Magyar Állatorvosok Egyesületének jubileumi kongresszusa

Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete

Jubileumi kongresszus – beszámoló

A Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete november végén tartotta huszadik, jubileumi kongresszusát Herceghalmon. A kétnapos szakmai rendezvény teltházzal, több mint 90 lógyógyász állatorvos részvételével zajlott.

A Pfizer és az Alpha-Vet Kft. jóvoltából a pénteki nap a fertőző betegségekről és parazitózisokról szólt. A napot Farkas Róbert professzor (Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai Tanszék) nyitotta, a legfontosabb külső és belső élősködők elterjedtségének és jelentőségének, valamint az ellenük való védekezés főbb pontjainak ismertetésével.

A lovakat számos külső és belső élősködő fertőzheti hazánkban is, melyek közvetlenül és/vagy közvetve károsítja egészségüket, teljesítőképességüket. Mivel az állatokban és/vagy az azokon gyakran tömegesen előforduló élősködők gyakran nem okoznak szembetűnő tüneteket, a lóval foglalkozók többsége nem fordít kellő figyelmet a paraziták elleni küzdelemre.

A külső élősködők közül a mai napig komoly gondot okoz a bögölyök és más vérszívó kétszárnyúak elleni védekezés, mivel nincsenek tartós hatású készítmények forgalomban, de jelentős problémát okoznak a légylárva-fertőzöttséget terjesztő légyfajták, valamint a kullancsok is.

Örökzöld téma a belső élősködők elleni védekezés. A féregtelenítési programoknak számos formája ismert, amelyek közül a helyi viszonyok ismeretében a kezelő állatorvos tudja kiválasztani a hatékony és egyben gazdaságos módszert. A szakszerű és hatékony féregtelenítés érdekében legalább évente egyszer szükség van az együtt tartott lovaktól gyűjtött bélsárminták előzetes parazitológiai vizsgálatára. Sajnos sok lótartó és állatorvos az állatok fertőzöttségének és a készítmények hatékonyságának ismerete nélkül, legtöbbször feleslegesen, vagy nem megfelelő módon féregteleníti a lovakat.

Tudomásul kell vennünk, hogy parazitamentesség kevés kivételtől eltekintve nem érhető el – mondta el a professzor -, de a fertőzöttség ismeretében tervszerűen és szakszerűen végzett védekezéssel hatékonyan és gazdaságosan mérsékelhető, sőt megelőzhető a legtöbbször láthatatlan élősködők okozta kártétel.

Dr. Kutasi Orsolya (DVM, PhD, Nagyállat Klinika, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Üllő) vakcinázásról szóló előadásában elmondta, hogy az egyed védelme bizonyos betegségek ellen csak egy tényező, amiért vakcináznunk kell. Könnyű érzékeltetni az oltás fontosságát pl. egy tetanuszos megbetegedés esetén, ahol a kialakult tünetek ijesztőek a tulajdonos számára és nagy valószínűséggel az állat elhullásához vezetnek. Jóval nehezebb bemutatni azokat a gazdasági károkat, amelyeket esetleg egy járvány okoz pl. influenza megbetegedés esetén.

Alapszabály, hogy nincs egyetlen általános, minden ló számára megfelelő oltási protokoll. Ahhoz, hogy az állatorvos eldöntse, mi ellen olt be egy adott lovat, ismernie kell a területen előforduló vírusok és baktériumok által okozott fertőzések gyakoriságát, a járványügyi helyzetet, a lovat (kora, használata, értéke), a tartási hely és a takarmányozás jellegzetességeit, illetve a tulajdonos anyagi helyzetét.

Léteznek olyan kórokozók, melyek ellen oltva az egyednél jó védelmet érhetünk el függetlenül a többi egyed vakcinázásától (pl. tetanusz, veszettség, nyugat-nílusi vírus, botulizmus). Más esetekben viszont az egész populáció oltottságán múlik az egyed védelme (pl. herpesz, influenza).

Abonyi Tamás, az MgSzH Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának igazgatója jóvoltából nem csak érdekes, de rendkívül élvezetes előadást is hallhattunk a legfontosabb fertőző lóbetegségek hazai előfordulásáról. Az igazgató úr kiemelten foglalkozott a nyugat-nílusi vírus magyarországi jelenlétével, melynek kórokozója már jó tíz éve megjelent hazánkban és évről-évre több megbetegedést okoz.

