Reformok a magyar lovak egészségéért

Mérföldkőhöz érkezett a hazai lóállomány egészségéért tevékenykedő, lógyógyászokból és a NÉBIH szakembereiből álló munkacsoport, ezért 2016 elején találkozóra és közös beszélgetésre hívják a lovasokat és lótartókat.

Ez történt eddig

Mint arról korábban beszámoltunk, júliusban munkacsoport alakult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakembereiből és a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete (MLGYÁE) állatorvosaiból. Célul azt tűzték ki, hogy a jövőben a lehető legmegfelelőbb intézkedéseket hozzák, illetve a legjobb tájékoztatási rendszert alakítsák ki a magyar lóállomány egészsége és a betegségek megelőzése érdekében.

50 éves rendelkezések védik lovainkat?

A jelenlegi szabályozási rendszer alaposan megérett már a változásra, hiszen a lovak fertőző betegségeire vonatkozó intézkedések jelentős része még az 1960-as években íródott. Azóta állategészségügyi ismereteink, az alkalmazható diagnosztikai módszerek és a lóhasználati szokások egyaránt rengeteget változtak. Viszont a nyitott határok, rendszeresen nagy távolságra utazó lovak és a klímaváltozás miatt nagyobb a járványveszély, mint valaha.

Fókuszban a fertőző kevésvérűség 

A munkacsoport tagjai a fertőző kevésvérűséggel kapcsolatos jogi szabályozás felülvizsgálatával kezdték a munkát. A későbbiekben várhatóan sor kerül a többi bejelentési kötelezettség alá eső betegséggel kapcsolatos intézkedések felülvizsgálatára is. Hosszú távú cél lehet egy mindenki által elérhető és használható betegség-bejelentő felület kialakítása, együttműködés a hazai diagnosztikai magán-laboratóriumokkal, a laboratóriumi eredményközlések felgyorsítása, illetve a lóútlevél kiadás egyszerűsítése és költségének csökkentése is. 

fertőző kevésvérűséggel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatában és az idei év tapasztalatainak összegzésében a szakemberek munkáját Prof. Josh Slater (PhD BVM&S, Royal Veterinary College, University of London), a betegség nemzetközileg elismert szakértője is segítette. Prof. Josh Slater a fertőző kevésvérűség első írországi megjelenését követő járványügyi nyomozás vezetője és a betegséget felszámoló munkacsoport tagja.

A 2006-os ír FKV eset azóta is iskolapélda

Az azóta számos szakmai konferencián bemutatott eset egy Írországba illegálisan eljuttatott vérplazmával kezelt csikó és anyja kapcsán robbant ki, akiket 2006. júniusában szállítottak egy lóklinikára. A kancát májbetegség gyanújával kezdték kezelni, de a ló orra másnap vérezni kezdett. A vérzést az állatorvosok nem tudták elállítani, a lovat el kellett altatni. A vérrel szennyezett istállót a megszokott eljárás szerint fertőtlenítették. 

Az elpusztult kancától levett vérmintákból június 15-én mutatták ki a fertőző kevésvérűséget – de ekkorra már késő volt. Az istállóban elhelyezett 14 felnőtt ló mindegyike megfertőződött mindössze egyetlen éjszaka alatt, emellett pedig két csikó is. 

Ez volt az első eset a világon, ami rávilágított arra, hogy a fertőző kevésvérűség a beteg állat vérének belélegzésével is fertőzni tud.

Kikérik a lótartók véleményét

A NÉBIH és az MLGYÁE közös munkacsoportja a fertőző kevésvérűséggel kapcsolatos munkája során egy olyan fontos mérföldkőhöz érkezett, amikor elérkezettnek látják az időt, hogy kikérjék a hazai lovasok, lótartók, állatorvosok és más lovas szakemberek véleményét is. 

Ha érdekel lovad biztonsága, ott a helyed

Ezért 2016 februárjában kerekasztal beszélgetésre hívják a magyar lovas élet szereplőit. A rendezvényen Prof. Josh Slater tart előadástfertőző kevésvérűségről és más fertőző betegségekről, majd az ezt követő beszélgetésen a meghívottak mellett a jelenlévő lovasok is megoszthatják véleményüket, javaslataikat.  A rendezvényre előreláthatólag 2016 januárjától lehet regisztrálni. 

2015.12.03. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotó: Haga Zsuzsa

Hozzászólások