Kezdőlap Blog Oldal 59

A csikónevelés a kistenyésztők szemszögéből

A csikónevelés gazdaságossági vizsgálata a kistenyésztők szemszögéből

 

Régen elmúltak azok az idők, amikor a hadsereg lóigénye folyamatosan tenyésztésre sarkallta a lóhoz értő gazdát, mert az általa nevelt jó minőségű csikónak a pótló felvásárlás viszonylag biztos és gazdaságos értékesítési lehetőséget jelentett. A heverőménesi kancatartást (amikor a kancának nincs más feladata, csak az évenkénti csikó nevelés) már abban az időben is csak a több lábon álló állami vagy magán nagygazdaságok engedhették meg maguknak.

Később a szövetkezetek fénykorában, a mezőgazdaság gépesítése következtében már csak néhány pár lónak volt meg a mindennapi rendszeres munkája (takarmány vagy trágyaszállítás, ellenőrzőfogat). Az ezen túlmenő létszám inkább a ló szerető tsz elnök vagy főagronómus jóvoltából létezett. Legtöbbször más ágazatok tartották el és ha a kulcsfontosságú személyt menesztették, a lóállományt élelmes lókereskedők gyorsan széthordták és jó haszonnal értékesítették. Pedig ezek a gazdaságok nem vásárolták, hanem megtermelték a lovak takarmány- és alomszalma szükségletét. Ennél sokkal kedvezőtlenebb a helyzete annak a kistenyésztőnek, hobbilovasnak, akinek nincs saját földje és mindent úgy kell terményboltban vagy gazdálkodóktól megvásárolnia.

A lótenyésztés területigényes. Az istálló környékén lévő, jó minőségű, nagy kiterjedésű legelő jelentős költségcsökkentő-tényező, de kinek van ma már ilyen? Talán néhány parasztgazdaságban vagy egy szerencsés fekvésű faluszéli lóistállónál, ahol nincs jelentős járműforgalom, nincs pörlekedő szomszéd. A nagy átlag azonban az, hogy egy zárt telepen, egyedül vagy társulásban lovakat tartanak, tenyésztenek. A legeltetés a napi kilovaglások alkalmával csak éppen úgy desszertként jut a lovaknak osztályrészül, de ennek a takarmányfelvételnek a mennyiségi mutatói elhanyagolhatóak. Inkább csak kedvező élettani és étrendi hatásként, nem pedig költségcsökkentő tényezőként jöhet számításba. A Kistermelők Lapjában minden hónapban megjelenik az összefoglaló a havi állatvásárokról, közölve az értékesítési lehetőségeket, árakat. Az 1999.
évet vizsgálva 12 hónap adatait figyelembe véve a lovak egyes állománycsoportjainál az alábbi forintértékek születtek az átlagárakat számolva: csikó 1 évesig 80 000 Ft, csikó 1-2 éves 112 000 Ft, ló 182 000 Ft.

Az első évet vizsgálva

A választási csikó tehát nem ér többet a magyar piacon, mint egy fajtiszta kutyakölyök 8 hetesen, a slágerfajtákból. Pedig a ló a legjobb esetben évente egy csikót ellik (az igen ritka és nem kívánatos ikerelléseket kivéve), míg a kutya 2 hónapos vemhesség után átlagban 6 kölyköt hoz a világra és ezt ugyanazon évben még megismételheti.

A második évet vizsgálva

A gazda egy éves fáradozását, a csikó neveléséhez tartozó minden költséget és rizikót a piac 32 000 Ft ellenszolgáltatással honorálja. Ez nem éri el havonta a 3000 Ft-ot, azaz a napi 100 Ft-ot. Két gombóc fagylalt áráért ad naponta bokszot és karámot a csikónak, eteti, pucolja, ganajozza, gyógyítja, jártatja, tanítja, körmöli stb. Ez már nem is nevetséges, ez torokszorítóan siralmas.

A későbbi csikókort és felnőtt lovat vizsgálva

A lóra történő több éves költségráfordítást, nyereg alá vagy kocsiba tanítást, testméreteinek gyarapodását és végleges kialakulását 70 000 Ft-tal hálálják meg. Ez három havi panziós lótartás összegét sem éri el.

