Angol telivér
Beltenyésztett fajta. Valamennyiük vérvonala visszavezethető az 1793-as angol Méneskönyvre (General Stud Book). Három kiváló, a Közel-Keletről Angliába importált arab mén, Darley Arabian, Godolphin Arabian és Byerley Turk az összes angol telivér „ősatyja”. Bár ebben az első Méneskönyvben még 169 mén és 237 kanca leszármazottai szerepelnek, ám hármuk örökítő ereje olyan átütőnek bizonyult, hogy az azóta eltelt több mint két évszázad alatt a többi „ősmén” vérvonala gyakorlatilag kihalt.
A méneskönyveket már nem csak Angliában vezetik, hanem szinte valamennyi számottevő galoppsporttal rendelkező országban, így hazánkban is. Régebben, ha egy ló felmenői közül akár csak egy nem szerepelt a méneskönyvben, már csak félvérnek számított. Mára némileg enyhült a szabályozás: azt a lovat is elismerik telivérnek, amelyiknek a felmenői utolsó hat generációjában mindenki telivér, és csak a hetedikben akad egy olyan félvér, aki – és ez is lényeges feltétel – eredményesen futott versenyben.
Sok országban csak angol telivérek állhatnak rajthoz, de Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Németországban félvérek is. Őket a nevük utáni (FV) jelöléssel különböztetik meg a telivérektől. A rendszerváltás előtt Magyarországon (és más szocialista országokban) mesterséges megtermékenyítéssel született lovakat is felvettek a méneskönyvbe, de ezeket később a nemzetközi szabályoknak megfelelően utódaikkal együtt törölték.
A legnagyobb hatású apamén, Eclipse: Arról a napfogyatkozásról kapta a nevét, amely alatt született 1764-ben. Anyai dédapja Godolphin Arabian, apai dédnagyapja Darley Arabian. Csak ötéves korában kezdett versenyezni, második győzelme után megvette egy ír vállalkozó, aki mindig úgy ment a bukmékerekhez fogadni, hogy: „Eclipse győz, a többiek sehol”, de kötött olyan fogadást is, hogy mire a lova célba ér, a többiek még mind a távoszlop mögött lesznek (ami 200 méterre van onnan).
17 hónap alatt mind a 18 versenyét megnyerte (ebből 8-szor ún. „walk over” győzelmet aratott, azaz csak felvezették, mert ellenfelei kivétel nélkül visszaléptek), majd visszavonultatták, mert már nem is neveztek ellene más lovakat, és futamaiban a fogadók sem játszottak senki mást.
Ugyan 11 alkalommal is „csak” második lett az angol és ír apamének rangsorában (kinek az ivadékai nyerik egy évben a legtöbb versenyt), de hosszú távon az ő vérvonala bizonyult a legsikeresebbnek. 1970-ben az angol Királyi Állatorvosi Kollégium megállapította, hogy a versenylovak 80%-a Eclipse leszármazottja. 2011-ben tovább pontosítottak, eszerint a mai telivérek 95%-a (persze sok generáción keresztül) Eclipse-származék, így tulajdonképpen nem túlzás kijelenteni, hogy ő valamennyi mai versenyló őse.
- Nemek: A mének és kancák mellett megkülönböztetnek herélteket is. Ők sok országban a klasszikus versenyekből ki vannak zárva, hiszen a futtatás célja kimondottan a legjobb továbbtenyésztendő lovak kiválasztása. Egy ló herélésének leggyakoribb oka az izgága természete, ha pedig ez hátráltatja a versenyzésben, akkor úgysem képes olyan eredményeket elérni, amelyekkel a tenyésztésben hasznot termelne a tulajdonosának. Ha viszont kiherélik, sok versenydíjat hozhat még. Herélt többek között Overdose egyik nagy riválisa, a francia Marchand d’Or is. A paripa a herélt szinonimája, ezt a jelzőt sokszor tévesen alkalmazzák Overdose-ra (valószínűleg a mesékben szereplő táltos paripákra asszociálva), holott ő mén, és az is marad.
