Kezdőlap Blog Oldal 63

Karacsáj

Karacsáj

 

A fajta eredete és története

Másnéven Karakachan póni, Karatschai póni, Karatschaever, Karatschaewsker vagy Karachaier, a Karacsáj fajta az észak-kaukázusi fajták közül származik és a múlt évezred elején tenyésztették ki.

A fajta déli, sztyeppi és keleti lovak keresztezéséből származik és nagyon hasonlít a Kabardin fajtára. Kemény állatok, melyek nagyon sokáig túléltek, de a 19 században számuk lecsökkent. Sőt, kutatások a II. világháború után azt mutatták, hogy a Kabardin és a Karacsáj az egyetlen túlélő észak-kaukázusi fajták.

A háború után tenyészprogramokat dolgoztak ki, hogy felfrissítsék mindkét fajtát és sokat keresztezték őket egymással (egy kis telivér vérrel vegyítve). Az első méneskönyv 1935-ben született meg a hegyi fajták számára, bár a Karacsáj egyedek száma alacsony volt. 1942-re hivatalosan is beleolvadt a Kabarda fajtába és vonalaikat így tartották fenn.

Ugyanakkor a Karacsáj vérvonalat néhány régió tisztán megőrizte, a hivatalos beolvasztás ellenére. Szerencsére a fajtát aztán újra elismerték és azóta alaposan tanulmányozzák, hogy meghatározzák az igazi típust.

A fajta jellemzői

Két típusa alakult ki:

  • Alaptípus – hátas-hámos típus, leginkább ez mutatja a fajta jellegzetességeit és gyakran érződik a telivér hatás
  • Masszív típus – általában kisebb, durvább és nehezebb

Átlagos marmagasságuk 147-152 cm. Feje közepes méretű, egyenes vagy enyhén kosfej. Fülei figyelmesek és mozgékonyak. Nyaka közepesen hosszú és izmos. Háta hosszú, egyenes és feszes. Mellkasa mély és széles. Lábai problémásak lehetnek, patái jól formáltak és kemények.

Fekete vagy pej színű. Jó kedélyű és nyugodt fajta. Hátaslónak, turizmusban, lovas játékokon és szállításban használják.

 

Fordította: Szakál Bianka
Frissítve: 2023.05.05.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Szudán – Sudan Country-Bred

Szudán – Sudan Country-Bred

 

Ez egy könnyű hátasló, Szudánból, Afrikából származik. A 20. század folyamán alakult ki Arab, Telivér és Dongola fajták keresztezésével. A következő színekben található meg: pej, sárga, deres, szürke vagy fekete.

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.05.05.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Hokkaidó

Hokkaidó

 

A fajta eredete és története

Japánban általában kedveskedve a Dosanko névvel illetik a régi fajtát. A Hokkaidó fajtát úgy hitték, hogy az Edo-korszakban (1600-1867) hozták be Hokkaidóba halászok. Ez a behozatal Honshuból érkezett. A halászok heringet keresve jöttek, a lovak pedig szállítási célokat láttak el. Amikor viszont a halászok ősszel hazatértek, a lovak Hokkaidóban maradtak. A lovaknak segítség nélkül kellett életben maradniuk olyan helyen, ahol látszólag egész télen csupán hó volt, kivéve a hegyekben levő bambuszfüvet. A halászok tavasszal visszatértek és új lovakat hoztak magukkal, akiket az életben maradottakkal használtak. Az erejéről ismert Hokkaidó fajta ezúton szerezte tehát erejét.

A Hokkaidó fajta a Nanbu fajta leszármazottjának tekinthető, amelyik minden bizonnyal Tohokuban volt tenyésztve, Honshu északi régiójában.

A fajta legtöbb egyede Hokkaidó Csendes-óceáni partjánál lelhető fel. A legtöbb egyedet számláló (2000 körül) fennmaradt japán pónifajta.

A fajta jellemzői

A Hokkaidó lovakat teherszállításra használják a hegyekben, ahova teherautó és más szállítóeszközök nem mehetnek/boldogulnának. Méretükhöz képest erősek és készségesek. Ugyancsak használják őket hobbilovaglásra is.

Néhány hokkaidói állattenyésztő télen is kint tartja a lovakat a hegyekben, folytatva a fajta történelmét.

A tenyésztők bambuszfűvel etetik őket ezidőben, melynek megtalálása érdekében sokat vándorolnak velük a hegyekben.