A ló vágóáron kb. 120 000 Ft-ért adható el, ami azt mutatja, hogy vágóra melegvérű lovat tenyészteni pénzkidobás. Csak a hasznavehetetlen ló értékesíthető kényszerűségből vágóra. Ez a sors vár azonban azokra az egyedekre is, melyek jobb sorsra érdemesek, de a gazda nem tudja a vevőt kivárni, használni már nem akarja, így minden nap lótartása anyagi veszteség. (Hidegvérű pecsenyecsikó, nagy legelővel, saját telepen, saját erővel, jól megválasztott tartásmóddal lehet gazdaságos, de kifejezetten vágóra nevelni csikót inkább üzletember, és nem lovasember szokott. Az utóbbinak a lelkületében ez nem stimmel.)

A sport és hobbiló utáni kereset azt mutatja, hogy csak a betanított (belovagolt vagy bekocsizott), kifogástalan pedigrével és küllemi adottságokkal rendelkező, elismerésre méltó, versenyeredményeket felmutató, de legalábbis reményteljes egyedért lehet olyan árat kapni, ami a tenyésztő számára elfogadható, de itt is ki kell tudni várni a vevőt. A tenyésztőnek azonban a legjobb tenyészanyag és a szakszerű nevelés esetén is számolni kell azzal, hogy nem csak ilyen csikója nevelkedik. Ezért a jó, átlagos minőség az, amire az esély a legnagyobb, ebben kell gondolkodni.

A gazda esélyei üzleti vonatkozásban az elléskor már körvonalazódnak. Ha csődörcsikó születik, egy gonddal máris több. Választási korban ha el tudja adni a csikót, valami haszon van rajra, ha nem, ez hamarosan felemésztődik. A választási csődörcsikó eladásának esélye közelít a nullához. A vevők jelentős része felnőtt, kész, használható lovat akar venni, nem akar a felneveléssel és betanítással még évekig vesződni. Ritkán lehet olyan hozzá nem értő madarat találni, aki vesz egy választási csikót, mondván, hogy majd saját magának felneveli, mint első lovat. Ez a csikó rendesen nem mozgatható, a ménesi harmóniától, fajtársi kötődésektől megfosztva rossz szokásokat felvevő lóvá válhat. Nem árul el nagy bölcsességet az sem, aki azért vesz egy csikót, hogy panzióba adja, ahol számára majd felnevelik. Ez lesz a legdrágább ló, mire felnő. Ehhez hasonló az a csikó is, melyet panzióban tartott kanca ellett. A bértartást ugyanis a csikóra is fel fogják számolni, még ha nem is rögtön teljes áron, a panziós lótartás költségén pedig minden évben egy betanított, érett lovat lehet venni.

A lószerető ember mégis nevel lovat, de amíg a piaci viszonyok jelentősen nem változnak, addig csak saját kancájától és saját szükségletre. Ez a ló többe fog kerülni, mintha készen vennénk egyet, annak ellenére tesszük ezt. Miért? Azért, mert:

  • a kancánk élete úgy teljes és kiegyensúlyozott, ha nevelt csikót
  • a csikó a saját, szeretett kancánk utóda, így anyához hasonlóan családtagnak számít
  • születésétől nevelve ismerjük, a legkisebb eltérést, rendellenességet azonnal észrevesszük rajta
  • ismerjük a teljes múltját, az élete során őt ért hatásokat, így viselkedésével kapcsolatban mindenre tudjuk a magyarázatot
  • nem verekszik össze a többi lóval, mert a hierarchiában újszülöttként már elfoglalta a helyét, így a mechanikus sérülések esélye jelentősen kisebb (ez karámozásnál, túrázásnál rendkívüli előny lovasra és lóra nézve egyaránt)
  • az istálló és a terep nem idegen a számára, hozzászokott a gondozójához, a telephelycseréktől nem kap lelki sérüléseket
  • kötődik az istállótársakhoz és ez többször előny, mint hátrány
  • hozzászokik a családtagokhoz, különösen a gyerekekhez, így azok figyelmetlensége, lovasismereteik hiányosságai kevesebb baleseti kockázattal járnak
  • a gazdának szemet- és lelketgyönyörködtető egy kedves, élénk, érdeklődő, a terepen táncolva pöffeszkedő, egészségesen, szépen fejlődő csikó, tudja, hogy ehhez ő is hozzájárult, büszke rá.

