Az azonosítatlan lovak jelentik a legnagyobb veszélyt

Mérföldkőhöz érkezett a hazai lóállomány egészségéért tevékenykedő, lógyógyászokból és a NÉBIH szakembereiből álló munkacsoport, ezért találkozóra és közös beszélgetésre hívták az állatorvosokat, lovasokat és lótartókat.

A február 12-i rendezvény teltházzal, több mint száz résztvevő jelenlétében zajlott, akik között legnagyobb számban a magánpraxisban és a hatósági vonalon dolgozó állatorvosok voltak jelen, de a lovasok, lótartók és lótenyésztők is képviseltették magukat.

A délelőtt folyamán Prof. Josh Slater (PhD BVM&S, Royal Veterinary College, University of London) tartott előadást a fertőző kevésvérűségről, a betegséget okozó vírusról, a diagnosztikai lehetőségekről és a vonatkozó Uniós szabályozásról. Később kitért más fertőző lóbetegségekre is, melyek a globális felmelegedés és a klímaváltozás miatt egyre nagyobb figyelmet követelnek idehaza is.

Délután Just Ágota a lóútlevél kiadásának folyamatáról és magáról a lóútlevélről beszélt. Azt is megtudhattuk, hogy Európa talán legszebb lódiagramja a magyar lovak útlevelében látható.

Dr. Szögyényi Zsuzsanna összegezte a 2015-ös év FKV-eseteinek tapasztalatait, majd Dr. Stollár Katalin engedett bepillantást a NÉBIH ÁDI labor működésébe és a vérvizsgálat rejtelmeibe. Az előadók sorát Dr. Vladár Dorottya zárta, aki a fertőző kevésvérűség törvényi szabályozásában tervezett változásokat vette sorra és kérte ki a hallgatóság véleményét.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen a meghívottak között az állatorvosok, lótartók, a NÉBIH és a Lóútlevél Iroda szakemberei egyaránt képviseltették magukat. A beszélgetés attól lett igazán interaktív, hogy a közönség soraiban ülők is megosztották véleményüket, tapasztalataikat, javaslataikat és kérdéseket tettek fel.

A rendezvény teltházzal, több mint száz résztvevő jelenlétében zajlott

„Nagyon jók és színvonalasak voltak a szakmai előadások” – mondja Dr. Bába András lógyógyász specialista, a munkacsoport egyik tagja, az MLGYÁE elnöke, aki a házigazda szerepét is felvállalta a beszélgetés során. „Kár, hogy a meghívottak közül sokan nem jöttek el a kerekasztal-beszélgetésre, pedig igazán fontos témák kerültek sorra. Látszik, hogy a jelenlévőket érdekelte és foglalkoztatta a téma, hiszen nagyon sok hozzászólás és felvetés volt. Nagyon hasznosnak tartom, hogy az érintettek megismerhették egymás álláspontját.

Látszik, hogy

szükség van arra, hogy körbejárjuk a lóazonosítás és a lóútlevél problémakörét,

ennek fényében már meg is kezdtük a következő rendezvény előkészítését.”

„Nagyon hasznos előadások voltak” – mondta Janászik Andrea lótenyésztő, a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület tenyésztésvezetője. „Számomra az volt a legérdekesebb, hogyan működnek az FKV- tesztek, és mi várható a labortól. Az elhangzottak kicsit emberközelbe hozták a laborok titokzatos tevékenységét, és végre kiderült, miért van az, hogy az egyik vérvizsgálat 24 óra alatt elkészül, míg egy másikra egy hetet kell várni.”

Elismerés illeti a szervezőket, hogy egy ilyen kaliberű kutatót elhoztak Magyarországra, illetve hogy megpróbálják mind a lótartókat, mind az állatorvosokat képezni a témában. Nagy szükség van rá” – mondja Susan Van-Weert lótartó, neurobiológus. „Sajnálom, hogy sok résztvevő hazament a kerekasztal beszélgetés előtt, pedig nagyon fontos kérdések és témák merültek fel, melyek igencsak aktuálisak idehaza.

Jó lenne az ilyen rendezvényeket akár szerényebb formában rendszeressé tenni és esetleg az ország más régióiban is megszervezni. Talán akkor nagyobb lenne a részvételi arány és változna a lótartók hozzáállása is.”

Prof. Josh Slater

„A résztvevők visszajelzései igazolták, hogy Prof. Slater nagyon jó választás volt, sokan dicsérték az előadásait. A magyar prezentációk is nagyon jók voltak, különösen, hogy Dr. Stollár Katalin segítségével bepillanthattunk a labor munkájába is” – összegezte a rendezvény tapasztalatait Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya lóbelgyógyász specialista. „A kerekasztal-beszélgetés rávilágított arra, hogy

jelenleg nem is a fertőző kevésvérűség az a legfontosabb probléma, amivel elsőként foglalkoznunk kell, hanem a lovak azonosítása és a lóútlevelek kiváltása.

Amíg nem tudjuk, pontosan mekkora is a lóállományunk, hogy hol vannak és milyen állategészségügyi státuszúak a lovaink, addig nem is lehet továbblépni.

Egy másik nagyon fontos felismerés volt, hogy érdekes módon az emberek vágynak a kontrollra. Arra, hogy legyenek ellenőrzések, büntetések, hogy a hatóságok betartassák a szabályokat, mert akkor veszik őket komolyan. A hallgatóság egyik tagja például elmondta, hogy a környékükön a lótartók soha nem vették komolyan a kötelező vérvizsgálatot és a lóútlevelek kiváltását, egészen addig, míg a közelmúltban el nem kellett altatni egy FKV-pozitív lovat. Azóta mindenki átérzi a dolog súlyát.

A harmadik kritikus pont az állatorvos és a lótartó kapcsolata.

Fontos, hogy az állatorvosok oktassák, tanítsák, felvilágosítsák a lótartókat,

mert nem reális elvárás, hogy a lótartók rendelkezzenek minden, számukra fontos állategészségügyi ismerettel. Az állatorvos az, akinek el kell mondania, miért fontos a lovak azonosítása, a lóútlevél kiváltása, a kötelező vérvizsgálat. Ezen a ponton is változtatnunk, javítanunk kell” – mondta Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya.

„Dr. Josh Slater tényleg rendkívül közérthetően, izgalmasan és lényegre törően adta elő a betegséggel kapcsolatos tudnivalókat, utólag pedig levélben köszönte meg, hogy ilyen érdeklődő és lelkes társaságnak adhatott elő” – mondta Dr. Vladár Dorottya, a NÉBIH járványügyi referense. „Dr. Stollár Katalin (NÉBIH ÁDI) előadása is remekül kiegészítette a diagnosztikáról korábban hallottakat a gyakorlati tapasztalatokkal.

A lóútlevél, és ezáltal a lovak nyomonkövetésének biztosítása, mint az a délutáni beszélgetésen is kiderült, továbbra is egy sarkalatos pontja a rendszernek. Az előadás rávilágított arra, hogy a folyamat olykor tényleg nem egyszerű.

A kerekasztal beszélgetés kifejezetten jól sikerült, de a sok különböző nézőpont összehangolásához nyilván több idő és több alkalom szükségeltetik. Én személy szerint örültem volna, ha több lovas is jelen van, akár a meghívottak közül, akár a hallgatóság soraiban. Szerintem kevesen voltak az állatorvosokhoz képest.

A kerekasztal-beszélgetés

A legfontosabb következtetés részemről az, hogy

a lóútlevél problémakörének megoldása az egyik legfontosabb feladat,

de ehhez a NÉBIH önmagában nem elég. A rendszer megváltoztatásához fel kellene hívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy a változtatás nagyobb tömeg igénye, hasonlóan, mint korábban a „nullás lovak” esetében.

Úgy gondolom, hogy a probléma csak apró lépésenként fog javulni és ehhez

minden érintett közreműködésére szükség van.

Első lépésnek az is jó volt, hogy a Lovasok.hu csak útlevéllel rendelkező lovat hirdet, és ahogy látom, a közösségi oldalakon is egyre gyakoribb a hirdetések között, hogy: „útlevél, vérvétel rendben”.

Tehát a hozzáállás a résztvevők részéről előremutató, már „csak” azt kell elérni, hogy ez a mentalitás teljesen terjedjen el lovas körökben” – összegezte a rendezvény tapasztalatait Dr. Vladár Dorottya.

A munkacsoport tevékenysége itt tehát nem ért véget, már folyamtban van a következő rendezvény előkészítése, melynek témája a lóazonosítás és a lóútlevél kiváltása lesz.

Zárszó

A mostani rendezvény volt az első lépés volt egy olyan úton, amit a hatóságoknak, az állatorvosoknak, lovasoknak, lótartóknak és az ágazat más szereplőinek együtt kell megtenniük annak érdekében, hogy lovaink számára biztonságosabb, egészségesebb környezetet, magunk számára pedig élhetőbb, életszerű, betartható szabályozást alakítsunk ki.

Az előzmények

2015 júliusában alakult munkacsoport a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakembereiből és a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete (MLGYÁE) állatorvosaiból azzal a céllal, hogy a jövőben a lehető legmegfelelőbb intézkedéseket hozzák, illetve a legjobb tájékoztatási rendszert alakítsák ki a magyar lóállomány egészsége védelme és a betegségek megelőzése érdekében.

További részletek a munkacsoport munkájáról:

Reformok a magyar lovak egészségéért >>

Összefogás a magyar lovak egészségéért >>

2016.02.19. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotók: Szabó Réka, Polequi

Hozzászólások