A nyugat-nílusi vírus terjesztői a szúnyogok, elsődleges gazdái a vadon élő madarak, míg az ember, illetve a ló csak alkalmi gazda. A fertőzések 80-90%-a lóban és emberben egyaránt tünetmentesen zajlik le, központi idegrendszeri tünetek (gyengeség, járászavar, bénulás, kóma) az esetek körülbelül 1%-ánál jelentkeznek. Ez az 1% kevésnek tűnhet, viszont fontos tudni, hogy az érintett lovak az esetek többségében nem menthetők. Éppen azért érdemes megfontolni az időben megkezdett vakcinázást, mellyel az adott egyedet jó eséllyel védjük a fertőzés okozta súlyos szövődményektől.

Szó esett a fertőző kevésvérűség elleni védekezésről is, mely az utóbbi években ismét fontos téma lett. Itthon 50 éve kihagyás után 3 éve jelentkezett ismét a betegség. 2010-ben nyolc, 2011-ben 13 esetet jelentettek, ezt idén ötre sikerült visszaszorítani. Fontos a hobbi célú lovak háromévenkénti, a sport- illetve tenyészcélokra használt lovak évente történő szűrése. Bár mind az MgSzH, mind az állatorvosok megtesznek minden tőlük telhetőt, hazánk 78.000 egyedre becsült lóállományának mintegy harmada valószínűleg kiesik a vizsgálatokból, így fokozott kockázatot jelent szűrt, egészséges társaira nézve is.

Norbert Nowotny (PhD, Professor, Institute of Virology, University of Veterinary Medicine, Bécs) előadását a nyugat-nílusi vírus bemutatásának szentelte. Hangsúlyozta, hogy ahol a vírus egyszer megjelent, ott is marad.

A nyugat-nílusi vírus okozta fertőzést a professzor „rejtett járványként” aposztrofálta, mivel a betegség a fertőzött emberek és lovak körülbelül 75%-ánál tünetmentesen zajlik le, mintegy 25%-nál tapasztalható az ún. nyugat-nílusi láz és 140 esetből egy alkalommal támadja meg a betegség a központi idegrendszert. A kórokozó jelenléte nem csak a lótartók számára probléma, hanem például a humán egészségügyben is, ahol máig megoldatlan probléma a véradók vérének ilyen irányú vizsgálata.

A nyugat-nílusi vírus egyik törzsét először 2000-ben regisztrálták hazánkban, majd 2004-ben a másik törzs is megjelent. A vírus 2008-ra hazánk teljes területén elterjedt. A szerológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a hazai lovak jelentős hányada fertőzött a vírussal – ez azonban nem jelent egy életen át tartó védelmet. A forgalomban lévő vakcina azonban jó hatékonysággal védi az egyedeket.

A szombati nap folyamán dr. Tóth József (DVM, PhD, DSc, Professzor, Tierärztliche Klinik Domäne Karthaus, Dülmen, Németország) ismertette a lovak szemészeti ellátásának újdonságait, majd a kólikás alapellátást, illetve néhány újabb műtéti lehetőséget mutatott be.

A nap másik külföldre szakadt hazai előadója dr. Bodó Gábor (DVM, PhD, Habil, Dipl. ECVS, Chief, Equine Surgery, Pferdeklinik, Tierspital Bern), aki Svájcból látogatott haza, hogy közelebb hozza kollégáihoz a felső légúti diagnosztikát és a legújabb sebészeti lehetőségeket. Elárulta: lehet, hogy a hörgősség kezelésében a pacemakeré a jövő…

Dr. Sárdi Sára (DVM, Nagyállat Klinika, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Üllő) a sinusitis okozta idegrendszeri tünetekkel, kolléganője, dr. Moravszki Letícia (DVM, Nagyállat Klinika, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Üllő) pedig a mellüreg betegségeivel foglalkozott előadásában.

Dr. Péntek Gábor (DVM, Lógyógyász állatorvos) a múltba kalauzolta hallgatóit (Lógyógyászati konferenciák a századforduló környékén Magyarországon), míg dr. Kurucz János inkább a jelenre és a jövőre koncentrálva ismertette a lovas praxisokra vonatkozó legújabb szabályozásokat.

2012.12.11.
Magyar Dorottya, Lovasok.hu

Fotó: dr. Bába András 

Hozzászólások