keresés a lovardák között
Főoldal   »   Western lovaglás   »   Istenes Csilla


Western horsemanship  (Western " stílusverseny ")
Alapvizsga

A 2003-as western versenyévad az előzetes tervek szerint két új versenyszámmal, a western horsemanshippel (ejtése: horzmensip) és a pleasure-rel (ejtése: plezsör) bővül. A tervbe vett bővítést az indokolja, hogy a kezdő és fiatal lovasok számára a westernversenyek közül e két versenyszám a legfontosabb, mivel ezek jelentik az "alapokat".   

 

IC Ranch

Istenes Csilla
30/995-6655

icranch@icranch.hu

web: icranch.hu

Ez a szakág szoros "rokonságban" áll a többivel, hiszen ebben kisebb részleteiben megtalálható az összes többi (reining, trail, pleasure) majd minden eleme. A western horsemanship "lépésről lépésre" - így egyszerűbben és könnyebben - készíti fel a kezdőket és a gyerekeket a további szakágak összetettebb versenyeire, szinte elemenként ismerteti meg a versenyzőkkel az egyes manővereket (1. kép). Tehát az a lovas, aki ebben jól teljesít, eredményesebb lesz a többi versenyszámban is!

A szabályzat szerint a western horsemanship versenyszám egy "lovas vizsga", amely csak youth (fiatal) és novice (kezdő) osztályokban indítható.

Ebben az osztályban a lovast képessége, ülése, testtartása és lovastudása alapján bírálják el, a bíró által kijelölt feladat végrehajtása közben.

A lovasnak a kijelölt feladatokat nagyon finom segítségadásokkal, pontosan, precízen és folyamatosan kell végrehajtani. Eközben magabiztosan, korrekt, egyensúlyban lévő testtartásban kell ülnie. Ideális esetben lovaglásában tükröződnie kell a ló és lovas összhangjának, harmóniájának.

A bírálat menete:

A verseny során valamennyi résztvevő egyszerre vonul be az arénába, felsorakozik a vonalon és utána egyenként, külön-külön mutatja be ugyanazt a feladatot (2. kép). A versenyzőknek - legalább az egyik kézen - mind a három jármódban lovagolniuk kell. A verseny és/vagy a finálé (összevetés) általában két részből áll: az előre kiírt feladatból (pattern) és a lovarda szélén, a patanyomon való különböző jármódokban történő közös (osztályban való) lovaglásból (railwork).

A versenyre kiírt pálya a következő manőverek, illetve feladatok valamelyikéből vagy néhányuk kombinációiból állhat.

A következőkből lehet választani: különböző jármódok (lépés, ügetés, gyorsított ügetés, vágta, gyorsított vágta, mindez egyenes vonalon, íven, kígyóvonalon, nyolcason). Stop, hátraléptetés (ez utóbbi mindig kötelező) egyenes vagy íves vonalon. Első és/vagy hátsó lábak körüli fordulatok, forgások, beleértve a spint, rollbacket, oldalirányba történő mozgások, egyszerű és sima ugrásváltás. Egyéb feladatok, pl. kengyel nélküli lovaglás. A fel- és leszállás nem tartozik a feladatok közé.

A pontozás ajánlott menete:

A pontozás félpontonként, 0-20 pontig történhet. 10 pont adható együttesen a ló és a lovas megjelenéséért (összbenyomás) és 10 pont adható magáért a lovaglásért (teljesítmény).

1. A külső megjelenés (10 pont).
A feladat végrehajtása során bírálat alá kerül a lovas megjelenése, testtartása, ülésbiztonsága, magabiztos fellépése és viselkedése, valamint a ló megjelenése.

a.) A lovas megjelenése és ülése:
A lovas testtartása: a lovasnak a ló háta közepén kell ülnie, a nyeregben is középen elhelyezkedve. Tartásának a feladattól és a ló jármódjától függetlenül természetesnek, egyensúlyban lévőnek, hatékonynak és korrektnek kell lennie. A felsőtest mindhárom járódban legyen egyenes.
A lovas úgy tartsa a lábait, hogy a fül, a vállak közepe, a csípő és a boka egy függőleges vonalon legyen. A sarkak lejjebb legyenek, mint a lábfejek, a térdeket pedig enyhén be kell hajlítani. Fontos, hogy megfelelően állítsuk be a kengyelek hosszát, mert ha a kengyel túl hosszú, a lovas nem tudja jól maga alatt tartani a lábait és a sarka nem a lába legmélyebb pontja lesz. Ha viszont túl rövid, akkor a comb és az alsó lábszár szögellése túlságosan erős lesz. (A kengyelhossz beállítása: vegyük ki a lábunkat a kengyelből és lógassuk le, hogy a lábujjaink legyenek a legmélyebben. Ezután emeljük fel a lábfejünket, hogy a sarok legyen a legmélyebb pont, de közben lazítsuk el a lábunkat. A kengyelt állítsuk olyan hosszúra, hogy a sarkunk semmiképpen ne legyen lejjebb, mint a kengyel. A kengyel talprészének - ami a lábunkat tartja - kb. a bokánk alatt kell elhelyezkednie.)

A lovas hátának mindig egyenes, laza és rugalmas tartásban kell lennie. A merev vagy hajlott hát büntetőpontot von maga után. A vállak legyenek hátraállítottak, egyenesek. (Vigyázat! A vállak hátraállítottsága nem egyenlő a hátradőléssel!) A fenék és a comb belső fele tartson kontaktust a nyereggel, a láb térdtől a vádli közepéig tartson finom kontaktus a ló oldalával. Lepontozás jár azért, ha a lábak túlságosan elöl vagy hátul vannak (3. kép). A lábakat úgy kell belehelyezni a kengyelbe, hogy a csizma sarka érintse azt, vagy úgy, hogy a láb a kengyelben a lábpárnán nyugodjon. A kengyelt nem szabad csak a lábujjakkal tartani, ezért pontlevonás jár. A lábfej álljon egyenesen vagy enyhén kifelé állítva. A boka legyen egyenes vagy kicsit kifele hajlított. Kengyel nélküli lovaglás esetén is ugyanezek a szabályok érvényesek.

Az a lovas, aki az egész verseny alatt korrekt tartásban lovagol, pluszpontot kap.
A kezek: mind a kezeknek, mind a karoknak laza, könnyű tartásban kell lenniük. A felsőkart párhuzamosan kell tartani a törzzsel. A könyököt pedig úgy kell behajlítani, hogy az alkar, a gondolatban a könyöktől a ló szájáig meghúzott egyenes vonalon nyugodjon. Egykezes lovaglás esetén a lovas a szabad kezét könyökben behajlíthatja, vagy maga mellett lelógatva tarthatja. A szabad kézzel tett túl sok mozdulat pontlevonással jár. A csukló legyen laza, egyenes és a függőlegesen belül kb. harminctól negyvenöt fokos szöget zárjon be. A szárat tartó kéz a nyeregszarv felett, illetve egy kicsit előtte helyezkedjen el. A lovas könnyű kontaktust tartson a ló szájával úgy, hogy a ló irányításához, csak minimális kézmozdulat legyen szükséges. A túl laza, illetve túl feszes szárhasználat pontlevonással jár (4. kép).

A lovas tartsa a fejét egyenes állal, előre néző tekintettel, illetve egy kicsit a mozgás irányába fordítva. A fej leszegése vagy erősebb (pl. a kör közepe felé való) fordítása pontlevonással jár.

A patanyomon való lovaglás során a lovas ne menjen rá az előtte haladó lovasra, és előzéskor se menjen túl közel a mellette lévőhöz. Előzni belülről, a második patanyomon lehet (5. kép). A kézváltás (reversing) mindig befelé történjen.

b.) A ló megjelenése: a ló esetében a bírálat alapja a kondíció, az általános és az egészségi állapot. A ló megjelenése legyen fitt, kondíciója a méretének és fajtájának megfelelő. Pontlevonás jár, ha a ló kedvetlen, bágyadt, letargikus, lusta, sovány vagy elcsigázott.
A ló felszerelése passzoljon rá, legyen szabályos, tiszta és jó állapotban lévő.

2. A lovaglás minősítése (10 pont).

A versenyző a feladatát egyértelműen, pontosan, nyugodtan és megfelelő sebességgel hajtsa végre. Nagyobb sebesség lovaglása esetén megnő a feladat nehézségi foka (és díjazása is), de vigyázat! Ez nem mehet a pontosság rovására. Pontlevonást kap az a lovas, aki lendület nélkül, a megkívánt tempó alatt lovagol, akinek lova nem összeszedetten, ütemesen mozog. A ló a lovas minimálisan látható, illetve hallható segítségeire azonnal, készségesen és biztosan kell, hogy reagáljon.
Az előírt feladatok lovaglása közben elkövetett hibák - mint például döntés, pályatévesztés, durva ellenszegülés, - nem vezetnek kizáráshoz, de szigorúan büntetendők. Fontos tudni, hogy a hibákat elkövető versenyző sorrendben nem kerülhet a hibátlanok elé. A túl sok segítségadás, a lóval való veszekedés, a ló bántalmazása, a kontroll elvesztése kizáráshoz vezet.
A lónak az egész verseny során mindig készségesen, az előírt jármódban kell mozognia. A jármódok közötti átmeneteknek nyugodtnak és folyamatosnak kell lenniük, és a feladatok készséges végrehajtása közben a lovas jelzésére a megadott helyen kell bekövetkezniük. Ha a ló egyenes vonalon mozog, fejének, nyakának és testének egy egyenes vonalat kell alkotnia, ha pedig körön vagy íven mozog, legyen enyhén ívben befelé hajlítva.
A kört szabályosan (kereken), a megadott méretben és helyen, az előírt sebességgel kell meglovagolni. Az ellenvágtát (counter-canter) folyamatosan, ütemvesztés nélkül kell bemutatni.
A stop-nak egyenesnek, azonnalinak, nyugodtan és készségesen végrehajtottnak kell lennie, miközben a ló teste is egyenes marad. A hátraléptetés szintén legyen nyugodt és készséges.
A fordulatoknak egyenletesnek, folyamatosnak kell lenniük. A hátulja körüli fordulatoknál a ló a belső hátsó lába körül forduljon, miközben az első lábak kívülről keresztezik egymást. A roll back egy stopból és megállás nélkül, közvetlenül ennek folytatásaként egy a hátsó láb körüli 180 fokos fordulatból áll. Erősen lepontozandó, ha a ló a fordulatok közben hátralép.
Az oldalirányú mozgások: a "sidepass", a "leg yield" és a "two track" közben a ló elülső és a hátulsó lábai kívülről keresztezik egymást. A sidepassnál ("oldalazás") a ló teste egyenes és a megadott irányba, két patanyomon (csak) oldalra mozog. A leg yieldnél (ami hasonló a combra való engedéshez) a ló átlósan, oldalra-előre mozog, a mozgás irányával ellentétesen meghajlítva. (A hagyományos díjlovaglásban a combra való engedés során a ló hajlítás nélkül, kisfokú - a mozgás irányával ellentétes - állításban két patanyomon halad előre-oldalra.) A two track hasonló a féloldalazáshoz (a half passhoz), ám itt a ló teste lehet egyenes is, nem csak hajlított. A two tracknál tehát a ló átlósan, oldalra-előre mozog egyenes vagy a mozgás irányába hajlított testtel.
(A hagyományos díjlovaglásban a féloldalazásnál a ló a belső lábszár köré hajlítva, és a mozgás irányába állítva mozog. A ló tehát abba az irányba lép, amelybe állítva és hajlítva van.)
Az egyszerű ugrásváltást és az ugrásváltást a megadott helyen kell elvégeztetni. Az egyszerű ugrásváltást a lépésbe vagy ügetésbe való átmenet után 1-3 lépésen belül kell végrehajtani. Az ugrásváltás esetén a lónak elöl és hátul egyszerre kell váltania. Minden váltást nyugodtan és időben kell elvégezni.
3. Hibák: a hiba lehet kicsi, nagy és durva. A bíró minősíti ennek fokát az elkövetett hibák mértéke és/vagy gyakorisága alapján. A kisebb hibákért féltől négy pontig terjedő pontlevonás jár. A nagyobb hibákért négy és fél, vagy annál több pontot von le. A durva hibákért nem jár kizárás, de a helyezés során a hibák elkövetője mindazok mögött marad, akik a versenyfeladatot korrekt módon (hiba nélkül) hajtották végre. A kicsi hiba nagy hibaként, a nagy hiba durva hibaként értékelendő, ha gyakran előfordul.

