Kezdőlap Blog Oldal 482

Megmenekültek a nullás lovak!

Részt vehetnek a lovas szolgáltatásokban az ismeretlen származású lovak, megszűnik a minimimum 5 lovas szabály, de marad az iskolalovak kötelező minősítése – már elérhető és február 19-ig véleményezhető a lovardarendelet új tervezete.

A lovas szolgáltatáshoz használt lónak legalább négyévesnek, de ha a szolgáltatást fogyatékosok veszik igénybe, illetve ha a szolgáltatás lovas terápia, akkor minimum ötévesnek kell lennie – egyebek mellett ezt tartalmazza a nemzetgazdasági miniszter rendelettervezete, amelyet a kormány honlapján tettek közzé.

A lovas szolgáltatás feltételeiről 2008-ban született 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet tavaly szeptembertől úgy módosult, hogy az ismeretlen származású lovakat a rendelet kizárta a szolgáltatás nyújtására alkalmas állatok közül. Ezt a szabályozást szakma túl szigorúnak tartotta.

A nullás lovak védelmében 2013. november 11-én kezdődött aláírásgyűjtés, majd 2013. november 19-én Kucsák László országgyűlési képviselő kezdeményezte a rendelet módosítását.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi rendeletét a szakmai kifogások alapján már a múlt év végén módosíttatni kívánta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára. Az erről szóló levelet tavaly decemberben már eljuttatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

2014. január elején szakmai egyeztetést kezdeményezett az NGM lovas rendeletének megváltoztatásáról az érintett két tárca, az NGM és a VM, valamint a szakmai szervezetek képviselőivel – nyilatkozta Budai Gyula az MTI-nek 2014. február 17-én, hétfőn.

Hozzáfűzte: ennek nyomán módosul várhatóan már márciusban a rendelet oly módon, hogy kikerülnek belőle azok a lovas szakma által kifogásolt részek, amelyek megakadályozták volna a kisebb, kevésbé tőkeerős lovas vállalkozások részvételét a lovas turizmusban, a lovas terápiában, valamint az iskolai lovas oktatásban.

Jelezte: így kikerült a mostani rendelet tervezetből – a lovas szakma többsége által rendkívül sérelmesnek ítélt rész -, hogy a turisztikai, terápiás és oktatási szolgáltatás gyakorlásához legalább öt ló kell egy lovardába.

Emellett nem szerepel az sem a módosított jogszabálytervezetben, hogy a nullás sütésű, azaz az ismeretlen származású lovak nem vehetnek részt a turisztikai, terápiás és oktatási szolgáltatás gyakorlásában. Ez volt a korábbi rendelet legkritikusabb pontja, amely miatt a változtatást kezdeményezte a szakmai érdekképviseletek többsége.

Felhívta a figyelmet: az azonban továbbra is követelmény, hogy a lovas turisztikai, terápiás és oktatási szolgáltatásban alkalmazott lovak lóazonosítóval és lóútlevéllel rendelkezzenek.

A tervezet letölthető és 2014. február 19-ig véleményezhető az andrea.nemes@ngm.gov.hu; dorottya.gyenizse@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségeken.

2014. február 17., Forrás: MTI
Frissítve: 2022.08.04.
2014.12.19
Fotó: Canva

 

Lovas rendőrökkel a fatolvajok ellen

Lovas rendőrök és helyi lovas polgárőrök közösen láttak el szolgálatot a falopások megelőzése és felderítése érdekében Kerekegyházán.

A Készenléti Rendőrség lovas járőrei a lovas polgárőrökkel közösen az illegális fakivágások, azaz falopások megelőzése érdekében február hetedikén közös járőrszolgálat alkalmával ellenőrizték Kerekegyháza külterületét, elsősorban az erdős-fás területeket.

Céljuk a falopások megelőzése, a bűncselekmények felderítése, az elkövetők elfogása, a tanyás ingatlanok visszatérő jellegű ellenőrzése volt.

A Kecskeméti Rendőrkapitányság nem csak a megyeszékhelyen, hanem többek között Lajosmizse és Kerekegyháza külterületén is rendszeressé kívánja tenni ezt a lovas őrjáratot a bűncselekmények megelőzése, felderítése érdekében.

2014.02.11
Forrás: Police.hu
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

 

Képeslap Kerteskőről: Imperiál és gondozója

Imperiál születésének évfordulóján közölt írásunk kapcsán megható személyes hangvételű levelet és egy archív fotót kaptunk Imperiál egykori gondozójának lányától, melyet az engedélyével ezúton Veletek is szeretnénk megosztani. Fogadjátok szeretettel.

A 20 éves Imperiál és gondozója, Szersing Mihály Kerteskőn

 

“Az én drága édesapám, Szersing Mihály volt Imperiál gondozója a Kerteskői ménesben 1964 és 1989 között, 25 éven át. Ha beteg volt, éjjel-nappal vele volt a bokszban, ápolta fájós lábát, kényeztette; úgy vigyázott rá, mint a szeme fényére. Íngyulladásos lábára a létező összes szert kipróbálta, hogy enyhítsen fájdalmán. Az ő féltő gondoskodása miatt is élt meg ilyen szép kort a csodaló. Azt is együtt hozták össze, hogy 1972  és 1992 között Imperiál lett az első a tenyészmének között.

Ők ketten nagyon szerették, értették egymást. Hiszem, hogy ott fent a mennyben ismét találkoztak és boldogan lovagolnak együtt az égi mezőkön. Ha felnézek az égre, látom őket.

Apukám nagyon szerette az állatokat, mindet, de igazi nagy szerelme a ló volt. Egész életét lovak közt töltötte. Fiatal korában ugratott és sok kék szalagot hozott haza a versenyekről. Sok embert, gyereket tanított meg lovagolni, igyekezett átadni tudását a fiataloknak. Munkáját sokszor elismerték, lovas ügyben sokszor járhatott külföldre. Bábolna akkori vezetője, dr. Burgert Róbert nagyon meg volt elégedve a munkájával.

Az első képen Imperiál 20, apukám 44 éves volt; a kép Kerteskőn készült a csődöristálló melletti karámban. Mindketten imádták Kerteskőt, a bakonyi fennsík ideális hely volt a több mint kétszáz kancának és a csikóiknak. Az ostor apukám kezében csak reklám, hiszen maga készítette őket. Ő a “suttogó” módszerrel gondozta a rábízott állatokat.

A másik kép, ahol kockacukorral kínálja, a Képes Újság XXIV. évfolyam – 1985. március 16-án megjelent – 11. számának hátoldalán látható. Imperiál itt már 25 éves volt.”

A 25 éves Imperiál és Szersing Mihály a Képes Újságban

 2014.02.19. Tévaldné Sersing Ildikó
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

Magyar távlovas Abu Dhabiban

Sok sikert kívánunk Fekete Patríciának, aki legjobb magyar juniorként utazik O’Bajan Huncut nevű lovával Abu Dhabi-ba, hogy részt vegyen a legnevesebb meghívásos távlovas versenyen február 15-én.

A húsz éves Patrícia és lova Huncut, 160 kilométeren állnak rajthoz az Al Wathba távlovas faluban.
Minden jót kívánunk az utazáshoz, és versenyhez!

A versenyről

Abu Dhabi elsőszámú versenye, a 160 km hosszú HH President of United Arab Emirates Cup először 2000-ben került megrendezésre. A verseny minden évben február közepén indul az Egyesült Arab Emírségek nemzetközi távlovas központjában, Al Wathban, HH Seikh Khalifa, Abu Dhabi koronahercege előírásai alapján.

Az eseménynek olyan támogatói vannak, mint az Abu Dhabi Sports Council (ADSC) és az Abu Dhabi Investment Company (ADIC). Nem csoda, hiszen a legrangosabb távlovas verseny évről évre vonzza a hazai és nemzetközi lovasokat, akik főleg Amerikából és Európából érkeznek.

A résztvevő lovaknak legalább 7 évesnek kell lenniük, a lovak által vitt súly a lovassal és a felszereléssel együtt legalább 75 kilogramm.

 

2014.02.06. Horváth Annamari, Lovasok.hu
Forrás: Távlovagló és Távhajtó Szakág
Frissítve: 2023.03.16.
Fotó: Canva

Áldás rátok patások!

Szombaton és vasárnap világszerte az állatok tiszteletére rendeztek miséket és más rendezvényeket az állatok világnapja alkalmából. Természetesen a lovak sem maradhattak ki az állati áldásból.

A hazai állatbarátok Budapesten és számos nagyvárosban felvonulással hívták fel a figyelmet a velünk élő állatokra. A győri Xantus János Állatkert lakói és a környék házi kedvencei a park kőszínpadán részesültek áldásban.

