Mitől lesz rettenthetetlen a rendőrló?

Szolgálunk és védünk – lóháton 3. rész

Régi álmom vált valóra azzal, hogy bebocsátást nyertem a Készenléti Rendőrség Lovas Alosztályhoz, megismerkedhettem azokkal a lovasrendőrökkel, akiket annyiszor láttam H. Szabó Sándor felvételein, vagy akikkel lovaglás közben magam is összetalálkoztam már.

Bepillanthattam ennek a zárt közösségnek a mindennapjaiba, akik minden bizonnyal a rendőrség legnépszerűbb, mindenhol szívesen látott tagjai. Beszélgetőpartnerem Farkas József rendőr alezredes, a Lovas Alosztály vezetője volt.

Hány rendőrló van itt a budapesti istállóban?

Harminckettő.

Mit tudhatunk róluk?

Az 1995 és 2007 között a somogysárdi ménesben tenyésztett lovak kerültek hozzánk – jelenleg ők alkotják az állomány nagy részét. A lovak jelentős része tehát nem fiatal, így egyre nehezebben végzik el a mindennapos szolgálati feladatokat. Éppen ezért már régebben kezdeményeztük az utánpótlást. 

Májusban a Mezőhegyesi Állami Ménesből két négyéves nóniusz került hozzánk és egy hónapon belül még hármat várunk. Az ő belovaglásuk még folyamatban van. Korábban nálunk adottak voltak a belovaglás személyi és tárgyi feltételei, most a fiatal állománynál ez itt Budapesten nehezebben megoldható, így ezeket a csikókat alapszinten belovagolva vásároltuk. 

Kizárólag ménekkel és heréltekkel dolgozunk.

Hogyan történt a kiválasztásuk?

Lementünk Mezőhegyesre, megnéztük a 3-4 éves állományt, és kiválasztottuk a legígéretesebbeket a mének és heréltek közül. Bízom benne, hogy egy hosszú távú együttműködés kezdete ez, ami alapja lehet egy egységes, teherbíró lóállománynak. 

A nóniuszt annak idején eleve katonai célokra tenyésztették, a fajta maga tehát ideális a feladataink ellátására. Az viszont már az adott egyedtől függ, hogy tényleg alkalmas-e a feladatra. Ez még a jövő zenéje, hiszen a ménes a rendőrlovak munkaterepéhez képest ingerszegény környezet. 

Hogyan zajlik a kiképzésük? Mitől lesz egy rendőrló rettenthetetlen? Fel lehet készíteni mindarra, ami „odakint” vár majd rá?

Minden szituációra természetesen nem tudjuk felkészíteni őket, legfeljebb az átlagosan várható eseményekre. 

A kiképzésük szépen, fokozatosan zajlik. Minden tevékenység esetén az első a fokozatosság. A lovardában meg kell tanulniuk egyensúlyban mozogni, elfogadni a segítségeket. Mivel a telep területén nagy a járműforgalom, ezt is elkezdik megszokni. Ezután mehetnek külső helyszínen végrehajtott képzésekre. Itt lehetőség van arra, hogy hozzászokjanak a füsthöz, vagy akár a fegyverek hangjához is. Ezt követik a rövidebb gyakorló szolgálatok egy idősebb, tapasztalt ló mellett külterületen, ahol nem nagyon van forgalom, majd fokozatosan jönnek egyre beljebb.

Állandó ló-lovas párosok vannak? 

Igen. Minden rendőrnek saját lova van. Ha egy lovas valamiért kiesik a szolgálatból, akkor társai mozgatják a lovát.

Mennyi ideig szolgálnak ezek a lovak?

Amíg az egészségi állapotuk engedi. Vannak olyan 16-18 éves lovaink, akik 3 éves korukban kerültek ide és 4 éves koruk óta szolgálnak. Reméljük, még sokáig velünk maradnak. Hogy meddig, azt az egészségi állapotuk határozza meg. Ha egy lónak egészségügyi problémája van, természetesen mindent megteszünk azért, hogy felépüljön. Hiszen mindannyian kötődünk a lovainkhoz. Van például köldöksérvvel műtött lovunk, de olyan is, akinek speciális patkolásra van szüksége. 