A Hokkaido fajta leginkább aranyderes színű. Fehér mintázat nagyon ritka, és kizáró ok a regisztrálásnál. Méretük 132-134 cm között változik.

Fordította: Tyr
Frissítve: 2023.05.05.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Highland póni

Highland póni

 

A fajta eredete és története

Hidegvérű pónifajta, a jégkorszakot megelőző időkből származik Skóciából.

A pónit javarészt spanyol, francia és keleti fajtájú lovak alakították ki. Először helyi fajtákat kereszteztek francia eredetű lovakkal, majd spanyollal, és végül keveredett keleti hatás a fajtába. A fajta kialakulásában szerepet kapott a Percheron mely a tömeget adta, nagy hatást gyakorolt a Clydesdale fajta is, mely szintén a tömeget és a méretet örökítette, a Szíriai Arab a finomságot adta és a mozgáson javított.

A fajta jellemzői

Erősek, könnyen kezelhetőek és tanulékonyak, ugyanakkor biztos járásúak. A fej kicsi, az orrlyukak szélesek, szemei élénkek, fülei kicsik, a nyak erős és hosszú. A mar nem kifejezett, törzse mély, bordái íveltek, háta középhosszú és erős, fara terjedelmes. A paták kemények, lábvégüket selymes bokaszőr borítja.

Marmagassága 140-150 cm körül van, minden színben megtalálható, kivéve a tarkát. Hátas-, málhás- és igáslónak hasznosítják.

 

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.05.05.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Észak-Svéd ló – North Swedish Horse

Észak-Svéd ló – North Swedish Horse

 

A fajta eredete és története

Svédországból származik, a XIX. századból. Ezt a fajtát általában igáslónak használják, remek munkaerőt biztosít a mezőgazdaságban. Kis termetű, de zömök és erős.

A fajta két fajtának köszönheti létezését. Az egyik a Döle Gudbrandsdal, mely élénkséget adott, a másik pedig az Erdei ló. Tulajdonképpen ez volt az kiinduló állomány.

A fajta jellemzői

Jó természetűek, kiváló munkaerők, erősek és bátrak, ugyanakkor hosszú életűek és ellenállóak.

A fej és a fülek nagyok, a nyak rövid és széles, a lapockák dőltek, a mellkas jó mélységű, a far csapott és kerek, a végtagok rövidek és egészségesek.

Bármelyik színben előfordulhat, kivéve a tarkát.

 

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.05.05.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Bajor melegvérű – Bavarian – Bayersk

Bajor melegvérű – Bavarian – Bayersk

 

A fajta eredete és története

Ez a nevébõl is látható melegvérű ló a XVI. századból ered, Bajorországból. Fő cél a tenyésztésében itt is a katonaló létrehozása volt. Bajorországban a XVIII. században volt a lótenyésztésnek a virágkora.

A fajta kialakulása angol félvér, anglo-norman, norfolki ló, és arab ló keresztezésének köszönhető. Ugyanakkor a XIX. század megkövetelte a nehezebb típusú lovakat. Szükség volt rájuk a mezőgazdaságban és a különböző munkákban. Így a fajtába Cleveland vérvonal is került.

Mára már a sportló a cél, így a kedvelt Bajor melegvérű vérvonalat frissítették angol telivérrel, Trakhenenivel és hannoveri lóval.

A fajta jellemzői

Kinézetre tetszetős, és nemes. Feje és szemei nagyok. Nyaka középmagasan illesztett, nem túl hosszú. Kifejezett marral rendelkezik, és mély mellkassal. Ugyanakkor a szügye széles, háta nem túl hosszú, de erős, izmos. Fara hosszú, nem csapott.

Marmagassága 170 cm körül van. Súlya 600-650 kg. Legelterjedtebb színe a fekete, de bármilyen színben előfordul, kivéve a tarkát. Intelligens ló, könnyen tanul, könnyen kezelhető, iskolalónak nagyon megfelel.

 

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.05.05.
Fotó: Pixabay

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Hesszeni – Hessian – Hesse

Hesszeni – Hessian – Hesse

 

A fajta eredete és története

Habár kevésbé ismert, mint a Hannoveri, Holsteini vagy a Trakehner, a Hesszeni a német melegvérű lovak “első osztályába” tartozik. Kezdetben a fajta nehezebb típusú volt, de ma a Hesszeni melegvérű egy könnyebb fajtává lett. A Hannoveri méneken kívül Trakehner méneket használtak, melynek következtében egy egyszerű sportló típus alakult ki.

