Lóbejelentés és lovardarendelet: rések a pajzson

Milyen hiányosságai vannak a lovardarendeletnek? Milyen út vezet az engedélyig? Hány alkalmassági vizsgával rendelkező ló van Magyarországon? Ezeket a témákat boncolgattak a Hegykői Lovasfórumon, ahol iskolaigazgatók, tanárok, lovardatulajdonosok, lovasoktatók, valamint lovasok, szülők és a turizmusban érintett vállalkozók is jelen voltak.

A hegykői lovasfórum egyik fontos témája az általános iskolai lovaglás oktatás volt, a másik pedig a lovasszektor jogszabályi háttere és követelményei, amiről a Kereskedelmi Hivatal és a NÉBIH két szakértője, Tóth Ferenc és Tóth Zsuzsanna beszélt. 

NIncsenek megkülönböztetve az egyes lovasszolgáltató tevékenységek

Tóth Ferenc a jogszabályi háttér hiányosságait és problémáit emelte ki. Elmondta, hogy szükségesnek tartaná a lovardarendelet módosítását, mivel több hiányosságával szembesült munkája során.

Példaként említette, hogy olyan engedélykérelem is érkezett már hozzá, ahol nem kívánnak lovasoktatást végezni, bekerített lovaspályán lovagoltatni, csak kizárólag rendezvényeken pónival vagy lóval sétáltatni, vagy sétakocsis szolgáltatást nyújtani, illetve tereplovaglást vezetni, szervezni. Mindezekhez miért van szükség a bekerített, minimum 20×40 m-es homokos lovaspályára?Miután ezek már gazdasági tevékenységnek számítanak és lovasszolgáltatásról van szó, szükség van az MKEH engedélyére, de mivel a feltételeknek nem felelnek meg, nem kaphatnak engedélyt. 

Nincs megkülönböztetve a lovardai lovasoktatás, illetve az a fajta lovasszolgáltató tevékenység, amihez egyáltalán nincs szükség lovardára, lovaspályára. A lovasszolgáltató tevékenység a turisztikai szolgáltatások alá tartozik, holott a heti rendszerességgel végzett lovardai lovaglás nem turizmus, viszont éppen a turisztikai szolgáltatások egyik fajtája van kizárva a tevékenységből, hiszen a nyaraló turisták a lovaglási lehetőségek közül vagy csak a gyerekek lovas sétáltatását, vagy tereplovaglást vennének igénybe.

Dömping várható

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendeletekben megszabott határidő előtt körülbelül mintegy kétszáz lóra egyszerre adták be az iskolalóként való vizsgáztatási kérelmet, de mivel ez az engedély 5 évre szól, ugyanez a dömping várható 5 év múlva

Elmondta azt is, hogy egy újonnan induló lovasvállalkozásnak milyen útvesztőkön keresztül vezet az út az engedélyig. Tóth Ferenc hangsúlyozta, hogy a szükséges dokumentumok beadása előtt szívesen áll rendelkezésre telefonon hétfőn és pénteken, hogy ellenőrizzék a kitöltés helyességét.

Nem zökkenőmentes a lóbejelentés rendszere 

Tóth Ferenc után a NÉBIH képviseletében Tóth Zsuzsanna a lóbejelentés és lóvizsgáztatás folyamatát és nehézségeit ismertette.

Itt is előkerültek a rendeletek hiányosságai, többek között például a két hétben meghatározott lótartásbejelentési kötelezettség. Nem egy esetben fordul elő, hogy egy lónak változik a bértartási helye akár évente többször is, vagy csak fedeztetés céljából akár három hétre helyeznek el lovat egy adott helyen. Ilyen esetben, ha szabályszerűen szeretnének eljárni, be kell jelenteni a lótartó helyre az odaérkező lovat, az eredeti helyéről pedig ki kell jelenteni. Majd az egész procedúrát meg kell ismételni, amikor a kancát visszaviszik az eredeti helyére.

A lótartó hely bejelentés előfeltétele az MVH regisztráció, ami pénzbe nem kerül, de szükséges. Lótartóhely bejelentő lapot már online is be lehet küldeni az allattenyesztes@nebih.gov.hu email címre.

A két hivatali képviselőt Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnöke követte a pódiumon, aki a lovasturizmusról, lovastúrázásról, mint piacképes szolgáltatásról beszélt. Kiemelte, hogy ő csak a gazdasági tevékenységről beszél, ami azt jelenti, hogy valaki lovas szolgáltatást mások számára pénzért végez. Rávilágított arra, miért volt szükség a lovardarendeletre és a lovak vizsgáztatására. 

A lovasok 90 százaléka nő

Ma Magyarországon 3200 levizsgáztatott ló él, 12 térségi lovas hálózat alakult ki, és a lovasok 90 százaléka nő.

Lóska János több történetet mesélt lovastúráiról, valamint lovasbalesetekről és hangsúlyozta, hogy a ló és lovaglás veszélyes üzemnek számít, így nagyon fontos a szabályszerűség és a felelősség kérdése. Az általa szervezett lovastúrák lovasai csak jól képzett lovasok lehetnek, akik nem felelnek meg a követelményeknek, nem mehetnek túrára.