A csikófelnevelését terhelő költségek és egyéb tényezők

  • fedeztetési költségek és a hozzá kapcsolódó kiadások (telefon, szállítás, panzióztatás a sárlás alatt stb.)
  • a vemhes kanca és a szoptatós kanca fokozott takarmányozása és kíméletes használata
  • az ellési rizikó (a kancára és a csikóra nézve is)
  • a csikó takarmányozása
  • helyiség, ápolás, gondozás költségei
  • állatorvosi és kovácsköltségek
  • csikóbélyegzés, származási lap kiváltás, herélés
  • takarmányszállítási, rakodási, daráltatási költségek
  • takarmány tárolási költségei (fólia, rágcsálóírtás stb.), tárolási veszteségek
  • jármű, üzemanyag és amortizáció (ha a telep és a lakás külön helyen van)
  • ingatlan fenntartás, ingatlanadó
  • felszerelések amortizációja
  • ivóvíz, világítás, alomszalma, trágyaszállítás költségei
  • vitamin, ásványanyag, nyalósó, féreghajtó, gyógyszer költségek
  • elhullási kockázat
  • sérülésekből, betegségekből adódó értékcsökkenés kockázata
  • munkabér
  • vásárra szállítás költségei és kockázatai.

A jelenlegi támogatási rendszer, mely vemhesített tenyészkancánként igényelhető, 35 000 Ft. Bár ez a hazai kereseti viszonyok között kb. egy havi átlagbér, a csikó felneveléséhez csak tehercsökkentő.

Manapság, ha valaki saját portáján tartja a lovat és ott is lakik, akkor a bolti takarmányárakat figyelembe véve a kiadásokra 9-10 000 Ft/hó/ló lehet számolni hosszú távon. Természetesen a munkát magunknak kell elvégezni, ezért fizetség nem jár.
Önköltségen is tehát egy olyan csikó, amely három éves és már rá lehet ülni vagy befogható, kb. 350 000 Ft-ba van a felnevelőjének, ez pedig több annál, mint ami a kereskedelmi forgalomban jó eséllyel a csikóért elérhető. Ezért tehát, aki kancáját befedezteti és annak csikóját lóvá neveli, arra kell számolnia, hogy veszteséget termel.

Írásomban a “névtelen kistenyésztők”, lovasemberek szemszögéből vizsgálódtam. Egy nemzetközi hírű, jó kapcsolatokkal rendelkező ménes, ha keresett fajtájú lovat tenyészt, a külföldi vevők felé jobb eséllyel és kedvezőbb feltételekkel értékesítheti az évjáratok színe-javát. Főleg igaz ez akkor, ha az eladásra kínált egyedek teljesítményükkel már bizonyítottak.

A kistenyésztőnek anyagi ráfordításai, munkája az esetek legnagyobb részében nem pénzben térülnek meg, hanem olyan érzelmi töltésű dolgokban, melyek pénzben nem fejezhetők ki. A ló szerető magyar ember és lova viszonylatában mindkét félnek az a szerencséje, hogy a gazda, a ló és az öt mázsa lóhús közé nem tud egyenlőségjelet tenni.

 

2000. Vér Imre
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.06.11.
Fotók: Canva

Az ugró ló idomítása

Az ugró ló idomítása
Hamza György írása, 1927

 

Bár a legtöbb lovas ellensége az elméletnek, szükségesnek tartottam az ugrás és ugratás ez irányú részletezését, mert a munka csak akkor eredményes, ha először is célt tűzünk ki, hogy minden erőnket ennek elérésére összpontosíthassuk. Természetesen minden cél többféle úton érhető el, de a legtökéletesebb munkát az végzi, aki azt a legkevesebb erőkifejtéssel és a legrövidebb idő alatt éri el.

Ha a “többet ésszel, mint erővel” jegyében akarunk dolgozni, nem elég a célkitűzés és annál még fontosabb a célhoz vezető utunk legpontosabb kijelölése és annak következetes betartása. Ez nemcsak átvitt értelemben értendő, hanem éppen az ugró ló idomításának a gyakorlatban egyik legfontosabb eszköze.

Iskolalovaglás

A leghatározottabban kétségbe vonom annak az állításnak a helyességét, hogy egy ugró lóval fölösleges iskolát lovagolni. Elismerem, hogy sok, az iskola szempontjából a “lovagolt” jelzőt meg nem érdemelt ló nyert már klasszikus concourst, méghozzá olyan lovas alatt, aki soha sem foglalkozott iskolalovaglással, de tagadom, hogy ez az adott tehetségű ló elérte volna ily körülmények közt teljesítőképességének maximumát.

