Fekete Patrícia és Aladin a junior távlovas EB-n
Feke Paettrícia talán az egyetlen olyan magyar versenyző, aki ugyanabban az évben, két szakágban is kvalifikálódott Európa bajnokságra. Nagyszerű eredményéhez szeretnénk gratulálni, és ezúton bemutatni ezt a fiatal és nagyon tehetséges versenyzőt.
Patrícia, mikor és hol ismerkedtél meg a lovaglással?
Győrhöz közel lévő Győrszentivánon kezdtem el lovagolni hobbi szinten 6 éves koromban, hamar ráéreztem, hogy ez nagyon nekem való sport, és mozgásforma.
Hamar kiderült az is, hogy érdemes lenne komolyabban megismerkednem ezzel a sporttal, mert van hozzá érzékem, így szüleim támogatásával, 8 éves koromtól edzőmmel Magasházy Jánossal kezdtem el a versenyzésre való felkészülést.
Minden versenyzőnek emlékezetes az első lova, és az első megmérettetések.
Te hogy emlékszel erre, kérlek, mesélj erről.
10 éves koromban megkaptam első lovamat, Dórit, vele kezdtem el gyermek versenyekre járni, környékünkön voltak ennek a versenytípusnak hagyományai, és mai napig nagyon jó dolognak tartom, mert felkészítik a gyerekeket a későbbi komolyabb, nehezebb szituációkra. Sikereim voltak Dórival a gyermek versenyeken, így kézenfekvő volt számunkra a továbblépés.
Hogy és milyen irányban történt ez a továbblépés?
Edzőm, aki akkor aktív military lovas volt fantáziát látott bennem és Dóriban, ezért a military felé irányított, így 12 éves koromban A0, A haladóban, military szakágban versenyezni kezdtem. Nagyon megtetszett ez a szakág, és sikereim is voltak, ezért mindenképpen folytatni akartam a komoly munkát és felkészülést.
Ha jól tudom 2007 tavaszán sajnálatos és szomorú dolog történt veled?
Igen és mai napig összeszorul a torkom, ha erről beszélek. Abban az évben Kaposváron voltam Dórival edzőtáborban, miután hazaérkeztünk Dórinak furcsa betegsége lett, komoly idegrendszeri tünetekkel, és sajnos nem lehetett megmenteni őt, elpusztult. Aki veszített el életében lovat, egy hűséges társat, az tudja, mennyire megrázott az ő halála.
Nem gondoltál rá, hogy befejezd a versenyzést?
Nem tudtam hogyan tovább, mi legyen! Ekkor edzőm, aki ekkorra befejezte az aktív versenyzést, felajánlotta Gránit nevű mén lovát, próbáljak vele felkészülni és elindulni a versenyeken. Gránit ekkor már tapasztalt versenyló volt, hiszen komoly hazai és külföldi egy csillagos pályákon versenyzett Magasházy Jánossal. Eleinte nehezen boldogultam ezzel a hatalmas ménnel, de a sok munka és küzdelem meghozta eredményét, szépen összeszoktunk és egy A pálya teljesítése után rögtön egy csillagos pályán kezdtünk el közlekedni.
Értesüléseim szerint nem érted be ennyivel, még több kihívást kerestél, új lovad lett, és egy másik szakágban is próbálkozni kezdtél.
Igen, jók az értesüléseid! Szüleimmel és edzőmmel közösen, hosszas keresgélés után rátaláltunk Zuhatagra, a 4 éves kancára, aki az enyém lett. Vele is elkezdtem dolgozni és militaryban A0-ban indultunk még abban az évben. Így lovas tusában két lovat lovagolhattam, egy kezdőt és egy profit, ez hatalmas tapasztalathoz jutatott, amiből biztosan rengetget profitáltam a későbbiekben. Másik szakág a távlovaglás, amibe úgy csöppentem bele, hogy szüleim távlovaglásban versenyeztek, s néha mikor nem értek rá, én ültem fel lovaikra, hogy átmozgassam, lovagoljam őket. Megtetszett, így azt gondoltam kipróbálom magamat ebben a műfajban is. Édesapám Aladin nevű lován kezdtem el távlovagolni, aki a kezdés évében Bábolnán egy ifi első helyhez segített 120 km-en. Ebből a sikerből azt szűrtük le, hogy érdemes foglalkoznom a távlovaglással is.
Beszéljünk kicsit a versenyek világáról, milyen versenyeken vettél részt, milyen eredményekkel, mindkét szakágban?
