együttes feldolgozása lehetővé tenné egy olyan integrált tenyészértékbecslési eljárás kidolgozását, mely segítséget nyújtana a fedezőmének és tenyészkancák értékeléséhez.

Németországban 2001-ben bevezetésre került egy új, egységes tenyészértékbecslési eljárás (összevont tenyészértékbecslés), melynek fő célja az volt, hogy a tenyésztésből, ill. a sportból származó összes információ bevonásával - az ugró, ill. idomíthatósági képességet híven kifejező - tenyészértéket lehessen becsülni.

A Göttingeni Egyetem Genetikai és Állattenyésztési Intézetében folyó kutatások eredményeit felhasználva a modell kidolgozása, ill. a gyakorlatban történő alkalmazása a VIT-ben történt az, FN tenyészértékbecslő munkacsoportjával együttműködve. A változás az eddigi becslési eljárásokkal szemben a feldolgozott adatok mennyiségének, ebből következően egy lényegesen kidolgozottabb becslési modellben van.


A német munka eredménye:Weltmeyer és ménfiai
(Weltmeyer, Wittinger, Wolkenstein II, Wolkentanz, White Magic)

Az összevont tenyészértékbecslés:

- a versenysportból (nehéz-kategóriáig bezárólag, a mezőnyben elért rangsor alapján)
- a fiatal lovak versenyéből
- a tenyészkanca-vizsgákból (lépés, ügetés, vágta, lovagolhatóság, szabadonugró pontszámai)
- a ménvizsgákból (alapjármódok, lovagolhatóság, szabadon ugró, lovas alatti ugratás pontszámai) származó teljesítményadatokra alapoz

A különböző tulajdonságok súlyozottságát a tenyészértékbecslésben az alábbi táblázat szemlélteti:


A sportból származó adatok esetében 1995. Január 1. utáni versenyeket a tenyésztésből származó adatok esetében, az 1986 utáni teljesítményvizsgákat veszik figyelembe. Mindezeken túlmenően minden lónál a származási adatokat (legalább 2 generációra visszamenőleg) is felhasználják. Minden adat egy kifinomult statisztikai becslési eljárás (az ún. BLUP-többtényezős, ismételhetőséget is figyelembe vevő állatmodell) során kerül kiértékelésre.

Maga a módszer a tenyésztők, tenyésztő szervezetek számára fontos mert:

- egy ló genetikai értékének becsléséhez nem csak a saját, hanem rokonainak a teljesítményeit is felhasználja;
- egy ló teljesítményét más lovak teljesítményéhez is viszonyítja;
- figyelembe veszi, hogy egy ló azért nyert-e versenyt, mert kiváló lovas lovagolta, vagy mert a mezőny többi lova különösen gyenge teljesítménnyel bírt, vagy pedig ő maga rendelkezett az ehhez szükséges genetikai háttérrel;
- a modell használatával akkor is becsülhető tenyészérték, ha magának az értékelt lónak nincs sajátteljesítménye, csak a rokonainak.

A hazai lótenyésztők feladata tehát adott. A már meglévő német - esetleg francia, ír - tenyészértékbecslési eljárások adaptálása, a módszer finomítása, a becslés pontosságának növelése. Mindez csak egységes egyedi megjelölési rendszer használatával, állandó adatfelvétel és feldolgozással valósítható meg. Ehhez szükséges a problémamentes információáramlás a különböző lovasszerveztek, tenyésztőegyesületek között.
   

Dr. Bokor Árpád, PETROVICS Eszter
Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés