Steven Spielberg számára kiábrándító volt az idei Oscar-gála. A hat kategóriában is díjra jelölt „Hadak útján” ugyanis egyetlen szobrocskát sem gyűjtött be.
A film alapja Michael Morpurgo 1982-es gyerekkönyve, mely egy katonaló első világháborús szolgálatát meséli el. A „Hadak útjánt” idén jelölték „legjobb film”, „legjobb operatőr”, „legjobb látványtervezés”, „legjobb filmzene”, „legjobb hangvágás” és „legjobb hangkeverés” díjára is, de végül egyik Oscart sem zsebelte be.
A profi beállításokkal és lenyűgözően szép képekkel operáló filmeposz a „legjobb film” kategóriában alulmaradt a fekete-fehér romantikus mozi, a „The Artist – A némafilmessel” szemben, mely a második némafilm az Oscarok történelmében. (Az első 1927-ben a „Wings” című film volt.) A „Hadak útján” erős versenyzőnek ígérkezett „legjobb látványtervezés” kategóriában, de erről is lecsúszott „A leleményes Hugo” miatt. Szintén ez utóbbi rabolta el a „legjobb rendezőnek” járó díjat a lovasfilm elől, valamint a „legjobb hangvágásért” és a „legjobb hangkeverésért” járó elismeréseket. John Williams nagyszabású zenéje élversenyzőnek számított a „legjobb filmzenék” között, azonban végül ez a megtiszteltetés Ludovic Bource-t (A némafilmes) érte.
A kritikusok körében is langyos fogadtatásra talált Spielberg könnyfakasztó világháborús lovas eposza. Elismerésre méltó a kiváló látvány és John Williams zenéje, de a film túlságosan „sziruposra” sikeredett, egyes kritikusok szerint helyenként akár Disney mesének is beillene.
Akárhogy is, a kibertér világában a „Hadak útján” nagy népszerűségnek örvend. A Yahoo! elemzései szerint Nagy-Britanniában többen kerestek rá erre a filmre, mint a többi nyolc jelöltre összesen. A adatok szerint háromszor nagyobb volt az érdeklődés Spielberg filmje, mint „A némafilmes” iránt, mely a második helyezett lett.
A „Hadak útján” eddig körülbelül 80 millió dollárt hozott a kasszára.
Húsz reménység az ikertornyok árnyékában,
avagy a halhatatlanság „kapujában”
Szombaton százharmincnyolcadik alkalommal kerül lefutásra Észak-Amerika legismertebb versenye, a Kentucky Derby.A legendás Churchill Downs-i futamban – amely egyben az amerikai Hármaskorona küzdelem első felvonása is lesz – kizárólag hároméves telivérek indulhatnak.
Az első Kentucky Derbyt 1875 májusában rendezték, azóta pedig kevés kivételtől eltekintve, rendre ebben a hónapban kerül sor a versenyre, melyet napjainkban több tízezres tömeg tekint meg a helyszínen, és több millióan a televízió képernyők előtt.
Az idei évben maximális mezőnyt, azaz húsz lovat láthatunk majd a startgépben felsorakozni. Papíron a Bodemeister, Union Rags, Creative Cause, Gemologist alkotta kvartett képviseli a legjobb esélyt, de Dullahan, I’ll Have Another, Alpha, Hansen, valamint Take Charge Indy győzelme ugyanúgy elképzelhető. Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan, most is találunk európai részvevőt a 2 millió dollár (kb. 430 millió forint) összdíjazású futamban.
Érdekesség, hogy az Amerikában tenyésztett, de ír színekben versenyző Daddy Long Legs annak ellenére outsidernek számít, hogy márciusban kisebb meglepetésre megnyerte az Egyesült Arab Emirátusok Derbyét Dubajban.
„Run for the roses” – mondják az Államokban, utalván a nyertesnek kijáró rózsákból álló gyönyörű győzelmi koszorúra, de természetesen ez a viadal jóval többről szól, mint egy „szimpla virágcsokor”, vagy a hatalmas pénzdíjazás. Aki az ikertornyok árnyékában (melyek a versenytér tribünjének jellegzetes építészeti elemei) elsőként halad át a Kentucky Derby célvonalán, egyszersmind beírja magát a lóversenyzés történelemkönyveibe, s ezzel egyidejűleg halhatatlanná válik.
Harmadfokú, piros figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat szerdára Vas és Zala megyére. Ezeken a helyeken 24 óra alatt 30 centiméternél is több hó hullhat.
Másodfokú, narancssárga figyelmeztetés érvényes Győr-Moson-Sopron és Vas megye területére: errefelé meghaladhatja a 20 centimétert a friss hó mennyisége.
Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyére erős hófúvás miatt is másodfokú figyelmeztetést adtak ki szerdára. Somogy megyében elsőfokú, citromsárga figyelmeztetés érvényes, itt szerdán 10 centinél is több friss hó hullhat.
Összeállításunk ahhoz nyújt segítséget, hogy a lótartók hogyan készülhetnek fel a rendkívüli időjárásra.
A kép illusztráció
Lovak elhelyezése:
A várható havazásra való tekintettel lovainkat mindenképpen olyan karámokban, vagy legelőn helyezzük el, ahol:
– Azok biztonságos menedéket találnak a hideg és a hó elől
– Takarmány- és vízellátásuk még extrém havazás esetén is folyamatosan megoldható
– Ahonnan akkor sem tudnak kiszabadulni, ha a villanypásztor egy áramszünet miatt felmondja a szolgálatot.
– Tartsuk távol az állatokat a befagyott tavaktól, patakoktól, nehogy beszakadjanak a jeges vízbe.
Itatás:
A lovak hideg időben kevesebbet isznak, ha pedig csak az ideálisnál hidegebb víz áll csak rendelkezésükre, előfordulhat, hogy nem fogyasztják el szükséges vízmennyiséget. Ez étvágytalansághoz, súlyvesztéshez, kólikához vezethet. Idős, vagy fogproblémákkal küszködő lovak nem szívesen fogyasztanak hideg vizet, rájuk különösen oda kell figyelni.
Egy átlagos ló 30-40 liter vizet is megiszik naponta és a hó elfogyasztásával nem tudja fedezni vízszükségletét.
– Naponta legalább négy alkalommal ellenőrizzük az itatóhelyeket, törjük fel a jeget, öntsük fel meleg vízzel a tartályokat.
– Nagy hidegben a nagy térfogatú itatók, vályúk helyett időszakosan helyezzünk ki több kisebb térfogatú (nem törékeny) műanyag edényt (pl. malterosláda), melyekbe nem fagy bele olyan könnyen a víz, könnyen kiönthető a maradék, ellenőrizhető az elfogyasztott mennyiség. Ha nagyon kevés a vízfogyasztás sózzuk meg egy kicsit az abrakot.
– A lovak általában az etetés utáni pár órában fogyasztják el napi vízadagjuk legnagyobb részét. Így ha a reggeli és esti etetés után meleg vízzel töltjük fel az itatókat, lovaink még az előtt ihatnak, hogy a víz megfagyott, vagy túlságosan kihűlt volna.
– A vízbe meríthető elektromos vízmelegítők lovak számára nem biztonságosak.
– Álljon rendelkezésre a lovak ellátására leglább három napra elegendő fagymentes víztartalék.
A kép illusztráció
Takarmányozás:
A lovaknak a nagy hidegben normál testhőmérsékeltük fenntartásához több takarmányra van szükségük, mint melegebb időben. A legjobb, ha a megszokottnál több szálas takarmányt biztosítunk számukra.
– Több típusú takarmányt érdemes kitenni (széna, szalma, kukoricaszár) több helyre, nagyobb távolságokra egymástól, mint egyébként, mert nagy hidegben az állatok jobban féltik a táplálékukat és könnyen verekedés törhet ki. Különösen megfontolandó tanács ez a behavazott legelőn tartott lovak gazdái számára, ugyanis éhségükben a lovak a hó alól igyekeznek élelmet kikaparni, károsítva ezzel a hó alatt szunnyadó legelőt, szükségessé téve a tavaszi újratelepítést.
Legalább egy heti takarmány álljon rendelkezésre minden lovardában. Készítsük elő (lehetőleg fedett helyre vagy ponyvával letakarva) a takarmányt úgy, hogy nagy hó esetén is hozzáférhető és adagolható legyen.
Istállópatika, ápolószerek, állategészségügy:
– Ellenőrizzük és töltsük fel az istállópatikát. Mindenképpen legyen kéznél:
sebfertőtlenítő, sebkezelő készítmény
kötszer
Buscopan, hozzá való steril tűvel és fecskendővel
– Amennyiben folyamatos gyógykezelést igénylő ló van az állományban, előre egyeztessük a teendőket állatorvosával és tartalékoljunk egy hétre elegendő gyógyszermennyiséget.
– Minden fagyásra hajlamos anyagot (fertőtlenítő szerek, gyógyszerek, féreghajtó paszták, krémek, samponok, pata- és bőrolaj, stb.) vigyünk fagymentes helyre.
Patkolás:
A nagy hóra való tekintettel érdemes megfontolni a lovak patkóinak eltávolítását, vagy ha patkolásuk épp most esedékes, hókivető gumi alkalmazását. Ha egészségügyi okból nem feltétlenül szükséges, télen ne patkoljuk a lovunkat. Természetesen minden esetben fontos kikérni a patkolókovács, vagy állatorvos véleményét, különösen, ha a ló patája töredezésre hajlamos, vagy vékony talpi szaruval rendelkezik.
A patkó összegyűjti a havat, így a patkolt ló napjának nagy részében egy kényelmetlen és balesetveszélyes jégkoloncon billeg. Terepre a lovasok vigyenek magukkal patakaparót.
Általánosságban a tanya minden lakója, illetve a lovarda minden munkatársa számára kötelező tudnivalók:
– Hogyan vízteleníthetők a fagyveszélynek kitett vízvételi helyek, (pl. karámok „kerti” csapjai), hol van az elzáró kulcs-rúd?
– Hol találhatók a biztosítótáblák, kapcsolószekrények? Hol lehet kikapcsolni az áramot?
– Hol vannak elhelyezve a tűzoltókészülékek?
– Hogyan működik az aggregátor?
A kép illusztráció
Alapvető teendők és tudnivalók:
– Minden esetben gondoskodni kell a lovardához vezető, valamint a lovardán belüli főbb közlekedési útvonalak hó- és jégmentesítéséről. Síkosságmentesítésre só helyett érdemes inkább valamilyen környezetbarát megoldást választani, mint például a pétisó és a fa hamu, a magnézium-klorid, vagy a jól bevált homok.
– Az alapvető élelmiszerekből, valamint ivóvízből álljon rendelkezésre legalább néhány napra elegendő adag.
– A hólapátok ne az épületeken belül legyenek elhelyezve, mert lehet, hogy a felgyűlt hótól majd nem lehet kinyitni a hozzájuk vezető ajtókat.
– Ne szégyelljen segítséget, tanácsot kérni.
Hóterhelés:
Minden évben még az első nagyobb havazás előtt érdemes ellenőrizni az istállók, fedelesek, beállók és egyéb épületek tetőinek, tetőszerkezeteinek épségét és kijavítani az esetleges hibákat, hogy se a hó, se az erős szél ne okozzon problémát.
Az épületek tetején felhalmozódott hó súlya jelentős terhelést jelent a tetőszerkezetnek.
Különös veszélyt jelentenek azok a tetőszerkezeti részek, ahol a beázás folyamatos volt, mert ezek jelentősen meggyengülhettek (legjellemzőbb a cserépfedések alatti lécezés beszakadása, ne feledjük, hogy pl. a cserépfedésű istálló lecsapódó párája folyamatosan rothasztja a faszerkezeteket).
Általában azokra az épületekre, épületrészekre kell aggodalommal tekinteni, amelyek házilagosan készültek, (főleg beállók, favázas tároló építmények, mezőgazdasági fóliával takart, acél csővázas fedeles, stb.) Ha mód van rá, lehetőleg távolítsuk el a havat az ilyen tetőkről.
Amennyiben recsegést-ropogást, nyikorgást hallunk, az épületet azonnal el kell hagyni. A mérnök tervezte, jó iparos által kivitelezett épületek számolnak a hó terheivel, valamint a hó- és szélteher együttes hatásával.
Vízellátás:
– Az extrém hidegben a csövek és vízvezetékek gyorsan szétfagynak. Ahol nincs lehetőség a fagymentesítésre, a használati víz keringtetésére, a vezetéket vízteleníteni kell.
– Tűz esetére mindig legyen oltásra tartós fagy esetén is biztosan hozzáférhető elegendő mennyiségű víztartalék, rendszeresen ellenőrizni kell a szerelvények nyithatóságát.
– Gondoskodni kell arról, hogy a slagokba ne tudjon belefagyni, benne maradni a víz.
Géppark:
– Minden lótartó tartson készenlétben legalább egy olyan járművet, amely még extrém időjárási körülmények esetén is bevethető, legyen az terepjáró, quad, vagy traktor.
– Ellenőrizzük, hogy az összes munkagép és jármű legyen megfelelően feltöltve üzemanyaggal, fagyállóval, ellenőrizzük az akkumulátorokat is.
– Érdemes legalább néhány napra elegendő üzemanyagot felhalmozni arra az esetre, ha a havazás elvágná az istállót a külvilágtól. A szükséges készlet kiszámításához az összes rendelkezésre álló gépet érdemes számba venni (gépkocsik, traktorok, quadok, aggregátorok).
– Ha rendelkezünk hótoló lapáttal, vagy más hómentesítő eszközzel, azt tartsuk készenlétben a hozzá tartozó jármű mellett. Ilyen gép híján egy kocsiba betanított ló is nagyon jó szolgálatot tehet.
Kommunikáció és elektromosság:
Extrém havazás esetén áramkimaradásokra is számítani kell, ami nem csak a világítás hiányát jelenti, de egyúttal azt is, hogy nem működnek a villanypásztorok, az elektromos vízszivattyúk, fűthető önitatók, az asztali számítógépek, és nem tudjuk feltölteni mobiltelefonjainkat.
– A főbb közlekedési útvonalak mentén minden épületben érdemes zseb- és fejlámpákat elhelyezni. – Petróleumlámpát, gyertyát, mécseseket ne használjunk az istállóban, takarmánytárolóban, szeles, huzatos helyen és soha ne hagyjunk felügyelet nélkül.
– Lehetőleg minden mobiltelefonhoz szerezzünk be autós töltőt.
– Extrém időjárási viszonyok esetén akadozhat a mobilszolgáltatás, valamint az internet, jó szolgálatot tesz ilyenkor egy elemes rádió, illetve egy walkie-talkie szett is.
– Gondoskodjunk tartalék elemekről, akkumulátorokról, mert ezek a hidegben hamarabb lemerülnek.
– Jó szolgálatot tehet egy aggregátor. Üzemeltetni kizárólag szabad levegőn szabad (szén-monoxid veszély), csak a hosszabbítót vigyük az épületen belülre.
Szent-Miklóssy Andrea (TF Lovaskultúra Oktató) Nyírő László (Lovasedző) Benta Lovasiskola
Lóháton vitték el a szervezők a Nyeregszemle meghívóját Kassai Lajosnak
Vivát Kassai!
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba 2012. május 18-20. között ismét várnak minden lószerető embert a Nyeregszemlére, mely ezúttal Európai Huszártalálkozóval és az Ópusztaszeri Vágtával is bővül.
Az új év első napjaiban az ópusztaszeri Árpád-emlékműnél Tokovics Tamás az Emlékpark igazgatója útjára bocsátotta a Nyeregszemle lovasait azzal, hogy lóháton vigyék el és személyesen adják át a Nyeregszemle Vivát Huszár II. Kárpát-medencei Lovas Hagyományőrző Találkozó és Ismeretszerző Fesztivál meghívólevelét a világ legkiválóbb lovasíjászának Kassai Lajosnak, mint a Nemzeti Vágta Kuratóriuma elnökének is, aki a 2012-es Nyeregszemle harmadik napján megrendezésre kerülő Ópusztaszeri Vágta kiemelt vendége lesz.
Hóra és mínuszokra számítottak, helyette 2-5 fokos napos, erősen szeles, és végén esős időben tették meg az Ópusztaszer-Kaposmérő távot a Nyeregszemle lovasai patkolatlan lovaikon január legelején. A csapat alapvetően három főből állt: Solymosi Bertold, Zerinváry Szilárd és Oláh Krisztián. Az útvonal a következő volt: 0. nap Kiskunmajsa – Ópusztaszer; 1. nap Ópusztaszer – Kiskunmajsa; 2. nap Kiskunmajsa – Soltvadkert; 3. nap Soltvadkert – Solt; 4. nap Solt – Pálfa; 5. nap Pálfa – Pári; 6. nap Pári – Igal; 7. nap Igal – Kaposmérő.
Útjuk tervezésénél nagyon sokat segítettek a lovas barátok. A 2-3-4. nap szálláshelyeit Korsós Zoltán, Végh János és barátai szervezték. Soltvadkerten Lehoczki Ferenc polgármesternek köszönhetően a város vendégei voltak a lovasok, míg Páriban Gere Zoltán polgármester és a lelkes párii lovasok várták a csapatot. Itt csatlakozott a három fiatalemberhez a Bakonyi Poroszkálók Hagyományőrző Egyesület képviseletében Várpalotáról lóháton érkező palotai végvári huszár és hosszútávlovagló Csepin Péter, illetve társai Bakó Sándor (Süti) és Szalai Gábor (Bugac) is, akik a Nyeregszemle Vivát Huszár meghívóját majd áprilisban viszik el a felvidéki és a lengyel lovas delegációkhoz.
Az összesen nyolc nyeregben töltött nap és a kb. 280 km-es túra alatt minden nap találkoztak az előző évi Nyeregszemlén részt vett lovasokkal, vagy olyanokkal, akik már a májusi rendezvényre készülnek. Sok-sok településről csatlakoztak hosszabb-rövidebb időre lovasok, akik néhány kilométeren át kísérték a Nyeregszemlés fiúkat. A Nyeregszemle lovas csapata Csepinékkel kiegészülve 2012. január 10-én érte el úticélját a Kaposmérő mellett fekvő Kassai-Völgyet. Itt személyesen adták át a jövő évi rendezvény meghívólevelét az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark képviseletében Kassai Lajosnak, a Nemzeti Vágta Kuratóriuma elnökének, a lovas találkozó harmadik napján megrendezésre kerülő Ópusztaszeri Vágta kiemelt vendégének. Az átadáson részt vettek még a Nyeregszemle szervezői és Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke.
Az érkezéskor Kassai Lajos elismerését fejezte ki és nem mindennapi vállalkozásnak nevezte a fiatalok útját, majd a sajtónak elmondta, ez egy olyan meghívás, amit nem lehet visszautasítani. A csapatot vezető Solymosi Bertold, a Nyeregszemle főszervezője pedig úgy nyilatkozott: „Számunkra megtiszteltetés, hogy lóháton hozhattuk el Kassai Lajosnak rendezvényünk meghívólevelét, és hogy egyáltalán beléphettünk ebbe a szentélybe, amit ma már Kassai-völgynek neveznek. Minden magyar embernek valahol a szívében él Ópusztaszer, tudjuk, hogy Kassai Lajosnak is, és nagy örömmel tölt el minket szervezőket az, hogy egy ilyen kiváló ember lesz a Nyeregszemle díszvendége Ópusztaszeren.”
Fagymentes itató, alapos bemelegítés és lesétáltatás – az állatorvos tanácsai
Télen hamar elfagynak az önitatók, befagynak a karámokban, legelőkön elhelyezett itató alkalmatosságok, így ezeket a megszokottnál gyakrabban kell ellenőrizni, ha szükséges, meleg vízzel felönteni, hogy biztosítsd a folyamatos ivóvízellátást tanácsolja dr. Pallós Andrea lógyógyász specialista.
Sok lótartó használ lótakarót a téli hónapokban, de egyáltalán nem mindegy, hogy mikor milyet. Mindig az aktuális hőmérsékletnek megfelelő takarót tedd lovadra. A zárt istállóban, vagy bokszban álló lovakra csak egy vékony polár takarót szabad teríteni, amit a legelőre, vagy karámba való kiengedéskor egy vastag takaróra kell cserélni. Ha ezt elmulasztod és a ló a kinti hőmérséklethez képest meleg istállóban is a vastag takarót viseli, könnyen aláizzad, majd kint a hidegben megfázik, akár tüdőgyulladást is kaphat, folytatja dr. Pallós Andrea. Képzeld csak el, milyen lenne, ha te is télikabátban üldögélnél a meleg szobában…
A téli hidegben különösen fontos a lovaglás elején az alapos bemelegítés: ez lépésben legalább 15 perc. Majd persze a munka végeztével a türelmes lesétáltatás.
A lovak a hosszú téli szőr alatt viszonylag könnyen megizzadnak, és nehezen száradnak meg. Egy alapos csutakolással, vagy törölközővel történő átdörgöléssel gyorsíthatod a folyamatot, de amíg nem száradt le teljesen a ló, kerüljön rá egy légáteresztő polár takaró. A lovakat ebben az időszakban nem szabad megfürdetni, még akkor sem, ha utána viszonylag fűtött helyen tudod tartani.
Havas időben jó, ha mindig kéznél van egypatakaparó, amivel eltávolíthatod a patkóba felgyűlt havat. Ha pedig épp egy nagy havazás előtt aktuális lovad patkolása, érdemes esetleg a patkolókováccsal hókivetőt felhelyeztetned, vagy ha a szakember azt javasolja, télre eltávolítani a patkókat. A ló teljes biztonsággal közlekedik a hóban, ugyanakkor mindig figyelj arra, hogy elkerüld a jeges szakaszokat.
Télen természetesen a kisállatokra, kutyákra-macskákra is jobban oda kell figyelni, hangsúlyozza az állatorvos. A kistestű, rövid szőrű, kölyök, vagy éppen idős szobakutyákra kerüljön megfelelő kutyakabátka a séták idejére. A szabadban tartott kutyák házaira érdemes függönyt készíteni, erre akár egy darab padlószőnyeg, vagy pokróc is alkalmas. A kutyaházat pedig béleld ki jó alaposan – lehetőleg ne ronggyal, hanem szalmával.
Ha lehetőséged van rá, keményebb fagyok idején éjszakára még a kint tartott kutyákat is engedd be olyan védett, zárt helyre (akár pincébe, garázsba, lépcsőházba), ahol legalább 5-10 °C körüli a hőmérséklet.
Egy kicsi mozgás hidegben is kell, mondja a lovasedző
Nagy hidegben is meg kell mozgatni a lovakat (akár karámban körbehajtva – ésszel, irányítottan), csak használ nekik, levezeti a felgyülemlett belső energiákat – tanácsolja Nyírő László lovasedző. Bár fárasztónak tűnik, de energiát ad nekik és az unalom ellen is jó, hiszen nem mozognak annyit maguktól, mint melegebb időben. A tudat kell nekik, hogy dolgoznak és hogy hallják az ember hangját. Persze ne izzadjanak le!
Kis karámba, főleg ha le van fagyva és a ló istállógőzös, ne tedd ki lovadat, mert nagy a sérülés veszélye, hiszen nem tud megállni időben, ha elkezd ugrálni, vágtázni. Ha van fedeles, ne sajnáld télen beleengedni a lovakat jártatni, hemperegni, javasolja a szakember.
Elsősorban nem az a fontos, hogy takaróba bugyoláld a lovat – folytatja – hiszen a Jóisten adott neki téli szőrzetet, hanem az, hogy megfelelően gondozd. Ne álljon huzatos helyen, ne maradjon vizes, ne tapadjon össze a szőre semmilyen szennyeződéstől, mert a szőrszálak közötti levegő adja a hőszigetelést. Ha megfelelően van táplálva és tartva lovad, akkor nem fázik meg.
Terepráró Lovastanya, Fotó: Haga Zsuzsa
Frissítve: 2022.01.26.
2012.01.30. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Overdose kötelező hat napos karanténjából ugyan még négy hátravan, de az első 48 óra elteltével már egy rövid időre elhagyhatta azt.
Ma reggel könnyű átmozgatást végzett, ami sétából és ügetésből állt. A hosszú utazást követően ennél több még nem is volt indokolt. Overdose ugyan a versenypályára még nem futott ki, de elmentek vele annak a széléig, hogy minél előbb megismerhesse azt a környezetet, ahol a következő hónapokat tölti. Első munkáját holnap végezheti, ekkor derülhet ki, hogyan viselkedik a számára új „tapeta” pályaborításon, ami egy többrétegű mesterséges felület, kifejezetten versenylovak számára kifejlesztve.
Overdose péntek 13-án ínsérülést szenvedett a január 20-ára tervezett versenye előtti, tapetán futott zárómunkáján. Csapata szeretett volna mielőbb a helyszínre utazni, hogy a ló saját állatorvosának vizsgálata után, már pontosabb információk birtokában jelenthesse be, milyen súlyos a sérülés, de sajnos a beutazáshoz szükséges vízumot nagyon lassan adják ki, velük sem tesznek kivételt. Mikóczy Zoltán a PannoniaOverdose.hu-nak elmondta, nagyon bízik benne, hogy egy rövid pihentetés után Overdose be tud még kapcsolódni a Dubai World Cup Carnival küzdelmeibe, de már csakis füves verseny jöhet szóba.
Sajnos rossz híreket kaptunk Dubajból…
Mikóczy Zoltán: Jelen pillanatban a helyzet súlyosságát még nem lehet felmérni. A bejelentéssel is azért vártunk, mert szerettünk volna mielőbb visszautazni Overdose-hoz az állatorvosával, hogy teljes bizonyosságot szerezzünk, ám Dubajba minden beutazáshoz vízum szükséges, ennek megszerzése pedig időbe telik. Már a múlt hétre is volt megvásárolt jegyünk, de a vízumot akkorra még nem kaptuk meg…
Mi történt?
Péntek 13-án, amikor mi már úton voltunk hazafelé, a reptéren ért minket a hír, hogy Overdose az aznapi, tapetán végzett fogott munka során megsérült. Ez lett volna a január 20-ára tervezett versenye előtti zárómunkája. A helyi állatorvos megvizsgálta, az ultrahangfelvételt nekünk is megküldte, ami alapján úgy tűnik, hogy ínhúzódást szenvedett. Ugyan minden nap kapjuk a híreket róla, de hangsúlyozom, teljes bizonyossággal majd csak akkor nyilatkozhatok Overdose állapotáról, miután állandó állatorvosa a helyszínen is megvizsgálhatta.
Ennek a sérülésnek van bármi köze Overdose korábbi patasérüléseihez?
Nincsen. Ez ínsérülés, aminek semmi köze a patájához. Úgy véljük, hogy maga a tapeta [mesterséges futófelület] sajátossága okozta.
Korai a kérdés, de mindenkiben felvetődik, hogy Overdose futhat-e versenyt Dubajban?
Nagyon bízunk benne, hogy egy rövid pihentetés után be tudunk kapcsolódni a Dubai World Cup Carnival küzdelmeibe. Ahogy abban is, hogy a vízumot mihamarabb megkapjuk és már ezen a héten kiutazhatunk hozzá, hogy minél hamarabb bizonyosságot szerezzünk.
Hogy télen nem lehet lovagolni?! A lovak bizony kimondottan élvezik a hideg időt, a havat, és nem kell félni: biztosan állnak a lábukon. Bizony a tél is számos lovas szórakozást tartogat a lóbarátok részére!
A kép illusztráció
Hogy mikor lovazzunk? Amikor jól esik! – Különösen komolyan vettük ezt ma. Hiába beszéltek a tél eddigi legnagyobb hóeséséről a meteorológusok, ha menni kell, hát menni kell… Mivel Romeoval már alig lehetett bírni a karámban és az istállóban, úgy döntöttünk, hogy hóesés ide, hóesés oda, egy gyors futószárazással levezetjük felesleges energiáit.
Magyar Dorottya
A Lovasok.hu egyik szerkesztője
Frissítve: 2023.06.22.
Fotó: Canva
Szülővárosáért, a magyar mezőgazdaságért önként vállalt, sokoldalú munkáját egyik kiadványában így értékelte élete végén Gróf Széchenyi Istvánt idézve:
„ A kevés, amit véghezvittem kötelesség
Elmulasztása szégyen és gyalázat lett volna
Ám teljesítése sem érdemel dicséretet.”
Emlékét szeretettel őrzi: felesége, leánya, veje és két fiú unokája
Utolsó útjára 2012. január 27-én, pénteken, 13 órakor kísérjük a csongrádi köztemetőben.
Portré: Ornyik Sándor – Életutam
Barátaim kérésére tükör elé állok, jól megnézem önmagamat és visszatekintek, hogy egy élet során mire voltam képes. Szürke-e életem, vagy sikerélményben gazdag, elegendő-e elvárás szerint, amit alkottam? Eltekintek az egykor alkalmazott önéletrajzírástól, kizárólag a tényszerűségre törekszem, mellőzöm a beképzeltséget és önteltséget. Csongrádon, a Holt-Tisza partján épült tanyánkon születtem és nőttem fel természet közelben. A táj, a Tisza és annak élővilága, az állatok szeretete egész életemre kihatott. Óvodai közösségi életem, mások tiszteletére tanított és lerakta bennem az alapvető emberi magatartást.
Kitűnő bizonyítvánnyal végeztem a 4 elemi iskolát. A reálgimnázium 4 osztálya következett, kötelező tantárgy volt a latin és a német nyelv ismerete. Elég fiatal koromban ért az első politikai jellegű arculütés, mert a latin tanárom utálta a proletár és parasztszármazású tanulókat, mely számomra az elégtelen osztályzatban nyilvánult meg. Az eddig leírt tanulásomat apai nagyanyám tette lehetővé, aki a tanévek alatt teljes ellátást biztosított. A fizikai munkavégzés a tanév befejezése után kezdődött. Bizonyítványosztás után másnap már a tanyai munka várt, amely a jószágok legeltetésével kezdődött, majd a későbbi években már a kézi kaszálással folytatódott. Apám következetes, szigorú parasztember volt, a Tiszapartján mintagazdaként ismerték. A gyerekkorom azzal ért véget, amikor apám 1945 év őszén lőcsös kocsiba fogta koronás kancáit, és Szarvas felé vette az útirányt.
A Thessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézetbe azt vették fel, aki jeles vagy jó bizonyítvánnyal végezte a polgári iskolai vagy gimnázium 4-ik osztályát. Nem kis próbatétel volt részemről 15 évesen elszakadni a családi élet kötelékéből. Az akkori intézet földszintjén az osztályok és a tanügyis helységek üzemeltek. Az emeleten I-VI hálóterem, mely 90 diák elhelyezését biztosította. Pontos napirend, fegyelem és szervezettség részesei voltunk. Egy nevelő tanár nemcsak felügyelt, hanem nevelte is az ország különböző tájairól érkező fiatalokat. A kalocsai pingáló asszonyok által kifestett ebédlőben étkeztünk, miközben a nevelő tanár hátratett kézzel sétált fel-alá, oktatta a tanulókat alapvető étkezési szabályok ismeretére.
Hálával tartozom néhai édesanyámnak, akinek célja az volt, hogy fiát szakmailag taníttassa. A szarvasi 7 év elméleti és gyakorlati oktatási anyaga egész életem során elkísért. Sorsom alakulása nem tette lehetővé, hogy egyetemi szinten továbbtanuljak. 1950-ben behívtak katonai szolgálatra. Itt is közvetett hasznát vettem a 7 éves kollégiumi életnek. Nem zavart az indokolatlan kitolások megalázó sorozata. Sem a sarkosra kitömött szalmazsák és a szalmával bélelt párna.
A szorgalom és az önfegyelem eredményezte a szakaszvezetői rangot. 27 hónapig egy gépészmérnök ezredes mellett igyekeztem helytállni. Amíg a katona napi zsoldja 2 Ft volt én 960 Ft/ hó fizetést kaptam. Nagy Imre politikája által tartalékos tiszti tanfolyamra vezényeltek, melyet 4,7 tanulmányi átlaggal végeztem el. Majd mit tesz a politika? 1958-ban „ellenforradalmi tevékenység” címén lefokoztak. „Annyit le a kerék, amennyit fel” gyakorlati elve alapján, honvéd-tiszthelyettes, tiszt, honvéd rendfokozat jellemezte katonai tevékenységemet. A történtek fényes bizonyítékai a mindenkori politika uralmának.
Visszatérve saját sorsom alakulására tényként kezelem, hogy azon szerencsés emberek táborát gyarapítom, kik azt csinálták életük során, amit tanultak, amiket értettek, és amit szerettek. Ez az én esetemben a magyar mezőgazdaság, 40 éven át. Katonai leszerelésem után Csongrád Városi Tanács VB. mezőgazdasági osztályán, a főagronómusi teendők ellátása várt rám A város 20000 kat. Holdján, 5300 kistermelő küszködött a politikával és az időjárással a napi betevő falatok érdekében. A 7 fős mg. osztály is küszködött a napi sajátos gondok megoldásával. Számomra komoly próbatétel és egy életre szóló tanulságnak bizonyult a 3 évi munka.
Munkakörben értek 1956 év eseményei. Tévesen feltételeztem önmagamról, hogy az ember pártonkívüli pártatlan is lehet. A felelősségre vonás számomra kirúgást jelentett. Ezt egyhónapi fűzfanyesés követte a Tisza füzes árterén. 1958-ban a csongrádi Petőfi MGTSZ főagronómust keresett. Elvállaltam, mert soha nem volt szándékomban a várost és a családomat elhagyni. Nagy költőnk szavai is ihlettek: „itt élned és halnod kell”.
10 évig főagronómusa, majd 17 évig elnöke voltam az 5000 holdas, akkor 710 fő dolgozót és 105 nyugdíjast nyilvántartó szövetkezetnek. A szik és homoktalajok szakmailag próbára tették a mérleghiányt nem ismerő vezetést. Munkámat minősítse az a tény, hogy tíz évig megyei bemutató gazdaság voltunk. Nyolc évig egyedül voltam szakember, a négy üzemágra szakosodott gazdaságban. Csak később érkeztek az egyetemre TSz. ösztöndíjjal beiskolázott szakemberek. A keményen ledolgozott 24 év, életre szóló tanulsággal szolgált. Ám megint közbeszólt a politika, mert a közgyűlés előtt jelentős számú káderek igyekeztek lejáratni személyemet. Az elnökválasztó közgyűlés titkos szavazással történt. A tagság 58% bizalma nem biztosította a kétharmados törvényi előírást. Győzött tehát a pártpolitika – nem először és nem utoljára életem során. Későn jöttem rá a valóságra, mely szerint nem elég lelkiismeretesen és sikeresen dolgozni. Hamarabb kellett volna a politika farkascsapatába beállni és üvölteni, hogy a koncból nagyobb falat jusson.
A történt események városi szinten erős és negatív hatást váltottak ki. Hamarosan megkeresett az egyik MGTSZ vezetése és felkért, hogy 1100 darabból álló tehenészetét vegyem át. Új feladat, szakmailag új kihívás. Elfogadtam a feladatot. Évi 2,5 millió liter tej előállítása. 45 fő dolgozott két műszakban, reggel 4-től, este 10 óráig. Így értük el az 500-as tehenészet 5100 l/db/év fejési hozamát. Rájöttem, hogy gumicsizmában, tehéntrágyában taposva is lehet sikerélmény, ha a végzett munka eredményes. Feltételezem, hogy szakmai tekintélyem késztette az állami gazdaság akkori igazgatóját a személyes megbeszélésre. Két beszélgetés során elutasítottam ajánlatát, mely szerint vegyem át z ÁG nádágazatának irányítását. Harmadik megbeszélésünket azzal kezdte, hogy a minisztert sem kérik fel háromszor. Az új, és számomra ismeretlen feladatra igennel válaszoltam.
Eddig munkám során sok nyári aratást szerveztem tikkasztó melegben, most pedig zord, hideg, jeges időben kell nádat aratni. Tudott tény, hogy a nád termelésnek és késztermékké történő feldolgozásának sem oktatása sem szakirodalma nincs e hazában. Mégis nekivágtam az ismeretlen feladatnak, mert bíztam önmagamban. Az 1260 ha összterületű nádas, Szolnoknál kezdődött és Mórahalomnál ért véget, négy megyére kiterjedően. A kézi nádaratást felváltotta a gépesítés. A Belgiumból importált SEIGA nádarató kombájnok, lekaszálták, kévébe kötözték és a partmenti depókba szállították a nádat.
Gyermekkoromban a Holt-Tisza partján épült tanyánkban éltem nádközelben. Azt hittem, hogy ismerem a nádat, ám új munkakörömben hamar rádöbbentem, hogy feltételezésem téves. Mohón szívtam elmémbe azon részletes ismereteket, melyeket olyan idős, ősz hajú emberektől hallottam, akiknek családja megélhetését a nád és gyékény biztosította. Télen a nádaratás, majd abból készülő végtermékek, tavasztól őszig, pedig a nádtetők javítása és az új épületek fedése. Tőlük tudtam meg, hogy az Alföldön 14 féle nád található és a nád annál inkább időtálló minél magasabb a kovasavtartalma. Hamarosan részletesen meg kellett ismernem a nádtető javítás minden fázisát, mert a megrendelők részletes költségvetést kértek. Az 5 fős nádtetős brigád, évi 2 millió nyereséget termelt.
A munkaköröm 3 év után az ÁG-ok átszervezése miatt megszűnt. 40 éves munkám utolsó állomása a Csongrádi ÁG Felgyői kerülete volt, ágazatvezetői beosztásban. A jól gépesített növényterelésben elért magas terméshozamok komoly szakmai tekintélyt eredményeztek. A tisztelt olvasó kritikájára bízom életutam és végzett munkám megítélését. Ezek után a nagy szenvedélyem következik, amely személyemet más oldalról is minősíti. Ez, pedig a lótenyésztés és a fogathajtó sport. Mindkettő időigényes és kellő szaktudást igényel.
1960-1980-ig kihasználtam az adott lehetőséget. A növény- és szőlőtermesztés magasfokú gépesítése mellett, az akkori elvárásoknak megfelelő lótenyésztést is műveltem. A kisbéri félvérfajta ló sportcélú tenyésztése volt a feladat. Szakmai munkámat siker koronázta, amit az a tény bizonyít, hogy 1978-ban a 26 törzstenyészetből a legjobb minősítést kaptuk. A lótenyésztési ágazatot orientálta a nyereség és e célból 20 év alatt 143 tenyész- és sport lovat exportáltunk keményvalutáért Nyugat-Európa országaiba. Emellett 3 lovunk Kanadában és 2 lovunk Iránban, a Sah testőrségében öregbítette hírnevünket.
Két évtizeden át hajtottam fogatban a sajátnevelésű sárga kancákat amatőr fogathajtóként, az Alföld környező városainak lovas rendezvényein. A következetes szakmai munkát az elért eredmények minősítették. Törekedtem a fogathajtó sport teljes elméleti és gyakorlati feladatának elsajátítására, így került tulajdonomba a Magyar Lovas Szövetség nemzetközi fogatbírói igazolványa. Életre szóló élmény volt, a IV: Fogathajtó Világbajnokság bírói feladatának megfelelni. Nyugdíjasként is kamatoztatom több évtizedes tenyésztői és sportolói tapasztalataimat. A hazai lovas sajtóban eddig 108 cikkem jelent meg. Ezek megírására azon belső indíték késztetett, hogy a felnövő, fiatal lovas nemzedék szaktudását bővítsem. A kitűzött célomat minősítse olvasóim széles tábora.
Jó időbeosztás, erős akaraterő és széleskörű elméleti szakismeret is kellett ahhoz, hogy az eddig leírt munkámon túl társadalmi munkavégzési feladataimat is teljesítsem. A különböző szervezeteknél végzett öt évtizedes munkáért anyagi elismerés nem járt. A vitrinemben található 32, névre szóló okmány, viszont engem illet. A 8 miniszteri kitüntetés és a „pro urbe Csongrádért” érdemrend erkölcsi és szakmai elismerése a végzett munkámnak. Életem nehéz időszakaiban követtem Madách intelmét: „Mondottam ember küzdve küzdj, és bízva bízzál”
Készült Csongrádon 2007 júliusában 78 éves koromban
Ornyik Sándor
Tisztelettel adom „Életutam” című írásbeli anyagot Pajlócz András barátomnak, aki 75. és 80. születésnapom alkalmából személyesen köszöntött meg. E nemes gesztust – családtagjaimon kívül – egyedül ő tette meg. Személyét részemről a hála és köszönet illeti. Nemes cselekedete szolgáljon példaként unokáink okulására.
Baráti tisztelettel: Ornyik Sándor
Csongrád, 2010. március 9.
Évezredes társunk, a ló kezdetben a teherhordásban és a közlekedés idejének lerövidítésében segíthetett bennünket. Később, a népek közti összetűzések kialakulásával a harcos támadásokban és az önvédelemben lett segítőtársunk. Lovainkat ettől kezdve jól tartottuk és képeztük, hogy együtt minél jobb és sikeresebb párosokat alkothassunk. A lovaglás művészetének kialakulása erre a törekvésre vezethető vissza. Az idomítólovaglás manapság szórakozás és sport.
A kép illusztráció
Művészi szépsége és eleganciája miatt sokszor – és méltán – említik a „lovassportok királynőjeként.” A klasszikus idomítás irányelveinek a képviselője a mai lovas versenysportban. Több ezer lovas vesz részt aktívan a díjlovagló sportban napjainkban. A díjlovagló kiképzés, az idomítómunka azonban nem csupán a szakágban versenyzők számára fontos. Az alapfokú és könnyűosztályú szintű díjlovaglás, tehát a díjlovaglás legkezdőbb szintjeinek céljai és irányelvei minden gondolkodó lovasember számára hasznosak. Az idomító alapkiképzés célkitűzése, hogy a lovat lovasa készséges, jókedvű, kiegyensúlyozott és motivált együttműködő partnerévé tegye, továbbá, hogy a ló természetes atletikus képességeit fokozatos és tudatos gimnasztikával fejlessze.
A díjlovaglás szintjei:
Alapfok: Az alapkiképzés szintje.
Elvárás a lovastól, hogy egyensúlyban üljön, ülésével a lovat ne zavarja, hanem hatékonyan tudjon egybevágó segítségeket alkalmazni az alapjármódokban, lépésben, ügetésben és vágtában. Az alapfokon képzett ló mindhárom alapjármódban ütemesen, megfelelő élénkséggel, elengedetten és átengedően, a lovasára figyelve hajtja végre a feladatokat, jól reagál a lovas testsúly-, csizma- és szársegítségeire.
Könnyűosztály: Az alapfokú szint elvárásai természetesen ezen a szinten is érvényesek. A könnyűosztályú ló egyenletesen támaszkodik, pontosan meghatározott helyeken képes átmeneteket végrehajtani. A hátulsó lábak hordozóereje jelentős. Újonnan megjelenő feladatok a lépésben, helyben végrehajtott fordulatok és az ellenvágta.
Középosztály: A középosztályú ló iskolaegyensúlyban, összeszedetten dolgozik, a hátulsó lábak hordozóereje kialakult, nehéz iramváltoztatások megoldására is képes. Hosszhajlításokat, féloldalazásokat és vágta jármódban ugrásváltásokat is végre tud hajtani.
Nehézosztály: A hátulsó lábak hordozóereje oly mértékben megerősödött, hogy a ló képes nagymértékben tehermentesíteni az elülső végtagjait és végrehajtani a piruette, piaffe és passage gyakorlatokat. Vágta jármódban sorozat ugrásváltásokat képes teljesíteni. A legnehezebb feladatokban megjelenik a minden egyre ugrásváltás.
Ez az összefoglaló, egyszerűsített bemutatás is bizony sok olyan lovas szakkifejezést tartalmaz, ami további magyarázatra szorul. Aki már legalább egyszer ült lovon, tudhatja, hogy nem is olyan egyszerű az, amilyennek a földről látszik. Mert, mit is látunk? „Csak ül a lovas szépen, elegánsan, a ló pedig táncol”. A jól képzett ló és jól képzett lovasa látványa – minden szinten – egyszerűen ennyi. A háttérben persze nagyon sok elméleti és gyakorlati tanulásra van szükség. További, a díjlovaglásról és a ló kiképzésével foglalkozó írásainkban részletesen foglalkozunk majd azokkal a témakörökkel is, amit ebben az írásban csak érintettünk.
A pálya
A díjlovagló pálya alapkövetelményei: sík, körbehatárolt, talaja nem túl mély és nem túl kemény. Két hivatalosan elfogadott egyezményes méretű díjlovagló pálya van, a 20 m x 40 m-es és a 20 m x 60 m-es. Az általánosan díjlovagló négyszögnek nevezett területet a versenyeken alacsony fehér kerítés elemek határolják.
A négyszög szélén, a külső oldalon betűjelzések vannak elhelyezve. A díjlovagló gyakorlatok lovaglásakor a lovasok az edzéseken és a versenyeken is ezekhez igazodva tudják pontosan végrehajtani a feladatokat. A pályán belüli középvonal betűit nem helyezik el a pályán, hanem a vele egy magasságban lévő külső betűk bástyáin tüntetik fel, kisebb méretben.
Versenyek
A díjlovagló versenyeken a versenyzők a különböző szintek elvárásainak megfelelően, egyezményes elvek alapján kialakított versenyprogramokat lovagolnak. Minden egyes szint versenyprogramjai olyan elemeket tartalmaznak, amelyek alapján meghatározható, hogy az előírt követelményeknek a versenyző páros milyen mértékben tudott eleget tenni. Minden szinten több, nemzetközi egyezmények alapján elismert díjlovagló program van. Az egyes versenyprogramokat rövidített betű és számjelzésekkel látták el, ez alapján találhatók meg a hivatalos programgyűjteményekben. Hazánkban díjlovagló versenyek szervezésével a Magyar Lovassport Szövetség Díjlovagló Szakbizottsága foglalkozik, a versenyprogramok a honlapjukon megtalálhatók.
A versenyeken a korábban már említett szinteket tovább is bontják. Ez azért történik, hogy a lovak és lovasok számára legyenek tanuló/átmeneti szintek is, így valóban a teljes kiképzés során lehetősége van mindenkinek versenykörülmények között felmérni, hogy folyamatos–e a fejlődés.
Alapfokú versenyprogramok:E és A betűjelzésűek valamint az Előkészítő, Kezdő, C és D betűjelzésű programsorok Könnyűosztályú versenyprogramok:L betűjelzés
Átmeneti programsorok a könnyű és a középosztályú szint között az LM betűjelzésűek. Középosztályú versenyprogramok:M betűjelzés Nehézosztályú versenyprogramok:S betűjelzés
S1 – „Kis nehézosztály” pl. Szent György Díj és Intermediaire I. feladatok S2 – „Nagydíj szintű programok” pl. Intermediaire II.,Nagydíj, Nagydíj speciál feladatok
A díjlovaglás pontozásos sportág. Hivatalos, képzett bírók bírálnak minden szinten.