- Évjárat: A lovakat a konkrét születésnapjuktól függetlenül évjáratokba sorolják. Azaz egy versenyló mindig december 31-ről január 1-jére öregszik egy-egy évet. Egy- és kétéves koruk között yearlingnek hívják őket, általában ekkor kerülnek árverésre, majd tréningbe. A kétéves 900-1000 méteren kezd versenyezni, majd fokozatosan megy fel a táv a hároméves korában sorra kerülő Derbyig 2400 méterre.
- Szín: A szőrzet határozza meg. Bármilyen lehet, a tarkát kivéve. Jellemzően pej (azaz a lábvégek feketék, a testszín barnás), sötétpej, sárga, fekete vagy szürke (hivatalosan fehér ló nem létezik, csak a mesékben).
- Nemzetiség: Két nemzetiséget is nyilvántartanak. A tenyésztés helyét (azaz mely országban született és törzskönyvezték) a ló neve után tett zárójelben jelzik, pl.: Overdose (GB). A ló neve minden hivatalos kiadványban élete végéig így, a tenyésztés helyének jelölésével együtt jelenik meg. Igazi nemzetiségének azonban az számít, hogy a ló mely országban áll idomításban.A nemzetközi szabályok szerint egy ló akkor vált nemzetiséget, ha három hónapig folyamatosan egy másik országban idomítják. Ezért nem tölthet Overdose folyamatosan három hónapnyi időt egyetlen más országban sem, hiszen akkor már nem a magyar színeket képviselné. (A gyógykezelésre ez a szabály nem vonatkozik, csak arra, ha versenyre készítik fel.) A nagy versenyek végén, amennyiben sor kerül rá, a díjátadáson játszott himnuszt vagy a felvont zászlót is az idomítás helye határozza meg, nem pedig a tenyésztésé vagy a tulajdonos nemzetisége. Ha pl. egy francia tulajdonos Angliában tenyésztett lova Németországban áll idomításban, akkor az német színekben fut. A logika egyszerű: azt a nemzetet ismerik el, amelynek szakemberei (és infrastruktúrája) készíti fel a lovat versenyre.
- Névadás: A név kiválasztásának igazából csak a jó ízlés szab határt, de tilos bármilyen politikai utalás vagy kereskedelmi márkanév, és Magyarországon a híres közéleti személyiségek nevei is kötelezően kerülendők (pedig Angliában nagy dicsőség, ha valakiről lovat neveznek el). Hivatalosan a tulajdonos csak javaslatot tesz lova nevére, amit a Méneskönyv vezetősége szinte minden esetben elfogad. A legjobb verseny- és tenyészlovak nevei nemzetközileg is védettek (e listán már több mint háromezer név szerepel), tehát másnak már nem adhatók. A védelemről a Lóversenyszervezők Nemzetközi Szövetségének (IFHA) egy bizottsága dönt, de néhány nagy verseny nyerőjének automatikusan jár. A listán a magyarok közül Kincsem, Imperiál és Kisbér is megtalálható.
1972-ig az volt a hagyomány, hogy a ló nevének kezdőbetűje méncsikó esetén apja, kancacsikó esetén anyja nevének első betűjével kezdődjön (pl.: Intermezzo II > Imi > Imperiál > Immer), azóta a külföldről behozott, még névtelen csikók esetében is az az elvárás, hogy neve az anyakanca nevének első betűjével kezdődjön. Mivel sokan szeretnének olyan nevet választani, amiből csak egy van, és korábban más nem viselte, mára gyakorivá váltak a többszavas nevek, hiszen az egyszavasak lényegében „elfogytak”. A név maximum 18 karakter hosszú lehet (szóközökkel együtt). Bizonyos ideig minden név védett, a méneké születésük után 35 évvel, vagy a halálukat/utolsó fedezési szezonjukat követő 15 év letelte után adható ki újra. Kancáknál ugyanez 25 és 10 év.
Fotók: Canva
Cikk frissítve: 2019.05.14.
2022.08.16.