Előadásában kitért az EuroHorse lovastúrahálózat kialakításának okaira, módjára, és az erre "ráhordó", térségi jelentőségű túrahálózatokra, kitérve a 2014-20-as fejlesztési forráslehetőségekre is. Fontos, hogy pályázati pénzhez csak azok a vállalkozások juthatnak, akik a szabályoknak és előírásoknak megfelelően működnek.

Ma Magyarországon lovat bérelni nem lehet

A feltett kérdésekből kitűnt, hogy sokak számára nem világos a különbség a gazdasági tevékenység keretében végzett lovasszolgáltatás és a nem gazdasági tevékenység keretében végzett, szabadidős vagy épp sporttevékenység keretében folytatott lovaglás, lovagoltatás vagy túrázás között.

Alapvető problémát a profitot termelő gazdasági tevékenységre szabott lovardarendelet jelent.

Vannak nem főállásban végzett, egy adott térségben hiánypótló tevékenységként megjelenő, lovaglási lehetőség biztosítására alkalmas lovasoktatók és lovak, akik nem akarnak pályázati pénzekhez jutni, nem akarnak profitot termelni, nem kívánnak napi szinten 8-10 fős osztálylovaglást biztosítani, csak annak a néhány gyereknek vagy felnőttnek szeretnének lehetőséget adni, akik szombaton vagy vasárnap, szabadidejükben szeretnének lovagolni, egy-egy tereplovagláson részt venni. Esetükben a lovardarendelet nem alkalmazható, általuk a lovasszolgáltatás pénzért nem végezhető.

Lóska János kiemelte, hogy akkor van baj, ha baleset történik, mert először a szabályok betartását ellenőrzik. Mindig a lótulajdonos felelősségét vizsgálják először. Ma Magyarországon lovat kölcsönadni pénzért, azaz lovat bérelni pénzért nem lehet. A ló veszélyes üzemnek számít.

"Amikor  autót bérel az ember, nem ellenőrzik, hogy milyen szinten tud autót vezetni. Az autóvezetés véleményem szerint lényegesen veszélyesebb mint a tereplovaglás, hiszen nem csak a saját testi épségét veszélyezteti az autós  a közúton. Autót bérelni lehet, lovat bérelni miért nem?" – tette fel a kérdést az egyik résztvevő.

Be lehetne vezetni a lovasoknak egy olyan vizsgalehetőséget, hogy a hobbilovasok is igazolni tudják lovastudásukatlovasjogosítvány -, ami lehetővé tenné számukra, hogy lovat béreljenek egy-egy nyaralás – aktív turizmus – alkalmával. A lovat bérbeadó ellenőrizhetné a lovas tudását, mielőtt a lovát rábízza egy "idegenre", de ez a lótulajdonos kompetenciája.

Az autókra van biztosítás, az autó ára több millió forint. Egy hobbiló ára néhány százezer. Miért ne lehetne lehetővé tenni a a lóbérlést Magyarországon? A Szabadidőlovasok Országos Szövetsége egy időben írt a tereplovas vizsga szabályzatról. Miért ne lehetne bevezetni Magyarországon egy ilyen vizsgarendszert és ezzel lehetővé tenni a lóbérlést is? Nyilván ehhez hozzájön a tereplovak vizsgáztatásának igénye is.

De a ló nem autó. Levizsgáztatnak egy lovat, majd három hétig nem mozgatják, és a lovat bérbe adják. A lovasnak mindig meg kell győződnie a ló kezelhetőségéről, mielőtt terepre indul. Ugyanúgy, ahogy lovastúra előtt a túravezető meggyőződik a lovasok tudásáról. A felelősség a lovasé legyen és ne a lótulajdonosé. Nem az autókölcsönző a felelős, ha az autót bérbevevő balesetet szenved. Mind a lovat kölcsönadónak, mind pedig a lovat bérlőnek felelősen kell viselkednie, a lótulajdonos ne kínáljon kezelhetetlen lovat, a lovas ne béreljen lovat ha nem biztos a tudásában. Lehet hogy ehhez még nem eléggé érett a magyar társadalom?" – tette fel a kérdést Lóska János.

A konferenciát Csontó Zoltán, a Szabadidőlovasok Országos Szövetségének volt elnöke zárta. Eredetileg a szabadidős lovaglás témával készült, de az elhangzott előadások után az iskolai lovasoktatás témájához nyúlt vissza, saját tapasztalatait osztva meg a közönséggel. Elmondta, hogy több éven keresztül folyt az iskolai keretek között a lovasokoktatás lovardájukban, viszont később önerőből már a gyerekek nem jártak vissza lovagolni.

A konferencia konklúziója, hogy térségünk szempontjából mind az általános iskolai bevezetés rendszerszerűbb, közös megoldáskeresése, mind pedig a térségi lovastúraútvonal hálózat kialakítása, az Eurohorse hálózathoz való csatlakozási lehetőség megteremtése feladatunk lenne.

2016.10.17. Obádovics Csilla – Fertő-parti Lovasklub Egyesület
Páliné Keller Csilla – Alpokalja-Fertőtáj Vidékfejlesztési Egyesület

Hozzászólások