A Hesszeni melegvérű hazája Hesszen. Megbízható eredetű helyi tenyésztés Hesszenben nem létezett, a tenyésztés a helyi farmereknél folyt. A hercegi istálló importált fajtákból állt a korabeli divat alapján és csak a sajátjukat használták. 1866-ban a Hesszeni tenyésztők nem versenghettek a többi jelentős porosz tenyésztővel, ezért a falusi tenyésztők a nehezebb testű lovakra öszpontosítottak, mivel erre volt igény. Kiindulópontul az Oldenburig szolgált. 1960 körül a tenyésztők egy modern hátaslovat szerettek volna kitenyészteni Hannoveri, Westfáliai, Telivér, Trakhener és Arab fajta keresztezésével. Az Arab mént leginkább a finomítás végett használták. Ma Hesszen a 4. legkiválóbb tenyészrégió 4000 tenyészkancával, 60 ménnel, a Hesszeni állami ménes Dillenburgban található.

A fajta jellemzői

Hasonlít a Hannoverire, melegvérű fajta, mely minden lovasnak alkalmas, könnyűsúlyútól a nehézsúlyúig egyaránt. Elegáns, temperamentumos ló, a “nagy sportokon” használják, valamint élménylovaglásban.

Átlagos marmagassága 165 cm. Pej, sárga és szürke színű lehet.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.05.03.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Szilaj, a vad völgy paripája

Rendezte: Kelly Asbury, Lorna Cook
2002, am. animációs film

Szilaj a vadon élő lovak vezetője és ménese védelmezője. Egy nap idegen hangokat hoz a szél, amelyek felkeltik érdeklődését, és így bukkan rá a betolakodó emberekre. Szilajt elfogják, és a katonai lovasság sorsát szánják neki, ám a vad csődört senki sem tudja betörni.

Fogságából egy ifjú indián segítségével sikerül kiszabadulnia, kalandjaik pedig még csak ekkor kezdődnek…

 

Itt megnézheted a film előzetesét magyarul:

Kalmyk – Kalmykskaya – Astrakhan

Kalmyk – Kalmykskaya – Astrakhan

 

A fajta eredete és története

Eredetileg mongol vonalról származik, a Volga és az Urál folyók környékén tenyésztik. Fizikailag hasonlítanak a kirgiz fajtára, de magasabbak és keményebb felépítésűek.

A Kalmyk nép a 17. században érkezett Oroszországba, Mongol eredetűek voltak és hozták magukkal jószágaikat és lovaikat. A lovak a szívósságukról és kiemelkedő kitartásukról híresültek el, még akkor is, ha nem éppen szemet gyönyörködtetők.

A mezőgazdaság gépesedésével az igény ezekre a lovakra csökkent és 1943-ra szelektív tenyésztésük megtorpant. Később, 1986-ban a Kalmyk-i Marhatenyésztő Egyetem feladatának tűzte ki, hogy megtalálja és megszámlálja az ősi Kalmyk fajtájú állatokat (bár úgy gondolták tisztavérű állatok már nincsenek). Céljuk a legtisztább vérű állatok felkutatása volt és hogy felállítsanak egy tenyészprogramot a fajta megmentésére. A legjobb példányok a keleti területekről kerültek elő, ahol az állatok fizikailag jobban el voltak szigetelve.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 145-152 cm. Feje durva kosfej. Nyaka és háta rövid, lábai szárazak és erősek. Sárga vagy pej színű.

Hátaslónak, hámban, hús- és tejtermelésre használják.

 

Fordította: Szakál Bianka
Frissítve: 2023.05.03.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Szomáli póni – Somali Pony

Szomáli póni – Somali Pony

 

A fajta eredete és története

A Szomáli póni Kelet-Afrikából, Szomáliából származik és számos változata van a fajtának, bár számuk nagyon alacsony. Helyi törzsek tenyésztik, közülük a Dolbanhanta a legnagyobb tenyésztő.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 132-135 cm. Feje nehéz, nyaka rövid és vaskos. Patái nagyon kemények. Sárga vagy szürke színű.

Hátaslónak és málháslónak használják, illetve a törzsek közti harcokban.

 

Fordította: Szakál Bianka
Frissítve: 2023.05.03.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Hiba bejelentés