A rendőrló nem pusztán egy értékes munkaeszköz, de a partnerünk is. Az állományból való kivonásukra szigorú előírások vonatkoznak. Ha egy ló számára véget érnek a szolgálati évek, lovasa jelképes áron megvásárolhatja. Ha nem él ezzel a jogával, a központi szerv értékesíti. Nagy érdeklődés van a nyugdíjazott rendőrlovak iránt lovasiskolák és magán lótartók részéről egyaránt, hiszen rendkívül jól képzett, biztonságos megbízható lovak, akik előtt még jónéhány aktív év áll.

Hogyan néz ki egy rendőrló időbeosztása? Mennyit és mit dolgoznak?

A feladatok összetétele és időtartama egyaránt rendkívül változó. Egyetlen biztos támpont van: ha a ló szolgálati feladatot nem lát el, minimum napi egy óra mozgatás akkor is jár neki.

A szolgálati feladatok mellett pedig ügyelnünk kell a lovak szintentartására is, ami lehetőleg heti több alkalom. Rendszeres, egymásra épülő foglalkozások ezek, melyek során a készségességet, engedelmességet gyakorolják, fejlesztik.   

Mitől lesz rettenthetetlen egy ló? Hogyan oldják fel az ellentmondást: tisztelje az embert, de ha kell, menjen bele a tömegbe?

Kezdjük ott, hogy félni mindenki fél. Izgalmi állapot lónál, lovasnál egyaránt jelentkezik. A felkészítések során különböző hatásoknak vannak kitéve, hogy szokják ezeket a helyzeteket. Csapatszolgálat, tömegben való munka során a ló feltétel nélküli engedelmessége az alap, ahogy minden más feladat esetén is. A lovak tömegben való mozgásra, feladat végrehajtásra is fel vannak készítve. Megijedhetnek, de minden körülmények között engedelmeskedniük kell a lovasnak. 

Tanítanak a lovaknak olyan harci praktikákat, mint egykor a csataméneknek?

A válasz határozottan és egyértelműen nem. Időnként felreppennek olyan pletykák, hogy mi harapni-rúgni tanítjuk a lovakat. Ez hatalmas tévedés. A ló nem támadhat, nem veszélyeztethet másokat. Gondoljunk csak bele, hogy ezek a lovak délelőtt mondjuk egy gyereknapon szerepelnek, délután pedig egy futballmeccsen teljesítenek szolgálatot.

Miben rejlik a lovak visszatartó ereje? Miért alkalmasak a lovasrendőrök például tömegoszlatásra?

A ló megjelenése, tömege, tekintélye eleve visszatartó erő. Az pedig a lóhoz nem értők számára is jól látható, hogy ezek a lovak feltétel nélkül engedelmeskednek a lovasaiknak. A megjelenésük, a fellépésük, a határozottságuk a visszatartó erő. 

Azt hallottam, hogy szolgálatban a lovak egész nap nem kapnak enni, inni…

Ez a helyi adottságoktól függ. Ha van rá lehetőség, megpróbálnak itatni a lovasok, de a lovak nem mindig isznak. Meg-megállnak időnként legeltetni is.

A lovak egyhuzamban maximum 6 órát dolgoznak, ami azért nem egész nap. Ha messzire utaznak, akkor a szolgálati idejük értelemszerűen csökken. Tehát ha például Zalaegerszeg mellé megyünk járőrözni, akkor a lovak csak 2-3 órát töltenek kint a terepen. 

A szolgálatot teljesítő lovakon mindig nagykantárt látunk. Miért? 

Szolgálatban nagykantárt, de a napi munka, a képzések során csikókantárt használunk. A nagykantárra a hatékony, pontos végrehajtás miatt van szükség, hiszen tudjuk, hogy elég egy rossz lépés, és a ló esetleg már ki is lépett egy autó elé. Szolgálati feladatok végrehajtása során a lovasok egyébként sarkantyút is viselnek. Mindez előírás.

2013.06.05, Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotó: H. Szabó Sándor, ORFK
Frissítve: 2015.10.07.

Hozzászólások