Átvizsgálták a kínai cseréphadsereget
Könnyen meglehet, hogy egy bonyolult pollenelemzés vezetheti rá a tudósokat arra, hogy vajon hol is készítették el Kr.e. 200 körül a kínai agyaghadsereget. Az 1974-ben felfedezett cseréphadseregről egy dolog biztosan állítható: nem ugyanott készítették el a harcosokat és a lovakat.
8099 életnagyságú harcos, több mint 300 ló, 200 harci szekér és 700 ezer munkáskéz, amely több mint kétezer éve 38 évig építette. És legújabban 32-féle pollentípus is. Ezek a fő jellemzői az alig több mint harminc éve felfedezett, ám több mint kétezer éves kínai agyaghadseregnek.
Sokkal többet az elmúlt három évtized alatt nem is sikerült kinyomozniuk a régészeknek erről a csodaszámba menő hadseregről – a pollentípusok számát is csak a legfrissebb kutatás mutatta ki. Ami bizonyos még, hogy Kína első császára, Csin Si Huang-Ti (i.e. 259-210) sírja körül találta meg három kínai földműves a hadsereget, akik egyébként most azért küzdenek, hogy nevüket megörökítsék a múzeum bejáratánál.
Nem egy helyen készültek
A régészeket sokkal inkább foglalkoztatja az, hogy vajon hol és milyen módszerekkel gyárthatták a kínai agyagkatonákat. A kínai kézműves kultúra fejlettségének vizsgálatához ennek kinyomozása elengedhetetlen lenne, ám egyelőre a legfrissebb kutatások is csak annyit tudtak megállapítani, hogy másutt készültek az agyaglovak és másutt az agyagkatonák. A Chemistry World című szaklapban megjelent tanulmány azonban arról tanúskodik, hogy ez az apró eredmény is igen komoly előrelépésnek tudható be.
Hu Ya-Qin, a Kínai Tudományos Akadémia Növénytani Intézetének professzora néhány agyagdarab apróra zúzásával és kémiai vizsgálatával állapította meg, hogy a hadsereg alapanyagában legalább 32 féle pollen mutatható ki. Az agyagban található pollenek árulkodnak arról, hogy milyen vidékről származik maga az alapanyag. Így sikerült megállapítani, hogy az agyaglovak alapanyaga erdős-fás vidékről származik, mivel fenyőpollenekre bukkantak benne.
Ezzel szemben a harcosok agyagjában különféle fűfélék és egynyári növények pollenjeit fedezték fel a kutatók: zsálya és üröm mellett találtak benne káposzta- és mustárpolleneket, ahogy spenótból, sőt répából származó polleneket is kimutattak. Mindez azt mutatja a kutatók feltételezése szerint, hogy a lovak valahol a császár mauzóleumának környékéről származhatnak, míg az agyagharcosokat más vidéken formázhatták. Ezt támaszthatja alá az is, hogy az agyaglovak sokkal érzékenyebbek és törékenyebben, mivel súlyuk és lábuk kissé aránytalan, ebből kifolyólag viszont a messzi vidékekről való szállításuk is sokkal kockázatosabb lett volna.
Vitatható eredmények
A pollenanalízisre ugyanakkor nem véletlenül kellett majdnem harminc évet várni: a kutatók ugyanis korábban úgy vélték, hogy a pollen az agyagból nem lesz kimutatható, mivel az agyag kiégetésével elvileg a pollenek is megsemmisülnek. Csakhogy az agyagkatonák és lovak nem egyenletesen lettek kiégetve. A vastagabb részek tulajdonképpen nyersebbek maradtak, ily módon a pollenek megmaradtak.
„A mostani kutatás valóban komoly előrelépést jelent a kínai agyaghadsereg származásának felkutatásában, csakhogy a pollenanalízisnek ugyanúgy vannak előnyei, ahogy hátrányai” – kommentálta a kutatás eredményeit egy szakértő a BBC News-nak. Ha például a vizsgált agyag folyó közeléből származik, akkor nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban a környéken található növényekből ered az adott pollen. A folyó ugyanis messzi vidékekről is szállíthatta azokat.
Másrészt az időtényezővel is akadhat probléma: ha ugyanis az agyag igen régi, könnyen lehet, hogy olyan polleneket is tartalmaz, amely az adott vidéken sem az agyaghadsereg megformálásának korában, sem pedig most nem fordul elő. Ez pedig félrevezetheti a kutatókat.
Penészgombák és egy új rekruta
A „hadsereg” persze más gondokkal is küzd: bár ellenálltak kétezer év vasfogának és a tudósok rohamainak, a feltárásukat követően nem sokkal már állagromlást észleltek az agyagszobrokon. 1999-ben kilenc különféle penészgomba jelenlétét mutatták ki a hadseregen. A penészgomba megjelenésének elsődleges oka a megemelkedett hőmérséklet illetve a nedvesség arányának növekedése. Ez utóbbi egyébként azzal is összefüggésben áll, hogy évente közel kétmillió látogatót engednek az agyagszobrok közelébe.
Tavaly szeptemberben ráadásul még a megszokottnál is közelebb került a szobrokhoz egy Kínában tanuló német diák: az őrszemek figyelmét kijátszva Pablo Wendel belopódzott az agyagkatonák közé, és miután az övékhez hasonló ruhát öltött, megmerevedve állt közöttük egy fél napot. A hívatlan rekrutát aztán később észrevették az őrök, de nagy szerencséjére nem jártak el drákói szigorral vele szemben, mindössze a kelet-kínai Hangzhou városába toloncolták vissza, és tanulmányai folytatására kötelezték.
2007.03.27. Pálinkás Károly
Forrás: National Geographic
Frissítve: 2023.04.19.
Fotók: Canva