Márpedig a modern ugró ló idomításánál nem lehetünk megelégedve azzal, hogy bizonyos átlagos magasságot ugrik, az egyedüli cél csak a veleszületett tehetséghez képest a legmagasabb teljesítmény elérése lehet.

Csánkizmok edzése

Miután az ugráshoz szükséges erő a csánkhajlításból ered, a legfontosabb teendő a csánkizmok kidolgozása. Ez a tréning feladata. De a ló az ugrásnál testrészeit egymástól függetlenül használja, fontos, hogy a ló hajlékony, mozgékony és ügyes legyen. Ezt pedig csak idomítással érhetjük el.

Hogy a lovas az ugrásnál lehetőleg passzív lehessen, szükséges, hogy a ló teljes engedékenységet tanúsítson és a legkisebb segítségekkel legyen vezethető, mert csak így létesülhet a lovas és ló között teljes összhang.

Terepmunka

A tréningnek fő feladata az izmoknak fokozatos munka által és megerőltetés nélküli fejlesztése. A legtökéletesebb csánkizomtréning a nyugodt reális iskolamunka. Félreértés elkerülése végett meg kell említenem, hogy amit iskolamunka alatt értek, nem azonos a “Reitschulpomeiseln”-nel. Iskolát lovagolni, mondjuk a lovat tanítani, idomítani, reálisan csak a terepen lehet, ahol a legváltozatosabb körülmények között is megtanul lovasának engedelmeskedni. Ha egy ló az úthenger gőzgépe mellett megcsinálja a “farat be” (farat a gép felé), vagy ment már sebes ügetést mély szántásban, az a díjlovaglás zászlói között is megállja a helyét. Milyen csodás segédeszköze a csánkhajlítást célzó idomításnak a lankás lejtőn lefelé összeszedett “versammelt” ügetés.

Lovardában az ilyesmi lehetetlenség. Vagy féloldalazás felfelé úgy, hogy a ló a rétegvonallal áll párhuzamosan. Nem tökéletesebb a kukorica tarlón ferdén a barázdához lovagolt “egyenes vonal”, mint a lovarda fala mellett lovagolva? Lehet-e szebb egy féloldalazás ügetésben, mint barázdából barázdába átléptetve? Ilyen iskola eredménye azután, hogy lovas és ló teljes összhangba kerülnek, egymást minden körülmények között megértik. A terepen idomított ló megszokja, hogy ne figyeljen másra, mint lovasára és arra a terepvonalra, amelyre lovasa irányítja.

Az ugró ló idomítás alatt mindig egyensúlyban hajlított csánkokkal, felegyenesített nyakkal, szabad fejtartással menjen. Ezáltal a ló ugróizmai fejlődnek anélkül, hogy sokat kellene ugratni, ami megerőlteti a lábakat és a ló könnyen elveszti kedvét. Mozgása ügyes lesz, mert kifejlődött izmaival uralja egyensúlyozott testét.

 

Összeállította: Pajlócz András
Forrás: Magyar Lovas Kör, 2000.
Frissítve: 2023.05.17.
Fotók: Canva

A ló jutalmazásának jelentősége

A ló jutalmazásának jelentősége

A lovaskönyvek általában nagyon keveset foglalkoznak a jutalmazás jelentőségével és gyakorlati hasznával.

A lóval kapcsolatos tevékenység elsősorban az elmúlt korokban a férfi foglalkozás körébe tartozott. A szántás-vetés, a katonáskodás, a fuvarozás, pásztorkodás, mindig mind férfi munka volt. A ló természete, ereje, testtömege erőt, gyors reflexet, bátorságot, határozottságot igényelt. A tenyésztés során a ló kezelhetősége, jó szándéka, használhatósága nem mindig volt fő szempont. A katonaságnál, a paraszti lótartásban, a rúgós, harapós, ágaskodós lovakkal való bánás nagyra becsült, férfias virtusnak számított. A lovak kiképzésénél és használatánál a lovak megtörése, legyőzése volt a leggyakoribb módszer, melyhez fizikai erő, durvaság, ordítozás, ostor, pálca, éles sarkantyú és egyéb kényszerítő eszközök voltak szükségesek. Még ma is él a betanítás helyett a betörés kifejezés használata.

