Család a ló szeretetével
Sarkad városának pezsgő civil életében is különös helyet foglal el a Szabó Sándor elnök nevével fémjelzett Sarkadi Szabadidő-, Sport- és Lovasklub. Igazi nagycsaládként élnek, s stílszerűen a ló szeretete kovácsolta össze a csapatot.
Utólag visszagondolva, így vall Szabó Sándor, a Sarkadi Szabadidő-, Sport- és Lovasklub elnöke: “Borbély Laci bácsi, az utcánkban lakott kocsis a bűnös, amiért egy életre megszerettem a lovat”. Már kisgyermekkorában az iskola utáni időszakot – ha csak tehette – mindig az öreg kocsisnál töltötte, s ma is nosztalgiával említi, hogy: “…bármennyi dolga is volt Borbély Laci bácsinak, mindig megállt, s felvette a kocsira a gyerekeket…” Bár Debreczeni dédapjának, Szabó nagyapjának még voltak lovai, a téeszesített világban a család olyan szegény lett, hogy a disznó és a kecske volt a legnagyobb jószág náluk.
A “lóbetegség” viszont már ekkor megfertőzte. Igaz, évtizedeket kellett várnia, amire harminchat esztendős korában a nagycserkeszi kisbéri félvér lótenyészetből megvásárolhatta élete első pár csikóját, két sárga választási csikót, Tündit és Nellit. Azóta mindig van az istállóban ló, s a kocsiszínben hintó is akad. Sőt, a tenyésztéssel is próbálkozott, s tizenöt esztendő alatt legalább 25 csikó látta meg a napvilágot istállójában. – Négy-öt esztendeje azonban felhagytam a tenyésztéssel – mondja keserűen, hogy már az sem a régi.
Jelenleg egy 10 éves, Szultán névre hallgató herélt, s egy hatéves kanca, Mónika gyeplőjét foghatja Esterházy-hintója bakján. Idestova lassan tizenöt esztendeje a sarkadi lovasklub elnöki tisztségéből adódó feladatokat is ellátja, s jogos büszkeséggel említi, hogy: “…mintegy két tucat fogattal, gálában, tisztességgel hadra foghatók vagyunk”. Boldog Gergő, Debreczeni István, illetve Zoltán, Váczi Lajos (Savanyú), Juhász Imre, Szabó Sándor (Tüdő), Sugár Sándor, Kovácsné Borbély Anikó (valamennyien sarkadiak), Szabó László (Mezőgyán), Hízó Zoltán, Varga András (Vésztő), Ökrös László, Kovács László (Okány) fogatait említi, s rögvest hozzáteszi: ezen fogatok már a határon túl is ismertek, hiszen Nagyszalontával, Árpáddal, Simonyifalvával és Krasznával egyaránt baráti kapcsolatot ápol a klub.
Jogos elégedettséggel említi ugyanakkor, hogy immáron csikós különítménnyel is büszkélkedhetnek. Tíz okányi, méhkeréki és sarkadkeresztúri csikós legény teszi színesebbé programjaikat. Legalább ennyire büszke a határon túli klubtagokra. Prezsmer Károly, Cik Sándor (Árpád), Kenéz Lajos, Major Imre, Farkas Sándor és Bántó József (Nagyszalonta) nevét sorolja, ezzel is igazolva, hogy a lovasbarátság nem ismer határokat. S bár az anyagiak mindig szűkösek, hála az önkormányzatnak, a legszükségesebbekre eddig mindig elő tudták teremteni a pénzt. Nemzetközi amatőr fogathajtó-versenyeket szerveznek – A Sarkadi Szabadidő-, Sport- és Lovasklub aktív résztvevője a település életének.
Részt vesznek a városi rendezvényeken, szükség esetén önzetlenül állnak az önkormányzat rendelkezésére is. Hintójaikon államfő, testvértelepülési delegációk, s miniszterek sora utazott már – méltatta a civil szervezet közéleti szerepvállalását Tóth Imre polgármester. Azt már Szabó Sándortól tudtuk meg, hogy kis jóindulattal minden év május 1-jén az Anti úti sportpályán nemzetközi, amatőr fogathajtó-versenyeket szervezek, hiszen ilyenkor a határon túli klubtagok és vendégek egyaránt részt vesznek rendezvényeiken.
Forrás: Békés Megyei Hírlap 2007-12-13
Frissítve: 2023.05.02.
Fotó: Canva
A lovak egy végtelenített futószalagra állnak, amely elindul, a ló pedig kénytelen futni. Mozgás közben gyógyvizet pumpálnak a kádba. Tetszőleges magasságba. Olyan ez, mint a vízitorna. Ahogy mozog a ló, gyógyul a sérülése. Vizsgálják a porc- vagy csontelvátozásokat, az izmok működését.
Tudatosan nem luxuscikként említjük négylábú barátainkat, jóllehet nem tartozik az olcsó kikapcsolódási formák közé a lovaglás. Az utóbbi években azonban az egyre népszerűbbé váló tevékenységnek hála, a lélekszám tekintetében még mindig siralmas lóállományunk javuló tendenciát mutat.Ma már számtalan lovaglási formára van lehetőség, legyen az túralovaglás, vadászlovaglás, lóverseny, fogattúra, fogathajtás, lovasoktatás vagy éppen – gyógylovaglás. Az állattal való szoros kapcsolat ugyanis pozitív pszichés hatást fejt ki a lovasra, aki harmónikusabb nyugodtabb lelki állapotba kerül. A belső nyugalom kialakulása egyébként minden állatfajtával való szoros kapcsolat következménye.
– A természet így próbálja helyrehozni azt, amit egyszer már elrontott – magyarázza Domina Imre, a lovastanya gazdája, miközben a sétát felügyeli.
A megyebeliek a délutáni versenyek során tettek ki magukért. Valószínûleg jó hatással volt rájuk a déli finomság: a kemencében sült kalács és a chilis bab, mert a szlalom kezdõ kategóriában a solti Miskolczi Adrienn és lova, Suhanó volt a legeredményesebb.