A versenyeket hosszú lenne felsorolni, mert rengeteg volt, talán kiemelnék közülük párat, ami számomra is jelentős és fontos volt. Militaryban Gránittal számos hazai és külföldi versenyen, régi, profi lovasok között mérethettem meg magam. 2007-ben Üllőn és Halásziban CNC* a 2. helyet sikerült meggszereznünk, Kehidakustyánban A haladóban szintén másodikak lettünk. 2008-ban Üllőn és Kaposváron CNC* 2. helyezést értünk el. Zuhataggal militaryban 2007-ben Halásziban az A0 kategóriát megnyertük. 2008-ban Bábolnán az A kezdő ló kategóriában szintén elsők lettünk. Számos külföldi, nemzetközi versenyen részt vettünk, úgy gondoljuk, hogy minden versenyzőnek érdemes magát megmérettetni külföldön is. Célom volt 2008-ban, hogy kvalifikáljuk magunkat Gránittal a military Európa bajnokságra, ami sikerült is. Ehhez mindenképpen részt kellett venni két külföldi nemzetközi versenyen, két hazai nemzetközi versenyen, és sikeresen teljesíteni ezeket.
Távlovaglásban 2007-ben több komoly versenyen is sikeresen szerepeltünk Aladinnal. Bábolnán 120 km-en ifi első helyezést hoztuk el, Topolciankyban (Szlovákia) 120 km ifi 2. helyezés, majd 120 km Közép-Európa Bajnokság első hely. 2008-ban Bábolnán 120 km-en ifi első hely, Ostoroson 2. hely.
Kvalifikálódtam a távlovas és military Európa bajnokságra is.
Patrícia, részt vettél a távlovas eb-n Spanyolországban, viszont nem mentél el Skóciába a military eb-re, érdekelnének a tapasztalataid és az okok.
Így igaz, sajnos a military Európa bajnokságról le kellett mondanom, nagyon közeli időpontban volt egymáshoz a két Európa bajnokság és a távolságok sem lettek volna kicsik, hiszen Spanyolországban volt a távlovas, és Skóciában a military EB. Anyagi okok is vezérelték döntésünket, a military EB-hez nem tudtunk szponzorokat toborozni, amit nagyon sajnálatosnak tartok, hiszen úgy érzem nagyon komoly esélyeim lettek volna, mert Gránit volt a kvalifikálódott lovak közül az egyetlen, aki az elmúlt 2 évben a versenyek terep szakaszán egyszer sem hibázott.
A távlovas eb-n szüleim, és szponzorok segítségével részt vehettem, amit Spanyolországban, Oviedóban rendeztek meg. Nehéz és gyönyörű pálya volt, komoly 400-500 méteres szintkülönbségekkel. Az útvonalak jól ki voltak jelölve, és végig rendőri biztosítás volt. Rendkívül megerőltető volt a verseny, ahol 15. helyezést értük el Aladinnal, ami fantasztikus eredmény, még magyar juniorversenyző nem ért el hasonlót.
Gratulálok az eredményeidhez, amit még felsorolni is sok, és magától adódik a kérdés, mik a terveid a jövőre nézve?
Edzőmmel Győrújbaráton a Krisztina Lovas Udvarban készülünk és dolgozunk tovább, saját lovamat Zuhatagot szeretnénk felkészíteni és eljuttatni az egy csillagos szintig, és minél több versenyen kipróbálni. Sajnos Gránitot vissza kellett adnom, mert túl sok időt vett el ennyi ló lovaglása, és anyagilag is rendkívül megterhelő a szüleimnek, így hoztuk meg ezt a nehéz döntést.
Távlovaglásban szüleim felkészítésével készülök a jövőre Bábolnán megrendezésre kerülő junior vb-re. Rengeteget edzek, szeretnék eredményes lenni.
Milyenek a mindennapok mikor nem edzel, nem versenyzel? Jut időd a barátokra, szórakozásra, hol tanulsz és mik a továbbtanulási terveid?
Győrben tanulok a Révai Miklós gimnáziumban, 10. osztályos vagyok, így még van időm a továbbtanulásról gondolkodni. Tetszik az állatorvosi pálya például, de addig még ez biztosan változik. Sokat tanulok, és jól be kell osztanom az időmet, hogy minden beleférjen egy napba. Sok barátom van, mert alapvetően nyitott, vidám személyiség vagyok. Szeretném megköszönni szüleimnek, Fekete Róbertnak és Feketéné Wachler Katalinnak, valamint edzőmnek Magasházy Jánosnak a sok segítséget, felkészítést, támogatást, biztatást, amit a mindennapokban nyújtanak, és amivel sikereim elérését segítették!
Köszönöm szépen Fekete Patríciának a riportot, azt gondolom, büszkék lehetünk erre a fiatal lányra, fantasztikus a kitartása, és biztosan sokat fogjuk még hallani a nevét. A tehetség nem vész el, segíteni, támogatni kell, és akkor szárnyra kél, kibontakozik.
“Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom. Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.” (Kurt Dimberger)
Szerző: Schubkégel Krisztina
Frissítve: 2023.04.18.
Fotók: Pixabay