Kétségtelen, hogy az erőszakos módszerek néha célravezetőek lehetnek, de az eredmény ebben az esetben nem a kölcsönös bizalmon alapuló eredményes együttműködés, hanem a félelmen és rettegésen alapuló kényszertevékenység. A gyakorlati lovasemberek tudják, hogy nem is ritkán, akadnak olyan lovak, melyeket helyben akár agyon is lehet verni, mégsem mozdulnak, ha egyszer megkötik magukat. A lóval való birkózás rendkívül időpazarló, veszélyes és legtöbbször kétes értékű munka.

A szakma “elnőiesedése”

A nyugati lovasvilág felismerte, hogy az eredményes sportteljesítmények eléréséhez intelligens, jó idegrendszerű, jó mozgású, könnyen kezelhető lovakra van szükség. Ezért ezeket a tulajdonságokat a tenyészkiválasztásnál az egyéb tulajdonságok elé sorolta. Ennek eredményeként került a nyugati lovassport a világ élvonalába. A megváltozott körülmények miatt már nem volt szükség a feltétlen erőfölényre, ezáltal megkezdődött a szakma elnőiesedése. A szakirodalom ugyan mindig szemérmesen a segítségek elfogadtatásáról beszélt, de ez az elfogadtatás a férfi lovastársadalomban a gyakorlatban a segítségek erőszakos ráerőltetettségét jelentette. A női lovastársadalomban sokkal nagyobb az együttérzés (beleérzés, empátia), a stílusérzék, a türelem és szerencsére kisebb fizikai erővel rendelkeznek ahhoz, hogy durva módszerekkel tudják kényszeríteni lovaikat az eredmények elérésére. Ezért sikerük titka a lóval való együttműködésben rejlik.

Mit követel a lovas- és lósport

A lovas- és lósport ma már a hatalmas követelmények mellett, intelligens sportlovakat és intelligens sportembereket kíván. A nagy követelmény hatalmas idegi és fizikai megterhelést jelent ló és lovas illetve hajtó részére egyaránt. Lovasnak, hajtónak a fizikai és gyakorlati felkészültsége mellett lélektani, pedagógiai állat- és állatélettani ismeretekkel is kell rendelkeznie. Sajnos ezen a téren igen nagy hiányosságok tapasztalhatók.

A teljesítmény tudatos felkészülés és összehangolt tevékenységek sorozata. A ló nem technikai sporteszköz, de nem is gondolkodó lény, hanem ösztönös tulajdonságokkal és reflexekkel született állat, melyet különböző tartási és pedagógiai eszközökkel az ember a szolgálatába állított. Az idők folyamán a született ösztönök mellett szerzett szokások és feltételes reflexek is kialakultak. Ez teszi lehetővé a lovak idomítását és használatát.

Pedagógia

Természetesen a humán pedagógia nem azonosítható a lovak idomításával, azonban az idomítás tartalmaz humán pedagógiai elemeket is. Ilyenek például a rávezetés bizonyos dolgok felismerésére, a megismert dolgok elfogadtatása és rögzítése, a büntetés és fegyelmezés, az elismerés és jutalmazás. A siker záloga természetesen a legfőbb pedagógiai elv: a következetesség. A felsorolt tényezők közül a lovastársadalom a leggyakrabban a büntetést alkalmazza a jutalmazás helyett. Az ember felsőbbrendű lény, a ló kiszolgáltatott. A fegyelmező eszközök mindig rendelkezésre állnak. Az így tartott lónál ezek az eszközök felismerhetők a védekező, menekülő reflexek, a kelletlen megnyilvánulások alapján.

A jutalmazás

A jutalmazás jelentőségét a lovastársadalom még mindig nem ismerte fel igazán, vagy nem hisz annak eredményességében. A jutalmazás csak akkor lesz és lehet eredményes, ha következetesen és rendszeresen alkalmazzák. Márpedig a lovas illetve hajtó a büntetésre erőfitogtatás miatt nagyon hajlamos, a jutalmazásra lusta. Pedig a következetes jutalmazás jobban rögzül, mint az alkalmi fenyítés, mely csak egy pillanatnyilag megbomlott együttműködés gyors korrekciója.

Mi sorolható a jutalmazás kategóriájába? Tulajdonképpen minden olyan tevékenység, magatartás, akció a lovastól, hajtótól, mely a ló részéről feltétel nélkül elfogadható, bizalomkeltő és kellemes. Végső fokon így értelmezhető egy jó ülés, egy könnyű rugalmas kéz, a fokozatos követelmény, de a hang, a veregetés vagy a kézből való jutalmazás is. Egy a lényeg, a jutalmazást következetesen, minden teljesítés alkalmával és azonnal kell alkalmazni. Ezt különösen a betanítás és kiképzés alatt kell következetesen betartani.