A versenyek során megfigyelhető leggyakoribb hibák, és néhány jó tanács ezek leküzdésére:

1. Pályatévesztés (off pattern). A kezdő vagy fiatal versenyzők izgalmukban sokszor eltévesztik vagy elfelejtik az előírt feladatok sorrendjét, helyét, pályarajzát stb. Ez tipikus "kezdőhiba"! Legegyszerűbben úgy kerülhető el, hogy a legalább egy órával a verseny előtt kifüggesztett pályarajzot többször, gondosan tanulmányozzuk. Ha valamit nem értünk, kérjük meg nyugodtan a bírót, hogy magyarázza el a feladatot. Jó szolgálatot tesz, ha a feladatot gondolatban - az adott lovaspályán - többször pontról pontra "lelovagoljuk" vagy lerajzoljuk egy papírra!

2. A feladatok szabálytalan végrehajtása. Szintén kezdőhibának számít. Ilyen pl., ha a köröket nem megfelelően lovagolják meg. A kör rosszul végrehajtva leggyakrabban ovális, illetve tojás alakúra sikerül, és olykor a kívántnál lényegesen kisebbre vagy nagyobbra. Ezt úgy kerülhetjük el, hogy a szemünket is trenírozzuk a szabályos körök lovaglására. Körözés közben állandóan tartsuk szemmel a kör közepét, vigyázva azonban arra, hogy szinte csak a tekintetünk nézzen enyhén befele. További segítséget adhat a következő feladat: jelöljünk ki kisebb, nagyobb kört négy-négy bójával, és gyakoroljuk körülötte a szabályos köröket (6. kép). Vigyázzunk arra, hogy a kört kijelölő négy bójától szigorúan egyenlő távolságra lovagoljunk el. Sőt, a két bója között is szimmetrikusan - tehát mindkettőtől egyforma távolságra - haladjunk át! A feladatot ügetésben, vágtában, majd gyorsított vágtában is gyakoroljuk.

3. A lovas merev tartása. A merev tartás leggyakrabban azért fordul elő, mert a lovas túlságosan szépen szeretne ülni. Az erőltetett, merev tartás viszont megakadályozza a finom segítségadásokat és a korrekt ülést. A lovas merev dereka nem tud a ló mozgásával együtt menni, a merev kéz nem teszi lehetővé a finom szárhasználatot stb.

4. Túlságosan erős (látványos) segítségadások. A kezdők általában hajlamosak arra, hogy a "biztonság kedvéért" túlzottan adják a segítségeket, "biztos, ami biztos" alapon. A szárat tartó kéznek (kezeknek) pl. csak a nyeregszarv felett, illetve közvetlenül előtte szabadna mozogni, egy kb. 15 x 15 centiméteres négyzetben. Az ennél nagyobb mozgás magára vonja a bíró figyelmét, aki a szárak 30 centiméterrel vagy ennél többel jobbra-balra történő elmozdítását keményen bünteti. Hátraléptetésnél pl. nem kívánatos a szárak hátrahúzása. Helyette vegyük fel a szárakat kontaktust teremtve a ló szájával, és léptessük hátra a lovat a lábainkkal. Szintén elkerülendő az ugrásváltás során a túlzott testsúly áthelyezés.

5. Kontrollhiány. Sok lovasnak nincs elég befolyása a lova felett. Különösen akkor, ha az egyéni feladatát más lovaktól (csoporttól) eltávolodva kell végrehajtania. Ilyenkor a feladatot általában a lovaktól távolodva "lassítva", azokhoz közelítve "gyorsítva" kivitelezik. A probléma onnan ered, hogy a ló csoportban élő állat, és csoportösztöne - a lovasba vetett bizalmának hiányában - stressz-szituációban még jobban előtérbe kerül. Ilyenkor azok a lovasok vannak előnyben, akik sokszor gyakoroltak lovukkal.

Összeállította: Istenes Csilla
(A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003.márciusi számában. )







Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés