A tehén, aki lónak képzeli magát

Skóciában él egy tehén, aki meg van róla győződve, hogy ő is ugyanolyan ló, mint az istálló többi lakója. Hettie Moo, az elárvult boci ugyanis egy póniistállóban nevelkedett.

A hároméves belted galloway fajtájú tehén a skóciai Chariots of Fire (Tűzszekerek) nevű csapattal együtt lép fel különböző gálákon és mezőgazdasági show-kon, és nem meglepő módon ő az előadások legnagyobb sztárja. Nyereg alatt és fogatban is szívesen dolgozik, próbálja utánozni a pónikat: trükköket hajt végre és akár hatvan centiméteres akadályokat is átugrik.

Hettie Moo-t születésétől fogva emberek nevelték. Annyira szelíd volt, hogy gondozói nem merték összeengedni a többi borjúval és természetesen szóba sem kerülhetett, hogy a kis árva a tányéron végezze. Így egy nap  nagy piros masnit kötöttek a nyakára és megjelentek vele a Lockerbie székhelyű Chariots of Fire udvarán.

Itt Hettie Moo intenzív kiképzést kapott, megtanult mindent, amit csak egy póninak tudnia kell, kötőféket és kantárt visel, felfedezte a pónik számára már jól ismert akadálypályát, és azóta is ezen üget nap mint nap.

„Semmi kétség afelől, hogy lónak képzeli magát.

Már több éve nevelkedik a pónik között, valószínűleg fogalma sincs róla, hogy ő más, mint istállótársai – mondta Amanda Saville, a Chariots of Fire tulajdonosa. – Bár a világon egyetlen tehén sem tudja, amit ő tud, számára mégis ez a természetes. Ugyabban az istállóban él, ahol a többi póni, és nagyon örül neki, hogy köztük lehet.”

„Minden egyes fellépésen tele van magabiztossággal, akár egy kis gála száz fős közönsége, akár egy nagyobb mezőgazdasági show ezer fős nézőserege előtt kell szerepelnie. Egyáltalán nem zavartatja magát. Nagyon eltökélt: amint egy akadály elé ér, látható rajta, ahogy koncentrál, majd nekifut, átugorja, lelassít, ráfordul a következő akadályra és így tovább” – meséli büszkén Amanda. 

„A pónik kilencven centiméteres akadályokat ugranak át, és ha Hettie a legnagyobb sebességre kapcsol, néha az ő ugrásai is közelítik ezt a magasságot. A nézőket egyszerűen lenyűgözi. Néha hallani lehet a kuncogást és az elismerő hangokat, mikor elhalad előttük.”

Szűcs Tamás
Forrás és képek: dailymail.co.uk
2013.03.07.

Hozzászólások