A jó teljesítményhez feltétlenül szükséges a ló és az ember állandó érzelmi és fizikai kontaktusa és harmóniája, mely folyamatosan oda és vissza áramlik szükség szerint. Ez a töretlen kapcsolat a jutalmazás útján fejleszthető ki és tartható fenn. Saját tapasztalatomat a következőkben ismertetem. A csikóval a közvetlen személyi kapcsolatot a futószárazás megkezdésekor alakítja ki az oktató.

Tapasztalatok

Fontos, hogy a csikó az oktató öltözetét, kezét, a felszerelést, ostort megnézze, megszagolja. Ha ezt bizalommal megteszi, minden esetben az “úgy”, “jó”, vagy “jól van” szavakkal dicsérhető meg. E pár kifejezés alkalmazható máskor is, mert rövid és hanglejtése nyugtatóan hat, ha egyúttal veregetéssel, simogatással is párosul. Ezzel a módszerrel könnyen elérhető, hogy a csikó nyugodtan menjen a futószáron, megtanulja az állj, lépés, ügetés, vágta vezényszavakat és azokat végre is hajtsa. Ezek után, ha majd a lovas végre lóra ül, a vezényszavakra minden erőszak nélkül engedelmeskedik.

Valamikor a lovas kiképzés, főleg a katonai, zabos ládikó és zabos honvéd vagy segédszemély nélkül elképzelhetetlen volt. Ha a kiképző a lovat jutalmazni akarta, akkor zabos kiáltására a zabos a ló előtt termett és 1-2 harapásnyi zabbal jutalmazta a lovat és megveregette. Ma ez a megoldás nehezen alkalmazható. Én istálló járáskor, futószárazásnál, oktatásnál, lovaglásnál kis falatnyi száraz kenyérdarabokat hordok a zsebemben, és ezzel jutalmazom a lovakat “úgy”, “jó” dicsérő szavakkal és veregetéssel kísérve.

A sárgarépával, zabbal, kockacukorral való jutalmazás sokkal körülményesebb és a ruházatot is szennyezi. A kockacukor a ló fogállományának sem használ, amellett, ha a ló rászokik, követelőzővé válik, sőt agresszívvá válhat.

Lovaglásnál a lovaim visszatekintve, kissé előrenyújtott tenyeremből is örömmel fogadják a kenyérdarabokat.

Egyszerű lélektani tapasztalat, hogy aki kap valamit, azt valamivel viszonozza is. Ez a megállapítás a lovakra is érvényes, ezért a jutalmazást a kiképzés, a lóhasználat és versenyzés igen fontos tényezőjeként kell tekinteni.

 

2000. Vitéz Márkos Attila
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.05.09.
Fotók: Canva

Tchenarani

Tchenarani

 

A fajta eredete és története

A Tchenarani lovat 2000 évesnek tartják és Iránban tenyésztették ki Perzsa-arab és türkmén lovak keresztezésével. Ez egy nagyon ritka fajta és fennmaradt tisztavérű példányok Iránban élnek.

A fajta jellemzői

Elegáns kinézetű, feje nemes vonalú, nyaka ívelt, fara erős. Végtagjai egyenesek és erősek, patája erős. Mértékletes, kezes, bátor, kitartó, kiváló a lovasság számára, nem befolyásolják sem az időjárási szélsőségek sem a fáradtság.

Marmagasságuk kb. 150 cm. Pej, vörösessárga, fekete és szürke színű.

 

Fordította: Kinga
Frissítve: 2023.06.02.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Tawleed

Tawleed

 

Hátasló, Szudánból, Khartoum régióból származik. Sudan Country-Bred és más exotikus fajták keresztezéséből alakult ki, mely elsősorban Telivér volt.

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.05.17.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Észt Natív – Estonian Native

Észt Natív – Estonian Native

 

A fajta eredete és története

Másnéven Klepper, az Észt Natív egy csekély számú fajta, amelyik ellenált a keresztezéseknek és megőrizte a jellemző északi vonásokat. Fontos szerepe van az Obva/Ob (mára már kihalt fajta) és a Vyatka fajta kialakulásában. A fajtát szintén keresztezték Hackney-vel, Tori-val és Ardennivel, így kialakult az Észt igásló.

Az Észt elterjedt Oroszországban is már a 14-15. században, jó munkabírással és magas alkalmazkodási képességgel. A mezőgazdaság fejlődésével az igény a szívós pónikra csökkent, és szükség volt a nagy igáslovakra.

Nagyobb lovakat vontak a tenyésztésbe és az eredeti, tisztavérű tenyésztők a Balti partokra szorultak, illetve néhány szigetre. Így a szárazföldi lovak nagyobbak és vérvonaluk kevert. Tisztán csak a Saaremaa, Hiiumaa és Muhu szigeteken maradt fenn a fajta.

A fajta jellemzői

A mai Észt nem nagy; a fej arányos, a homlok széles és néha kissé durva; a nyak rövid vagy közepesen hosszú és húsos; a mar lapos; az ágyék izmos; a far átlagosan hosszú és normál lejtésű; a szügy széles és mély; a lábak rövidek, szabályosak, kiváló szilárdságúak és tiszták. A paták rendkívül szilárdak. Igénytelen, rendkívül szívós és egészen jó mozgású. Szolgálatkész jellemű.

Általános marmagasságuk 132-142 cm. A színük túlnyomórészt sárga, pej, világospej, deres és szürke.

A helyi Estonian lovakat könnyű mezőgazdasági munkákban használják, ugyanakkor gyerekek is lovagolják és a turizmusnak is hasznot hoz.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.06.02.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Burguete

Burguete

 

A fajta eredete és története

Ennek a hidegvérűnek a tenyésztése viszonylag egy kicsi régióra korlátozódott. Hazája lényegesen kiterjed Bergtäler-tól a Burguete és Roncevalles-ig. Kocsiló fajtájába tartozik, a 20. századból származik Spanyolországból, az őshonos észak-spanyol kancát keresztezték francia hidegvérűvel, így alakult ki a Burguete. A Navarra területen tenyésztették, lényegében az alap egy Navarra-Pony kanca volt és egy Postier-Breton. Így alakult ki a mai Burguete.

A fajta jellemzői

A Burguete egy kicsi, könnyű hidegvérű. Az összbenyomás harmónikus, izmos és egészséges formájú. A feje közepes nagyságú, de semmi esetre sem durva, inkább száraz és kifejező, egyenes profillal, élénk, barátságos szemek és rövid “pónitartású” fülekkel. A jó formájú nyak, szép tartású, egy kicsit vaskos. A lapocka arányosan lejt és a szügy széles. Rövid izmos háta, kerek, jól izmolt a fara van. Farka alacsonyan tűzött. A törzs rövid, a végtagok erősek, az ízületek kifejezettek.

A pata közepes nagyságú, kemény és sötét. A sörénye erős, hosszú és finoman hullámos. Szőrzete dús, ami a Navarra-Pony leszármazásra utal. Színe főleg sárga vagy pej, jegyek nem megengedettek. A marmagasság 150-152 cm között van.

Ez a ló határozottan igénytelen. Robosztus, kemény, hosszúéletű és különösen termékeny. Barátságos, élénk temperamentumú, ez a munkavégzésben is észrevehető. Könnyű igásló. A növekvő gépesítés miatt kocsilónak használják, és a hústermelésben. Különösen energikus, jó és határozott járású.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.05.10.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Brandenburger

Brandenburger

 

A fajta eredete és története

A XVIII-XIX. századból származik, Brandenburgból. 1922-ben alapult meg a Brandenburgi Melegvérű Lovat Tenyésztők Szövetsége. Céljuk egy nagy teljesítményre képes ló tenyésztése. Később ez megváltozott, és a cél hátasló tenyésztése volt. A fajta négy fő fajtából alakult ki: a Hannoveri, Trakehneni, Vesztfáliai és Holsteini fajta.

A fajta jellemzői

Alakra tetszetős, bár kissé tömeges. Kinézetre a Hannoveri fajtára hasonlít. Nyaka rövid, széles és izmolt. Patája kemény, fülei kicsik, feje nemes és arányos. Temperamentumos ló. Kiváló díjlovak és versenylovak. Marmagassága 168 cm, súlya 600 kg körül van. Leggyakoribb színe a pej és a sárga, de előfordul szürke és fekete színben is.

 

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.05.17.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Brabant – Belga nehéz hámosló – Belgian Heavy Draught

Brabant – Belga nehéz hámosló – Belgian Heavy Draught

 

A fajta eredete és története

Hidegvérű ló, mely az I-II. századból ered. Származási helye Belgium, Brabant, illetve Flandria. A fajta nem túl ismert. USA-ban tenyésztik nagyon sokan, és mégis fontos hidegvérű ló.

A fajta kialakulásában főleg a Flandriai ló játszott szerepet, mely erős, tömeget és a színt örökítette. Ugyanakkor a Flandirai ló nemcsak a Brabantra volt nagy hatással, hanem többek között a Shire, Clydesdale, és a Suffolk punch fajára is hatást gyakorolt.

A Brabant leszármazottja az erdei lónak. A belga tenyésztők egy olyan fajtát akartak kialakítani, mely megfelel a környezetnek, a helyi éghajlatnak és többek között a talajnak. Rokontenyésztést folytattak.

A fajta jellemzői

Intelligens, kedves fej, amely ugyanakkor szögletes és egyenes, de mégis kicsi a testhez képest. Nyaka rövid, erős, lapockák izmosak, háta erős, kerek farral. Teste erős, zömök. Lábak végén bokaszőrök találhatóak, melyek hosszúak. Lábai erősek, nem hosszúak. Marmagassága 170-180 cm.

Deres és sárga színben található meg. Nehéz igáslónak hasznosítják.

 

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.05.10.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Lovas szótár

Lovas szótár

Magyar Angol Német
ágaskodik rear up steigen
bélyegzés brand e Brandmarkung
belső oldal inside e innere Seite
csikó foal s Fohlen
egyenesre igazítás straighten s Geraderichten
egyensúly balance s Gleichgewicht
elülső lábak fore legs e Vorderbeine
élénk fresh, gay frisch, munter
fajta breed e Rasse
fáradt tired müde
fedezőmén stallion/stud r Deckhengst
félénk shy scheu
félvér half-bred s Halbblut
hajlított bent gebogen
hátasló saddle horse s Reitpferd
hátulsó lábak hind legs e Hinterbeine
hosszú szár release of the reins r lange Zügel
herélt gelding r Wallach
hóka stripe e Blasse
iram speed s Tempo
irányváltoztatás change of direction r Richtungswechsel
járás track r Hufschlag
jármód pace, gait e Gangart
jegy marking s Merkmal
kanca mare e Stute
karám paddock r Koppel
kehesség heaves/broken wind r Dampf
kerítés fence r Zaun
kólika colic e Kolik
legel to grase grasen
legelő pasture e Weide
lendület momentum r Schwung
lépés walk r Schritt
lovagol ride a horse reiten
lovagolatlan unbroken ungeritten
horse s Pferd
lusta lazy, cold faul
mar withers r Widerrist
marmagasság the height (at withers) e Widerristhöhe
megállás halt s Halten
megijed be frightened erschrecken
megpatkol shoe a horse den Huf beschlagen
mén stallion r Hengst
ménes herd s Gestüt
menő kedvű alert, full of go gehlustig
nyeregtörés back sores r Satteldruck
összeszedett collected versammelten
pata hoof r Huf
patkó horseshoe s Hufeisen
patkolás shoeing of a horse r Hufbeschlag
patkolókovács farrier r Hufschmied
pej bay braun
ridegtartás grass-kept e Robusthaltung
sánta lame lahm
sántaság lameness e Lahmheit
sárga chestnut fuchs
szárra állítás bringing in hand s Ans-Gebiss-Stellen
sérülés injury e Verletzung
sörény mane e Mahne
szalma straw s Stroh
szálas takarmány roughage s Rauhfutter
származás pedigree r Stammbaum
származási lap certificate of origin r Abstammungsnachweis
szemes takarmány grains s Kornfutter
széna hay s Heu
szügy chest e Brust
szürke gray schimmel
takarmány feed s Futter
támaszkodás accepting the bridle e Anlehnung
tenyésztés breeding e Zucht
természet character r Charakter
ugróló jumper s Springpferd
ügetés trot r Trab
vágta canter, galopp r Galopp
vágtaugrás one stride ein Galoppsprung
vérmérséklet temperament s Temperament

A  díjlovaglás  magyarázatokkal  ellátott  szójegyzéke (angol kifejezésekkel is)>>>

 

Utolsó frisstíés: 2023-08-18

Hiba bejelentés