A new york-i Central Park fogatlovainak viszont ki sem kellett lépniük az istállóból, ők helyben kapták meg az áldást és az ezzel járó szentelt vizet.

Nizzában viszont nem a pap ment az állatokhoz, hanem az állatok gazdáikkal együtt a templomban hallgatták végig a tiszteletükre tartott misét.

Természetesen az ausztriai Linzben sem maradhatott el az állati áldás. A Szent Péter templomban azokra az állatokra is minden évben gondolnak, akikkel gazdáik nem tudnak a szertartáson személyesen megjelenni. Fotóikat a templom munkatársai kinyomtatják és összegyűjtik, így ők a távolból részesülhetnek az áldásban, hiszen ahogy Franz Zeiger a templom plébánosa mondja: az ima és az áldás nem ismer határokat. Évről-évre több ezer fotó érkezik a szertartásra a világ minden tájáról.

2014.10.06. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2023.02.27.
Fotó: Canva

 

A helyes ülés tulajdonképpen állás a nyeregben

Megállapítottuk, hogy a lovon való helyes ülés tulajdonképpen nem is ülés, hanem „állás a nyeregben”, és a testtartás alapvető jellemzője, hogy nem passzív – amire talán az ülés szóból asszociálhatnánk –, hanem aktív. Ez azt jelenti, hogy a lovas folyamatosan követi a ló mozdulatait, reagál azokra és ezáltal irányítja és befolyásolja az állat mozgását. Idézzük ezért fel, hogyan is néz ki ez a testtartás, melyek a legfontosabb tulajdonságai.

Vállad, csípőd és a sarkad függőleges vonalat alkotnak, lábfejed tested súlypontja alatt helyezkedik el, és nagyjából a ló testével párhuzamosan nyugszik a kengyelben. Feneked a nyereg legmélyebb pontján nyugszik, testsúlyod egyenletesen oszlik el a két ülőcsont és a belső combizmok között, és a sarkad helyezkedik el a legmélyebben. Gerinced, természetes S-formáját megtartva, fölegyenesedve áll a nyereg közepe fölött, vállad pedig lazán szétnyílik. Felkarod a függőleges vonalától enyhén eltérve lóg lefelé, és a testednek támaszkodik, kezed is laza, nincs ökölbe szorítva, az alkarod, a szár és a ló szája pedig egy vonalat alkotnak.

Amikor tehát az álló lovon már kényelmesen és biztonságosan ülünk, a „nyeregben állás” legfontosabb szempontjait szem előtt tartva, a következő lépés, hogy az itt szerzett tapasztalatainkat a mozgás során is hasznosítsuk, hiszen a lovaglás haladási forma: aktivitás térben és időben.

Nézzük meg tehát, mi történik mozgás közben. Helyezkedj el fesztelenül a nyeregben. Esetleg megfoghatod a „majrészíjat”, vagy az elülső nyeregkápát. Amennyire lehet, lazulj el. Ezután kérj meg valakit, hogy lendületes tempóban kezdje el vezetni a lovat. Ekkor ugyanis megteheted, hogy csak magadra és az érzeteidre figyelsz. Tudatosítsd magadban, milyen erők hatnak a testedre, milyen irányba billentenek ki az egyensúlyodból, mely izmaidat kell használnod ahhoz, hogy visszanyerd azt, és helyrehozd a testtartásodat!

Ahogy egyre inkább biztonságban érzed magad a mozgó ló hátán, továbbléphetsz, kipróbálhatsz különböző mozdulatokat, játszhatsz izmaid megfeszítésével és elernyesztésével. Izomzatunk ugyanis sokrétű információt tárol: tapasztalatokat, szándékokat, elvárásokat, félelmet – és ha tudatosan nem is ismerjük fel mindegyiküket, attól még hatnak az egyensúlyunkra. Természetesen a kezedet is elengedheted gyakorlás közben, bár a kapaszkodás révén azt jelzed a testednek, hogy figyelsz és biztonságban érzed magad. Ráadásul, ha megtámasztod magad a kezeden, a lábad is jobban ellazulhat, és könnyebben megérezheti a finomabb mozdulatokat.

Lovaglás közben testsúlyunk egyenletesen oszlik meg két ülőfelület, fenekünk és a combunk belső oldala között. Ez a támasz adja meg ilyenkor azt a biztonságot, amit állva a talaj jelent. Ahhoz azonban, hogy ez a támasz tényleges biztonságot jelenthessen, először is szükség van arra, hogy „megérezd” a nyerget. Figyeld meg azt a nyomást, ami a tested és a nyereg között keletkezik, majd szorítsd össze a feneked, tartsd meg így egy pillanatra, majd lazítsd el ismét az izmokat. Az ellazítást segíti, ha közben kilélegzel. Ismételd meg néhányszor ezt a mozdulatsort. Hogyan változik helyzeted a nyeregben?

Ha ez a gyakorlat önmagában nem lenne elég hatásos, párosíthatod a következővel: húzd kicsit feljebb a térdet, feszítsd meg a combodat, amennyire csak tudod, majd kilégzéskor lazítsd el az izmaidat. Ismételd meg a gyakorlatot kétszer-háromszor.

A gyakorlat elvégzése után észreveheted, hogy megváltozik támasztékod a nyeregben: mélyebbre kerül. Ha pontosan megfigyeled, testsúlyod két pontra összpontosul: az ülőgumókra. Ezek a kis csontnyúlványok 4-5 centiméter hosszúak, és ívszerűen hajlanak meg a medence legmélyebb pontján. Mivel a hétköznapokban alig vesszük őket észre, ezért többségünk számára ismeretlenek; talán te sem érzed meg őket rögtön.

A következő mozdulatsor segíthet ebben. Ülj minél elengedettebben a lovon (tudod, állunk a nyeregben), jobbra-balra lógasd a lábad, és lélegezz továbbra is természetesen. Most kicsit húzd be a hasad, majd engedd megint ki, ismét húzd be, ezúttal főleg alhasi tájékon (a köldöktől lejjebb), majd engedd ki. A következő behúzásnál teremts a hasadnak valamivel nagyobb helyet, és így mozdítsd egy kicsit hátra a keresztcsontodat. Amikor a hasadat kiengeded, derekad újra kiegyenesedik. Közben a feneked teljes izomzata laza marad, és csak annyira mozog, hogy az előre-hátra mozgást ne akadályozza.

Mikor már játékosan megy ez a mozgássor, megérzed a kis talpakat, az ülőgumókat. Ringasd magadat rajtuk könnyedén ide-oda. Ezt a gyakorlatot széken, vagy az asztal szélén is kipróbálhatod. Közben főleg arra figyelj, hogy a lábadat lazán tartsd.

Ennek a mozdulatsornak a tudatosítása és begyakorlása azért fontos, mert ha az ülőcsontok íveinek elején ülsz, azzal tehermentesíted a ló hátát. A középső rész semleges. Ha pedig az ülőcsontok íveinek végén ülsz, az terhelően hat a ló hátára. A különbséget mozgás közben csak a gyakorlott szem ismeri fel.

Fontos, hogy alaposan megismerd ennek a testrészednek a mozgását. Hamar rájössz majd, hogy bár leginkább előre-hátra, de valamelyest minden irányba tudsz hintázni az ülőcsontokon, és minél mozgékonyabbá válsz e téren, annál jobban tudod majd követni lovad mozdulatait. Ez a hintázás a kis csontíveken, azaz az ülőcsontokon való egyensúlyozás lesz ugyanis az alapja az elengedett egyensúlyi ülésnek.

Mivel a medence mozgékonyságát több tényező is gátolhatja, ezért érdemes lehet a következő mozdulatokat is kipróbálni. Összpontosíts arra, ahogy az ülőcsontok kis ívein hintázol előre-hátra, és közben szorítsd össze például a farizmaidat, homorítsd a derekadat, kapaszkodj meg a lábaddal vagy szorítsd össze az ajkaidat.

De vajon hogyan hatnak ezek a mozdulatok a mozgékonyságodra? Ha érdekel a válasz és a cikk felkeltette az érdeklődésedet, akkor Dr. Ina G. Sommermeier: A helyes ülés című könyvéből, melyet a lenti képre kattintva érhetsz el, részletes választ kaphatsz minden felmerülő kérdésedre.

2014.08.07. Bioenergetic Kiadó
Frissítve: 2023.02.27.
Fotó: Canva

Lóháton portyáztak a hagyományőrző huszárok

Lóháton portyáztak a hagyományőrző huszárok

A Partiumban tartottak év eleji portyát a hagyományőrző huszárok. Több mint száz díszbe öltözött lovas érkezett a programra, sokan egészen messziről. Ez már a hatodik seregszemle volt, amelyre sokan voltak kíváncsiak.

Szentjobbon 2005-ben alakult meg az egyesület, jelenleg 13 taggal rendelkezik és évente 15-20 rendezvényen vesz részt. „A huszárság büszkeség, a világon mindenki ismeri a magyar huszárt”mondta Zatykó István, a Szentjobbi Huszár Hagyományőrző Egyesület elnöke szerdán a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában

„A huszárportyával egyrészt a lovakat mozdítottuk ki a helyükről, másrészt az esemény a hagyományőrzők megbecsüléséről szól. Van szó toborzásról is ilyenkor, aki szereti a lovat és a hagyományőrzést, az csatlakozhat” – magyarázta az egyesület elnöke.

Miholcsa József hagyományőrző alezredes elmondta, hogy a Mátyás huszárezred 1848-ban alakult Kossuth Lajos kérésére, ezért először Kossuth-huszároknak hívták, később Mátyás király után nevezték el, mivel ő alapította a reguláris huszárságot.

A portya történetéről Rákóczi Lajos, a Tulipán Sportegyesület elnöke elmondta, hogy az korábban egy rablóhadjárat volt, főként tavasszal vagy ősszel tartották, amikor a végvári vitézeknek már nem volt elég ellátmányuk. Akkor átmentek az ellenség táborába, és pótolták a hiányzó elemózsiát. A portyának ma már közösségformáló ereje van – hangoztatta.

2014.01.23., Forrás: Hirado.hu
Kép: canva
Frissítve: 2024.04.15.

Lovasok, kutyások, vadászok békében az erdőkben

Lovasok, kutyások, vadászok békében az erdőkben

Mivel időről időre megjelennek a médiában a vadászok által kilőtt kutyákról szóló hírek, gyakran érezhető feszültség a két tábor között, de olykor feléledni látszik a vadászok és a lovasok közti ellentét is. A Lovasok.hu ezért két olyan elismert lovas szakembert szólaltatott meg a témában, akik elkötelezett kutyások és vadászok is: dr. Pallós Andreát és dr. Túri Árpádot. 

A kép illusztráció

Dr. Túri Árpád a Dunaföldvári Állatkórház vezető főorvosa. Az általános állatorvosi diploma mellett kisállat specialista klinikus szakállatorvos, továbbá a lógyógyász specialista klinikus szakállatorvos diplomát is szerzett. Emellett az állatorvos tudományi egyetemi tanulmányaival párhuzamosan a Soproni Egyetem vadgazda szakmérnöki diplomáját is magáénak tudhatja. Így azon kevés szakember közé tartozik, akinek mind a kutyás, mind a lovas és mind a vadgazdasági életre széles rálátása van.

Valahol mindhárom tábort megértem – mondja. De azt el kell fogadni, hogy a kutyának és a macskának nincs helye kint a természetben. A kijáró, és kóbor kutyák és macskák intenzíven és válogatás nélkül vadásznak – mindenre, ami mozog. Nem azért mert éhesek, hanem szórakozásból – hasonlóan, mint az ember. Sokan meglepődnének, ha látnák, hogy a kutyák falkába verődve milyen szervezetten ölnek és akár néhány órán belül is milyen nagy kártételre képesek.

Azt javaslom a gazdiknak, hogy ha a természetben járva mindenképpen szeretnék szabadjára engedni kedvencüket, feltétlenül legyen a kutyán távolról is jól látható nyakörv – például olyan narancssárga fényvisszaverő nyakörv, mint amit a vadászkutyák is viselnek. Hiszen ha a vadász azt látja, hogy a kutya ilyen nyakörvet visel, tudja, hogy a gazdája sem lehet messze. Viszont ha ez a vadász ugyanazt a kutyát rendszeresen egyedül, a gazdi nélkül látja, akkor jogosan feltételezi, hogy kóbor kutyáról van szó.

Érdemes tudni, hogy nem a vadász fegyvere az egyetlen veszélyforrás, ami a vadászterületeken leselkedik a szabadon csatangoló kutyákra, mert az ebek akár a vadőrök és vadászok szakszerűen és legálisan elhelyezett csapdáiba is belefuthatnak. Nem is beszélve a számos illegálisan kihelyezett és szigorúan tiltott, illegális, halált okozó (pl. medve) csapdákról. Az élvefogó csapdák által befogott kutyák gazdáit a vadőrök általában értesítik, ha tudják, ki a gazda, de nem szerencsés, ha erre többször is sor kerül.

Ha a gazda legjobb szándéka ellenére is kijár a kutya – mindannyian ismerünk négylábú Houdiniket –, érdemes megpróbálkozni ivartalanítással véget vetni a kórborlásnak. Már sok állatorvosi rendelőben rendelkezésre áll a modern laparoszkópos ivartalanítás, így ez már nem egy nagy műtét, csupán egy kis szösszenet a kutyusok életében. Végső esetben – ha minden kötél szakad – helyezhetünk koloncot a kutya nyakába. Ez a nyakörvről a kutya lába elé lógó jó 30 cm hosszú fadarab, ami akadályozza, zavarja a kutyát a mozgásban, így ellehetetleníti a vadászatot. Ha ilyen koloncot lát a vadász a kutya nyakában, az is életet menthet.

A kép illusztráció

Bizonyos szempontból érthető a lovasok és a vadászok közti feszültség is, hiszen a vadász úgy gondolhatja, hogy a lovasok elriasztják a vadat, emiatt nem szívesen látják a lovasokat a vadászterületen.

Ennél azonban sokkal fontosabb probléma, hogy egy olyan területen, ahol nagyvadra vadásznak, a lovasok is veszélyben vannak. Nem azért, mert a vadász tévedésből őket lövi majd le – hiszen nem lőhet olyasmire, amiről nem tudja, hogy mi. Sokkal inkább azért, mert egy eltévedt golyó kárt tehet lóban, vagy lovasban. A nagyvadra való vadászat általában éjszaka zajlik, ekkor lovasok már jellemzően nem tartózkodnak az erdőben. Ha valakinek mégis a sötét erdőn keresztül visz az útja, saját és lova érdekében legyen jól látható: érdemes láthatósági mellényt, fényvisszaverő lófelszerelést használni, vagy akár egy kisebb, ledes fényforrást alkalmazni.

Tény, hogy vannak vadászok, akiknek nem való puska a kezébe. Vadásztársaim többsége azonban az állatokat és a természetet szerető és tisztelő, elhivatott szakember – mondta el a Lovasok.hu-nak dr. Túri Árpád.

 

Otthonomat népes kutyasereglettel osztom meg – kezdi a beszélgetést dr. Pallós Andrea. Van köztük erdélyi kopó, rottweiler, beagle, vizsla, mudi, drótszőrű tacskó és norwich terrier is. Norwich terriereket tenyésztek, és a MEOE Erdélyi Kopó Klub elnökségi tisztét is ellátom. Az általános állatorvosi diploma mellett lógyógyász specialista klinikus szakállatorvos diplomát szereztem. Majd mivel mindig is vonzott a természet, de nem akartam „bunkó városi puskás ember” lenni, a Soproni Egyetemen szereztem vadgazda mérnöki diplomát.

Kezdjük talán ott, hogy az éremnek több oldala van, és mindegyik tábor előszeretettel feledkezik meg a többi oldalról. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy állatorvosként, kutya- és lótartóként, valamint vadászként mindegyik oldalra rálátásom van.

Kezdjük talán a legtöbbek által támadott oldallal, a vadászokkal és a vadásztársaságokkal. A vadásztársaságoknak a vadászatból származnak bevételei – részben a trófeás vad kilövési díjából, részben pedig a vadhús értékesítéséből. (Megjegyzem, hogy ez a vadhús kerül az élelmiszerboltok polcaira, valamint a kutyatápokba is.) Kiadásuk viszont van bőven, mert bár a laikus külső szemlélő azt gondolhatja, hogy a vadállatok „csak úgy” vannak, bizony pénzébe kerülnek a vadásztársaságoknak. A vadásztársaságok költsége a vadkár, az etetőhelyek létesítése és karbantartása, a különböző vadfajok téli etetése, a vadföldek vetése, ahol az állatok szabadon legelhetnek. Ha tehát csak a rideg számokat nézzük, már nem mindegy, hogy mitől pusztul el egy vad.

Az, hogy a lovasok, vagy gyalogos túrázók csak ritkán látnak vadon élő állatokat, nem azt jelenti, hogy kevés a vad hazánkban. A tény az, hogy a nagyvad, az őz és főként a vaddisznó állomány túlszaporodott, természetes ellenségeik – például farkasok és medvék – nincsenek. Tény az is, hogy az apróvad száma drasztikusan csökken az utóbbi években, köszönhetően a sokszor nem megfelelő gazdálkodásnak, valamint a szabadon portyázó kutyák és macskák kártételének is.

Szintén keveset tudnak az emberek a vadászokról. A vadász nem egyenlő a puskás emberrel. Kevesen tudják, hogy a vadászat nem a gyilkolásról szól, az csak a legkisebb részlete egy folyamatnak. A vadászat arról szól, hogy kimész a lesre, leülsz és figyelsz, hallgatod a természetet. Ez egy fantasztikus dolog. Nem hazudnak azok a vadászok, akik azt mondják, hogy évek óta nem sütötték el a fegyverüket. De gondoljunk bele abba is, mennyivel szegényebb lenne a világ Fekete István, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond irodalmi művei, illetőleg Csergezán Pál festőnk alkotásai nélkül? Bizony, vadászok közül kerültek ki a nagy vadászfestők és természetírók.

Gyakran vetik a vadászok szemére, hogy miért nem fogják meg a vadászterületen kószáló kutyát, miért nem fogatják be gyepmesterrel, vagy fényképezik legalább le. A probléma ott kezdődik, hogy a legtöbb kutya nem megy oda egy idegen hívására (gyakran a gazdája hívására sem), ha helyette inkább az erdőben portyázhat, viszont pillanatok alatt eltűnik szem elől. Egy a szürkületben tőled több száz méternyire szaladó kutyáról pedig szinte lehetetlen értékelhető fotót készíteni.

Gyakori érv, hogy a kutya úgysem éri utol a vadat. A kártétel sajnos nem merül ki abban, hogy a kutya a vadat lefojtja. Az állat gyakran pusztán a stressztől is elpusztulhat, de tavasszal gyakori, hogy az állat elvetél, ezzel pedig a következő évi szaporulata kimarad. És itt még nem is ejtettünk szót a mezei nyúl és fácán szaporulatáról. A nyúlfiak vagy a röpképtelen csibék nagyon könnyű prédái a kóborló kutyáknak és macskáknak.

Nem az a jellemző, hogy ha a vadász kutyát lát az erdőben, ki is lövi azt. A vadászok között az elenyésző kisebbség az, aki kilövi a kutyákat. Ha csak az utóbbi időben a médiában megjelent eseteket sorra vesszük, látható, hogy elsősorban közepes- és nagytestű kutyákat lőttek ki. Egyrészt a kistestűekről és a kölyökkutyákról valóban tudható, hogy nem jelentenek olyan nagy veszélyt a vadállományra, másrészt ezeket könnyű befogni, míg a nagyobb ebeket nem – pedig ők valós veszélyt jelentenek a vadra. Ezért utóbbiak könnyebben áldozatul esnek. Szintén rontja a kutya esélyeit, ha a gazdája nem látható a közelben.

Vidéken gyakori, hogy a kutyák kijárnak a természetbe. Az az általános, hogy a vadászok ilyenkor figyelmeztetik a gazdikat, mivel faluhelyen jobban ismerik egymást az emberek.

Kutyatartóként tudom, hogy a kutya valóban jobban kifutja magát, ha szabadon mozoghat. De ha kikerül a gazdi látóköréből, vagy ha a gazdi nem tudja visszahívni, veszélybe kerülhet és veszélyes lehet másokra. Az ideális az lenne, ha lennének megfelelően kijelölt és körbekerített, megfelelően tágas, nagyméretű kutyafuttató helyek, ahol az ebek biztonságosan élvezhetik a természetet. Amíg ilyen helyek nem állnak rendelkezésre, a gazdik felelőssége, ha kutyáik bajba kerülnek, vagy veszélyt jelentenek másokra.

Állatorvosként és lótartóként szólok a kutyásokhoz, amikor azt javaslom, hogy a kutyáikat ne engedjék oda a lovakhoz. A ló menekülő állat, megijedhet, elrohanhat, lovasa leeshet, megsérülhet, ha út van a közelben, akár autó elé is kerülhetnek. Mindez akkor is megtörténhet, ha a kutya nem támadni akart, csak játékosan közeledett, egyszerűen mert ilyen a ló természete.

A kép illusztráció

Ha a kutya esetleg a lóra támad, a lovat megharapja, súlyos sérüléseket is okozhat. Különösen a lovak lába van ilyenkor veszélyben. Nagyon nagy ilyen esetekben a tetanusz fertőzés veszélye, valamint az, hogy a ló inai súlyosan sérülnek. A ló hónapokra használhatatlanná válhat, vagy akár maradandó sérülést is szenvedhet.

Szeretném felhívni azonban a gazdik figyelmét arra is, hogy a lovakkal való találkozás a kutyáikra is veszélyt jelenthet. Minél kisebb egy kutya, annál kisebb az esélye, hogy túléli, ha megrúgja egy ló. Az összes érintett fél érdekét figyelembe véve jobb tehát az ilyen találkozásokat elkerülni.

A Pilisi Parkerdő Zrt., az Országos Magyar Vadászkamara, valamint az állatvédők megkezdték az egyeztetéseket, így hamarosan rendeződhet a helyzet, viszont valószínűleg az összes érintettnek kell majd bizonyos engedményeket tennie – zárta mondandóját dr. Pallós Andrea.

2014.01.18. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2024.09.11.
Fotó: Canva

 

A téli kólikáról

Minden lótulajdonos valószínűleg jól ismeri saját lovával kapcsolatosan a kólika veszélyeit. A hideg időben előforduló kólikának azonban egyéb okai is lehetnek, amire jó, ha minden tulajdonos felkészül.

A téli kólika legfőbb oka a friss víz hiánya. Fontos, hogy a lovak minden nap 10-12 liter friss vizet igyanak, és gyorsan kiszáradhatnak, ha víz nem áll rendelkezésükre. Elegendő folyadékbevitel hiányában megnő az emésztési zavarok és bélelzáródás esélye. A kiszáradás oka sokszor a fagyott víz, de néha lovak maguk úgy döntenek, hogy nem isznak vizet, egyszerűen azért, mert olyan hideg. Fontos, hogy téli hónapokban is folyamatos normál hőmérsékletű, tiszta vízhez jussanak a lovak. Ne feledjék, hogy az elektrolit kiegészítők nem helyettesítik a vizet!

A lovak is megpróbálhatják a havat enni, hogy kompenzálják a folyadék veszteséget, de ez nem biztosítja a számukra szükséges mennyiségű folyadékbevitelt és további veszélyeket is rejt magában.

A kezelés a kiszáradás esetén meglehetősen nyilvánvaló: folyadékpótlás. Az állatorvos valószínűleg  egy orr-nyelőcsőszondán át vizet és paraffinolajat juttat a ló gyomrába.

Abban az esetben, ha már közepes mértékű, vagy súlyos a kiszáradás akkor intravénás folyadékot lehet beadni katéteren keresztül megfelelő istállókörülmények között, vagy ha a szállítás megoldható és a ló számára nem túlzottan megterhelő, akkor a legtöbb állatorvos kontrollált klinikai környezetben folytatja a kezelést. Szájon át vagy injekcióban gyakori a gyulladáscsökkentők alkalmazása is.

Télen a második kólika kockázati tényező az alacsony hőmérséklet. A megfelelő szőrzettel rendelkező ló számára elvileg nincs gond, melegen tudja tartani magát a leghidegebb téli napokban is akár takaró nélkül is, amennyiben száraz marad és menedékhez jut a szél és hófúvás vagy eső elől.

A takaró nagyon hasznos azoknak a lovaknak, amelyek szőre le lett nyírva, mert elvesztették a saját szigetelő rétegüket. A takaró alkalmazása is felelősségteljes feladat, mert a megnedvesedett takarót szárazra kell cserélni, mert ha a nedvesség megfagy, azzal magába zárja a hideget, és a ló értékes testmelege elvész. Ha tehát a lovát télen takarja, mindig legyen tartalékban száraz takarója is.

A megfelelő takarmányozás is segíthet megelőzni az emésztési gondokat és csökkenhet a hypothermia (kihűlés) kockázata.  A lovak több kalóriát igényelnek télen a testhőmérséklet fenntartására, és mivel a szervezetük a széna és szálastakarmányok emésztési folyamatával hőt is termel, ezzel segít fenntartani a testhőmérsékletet. A legjobb kólika megelőzés az, amikor a ló tetszés szerinti mennyiségben hozzáfér szálas takarmányhoz (réti széna), így az emésztési folyamat nem lassul, vagy áll le. További táplálékkiegészítőkkel (pld. melasz) is segíthetünk, de ez sem helyettesíti a folyamatos takarmány ellátást.

Ugyanilyen fontos hogy a lovaknak is legyen menedéke, még azoknak a lovaknak is, amelyek hozzászoktak a ridegtartáshoz, és éjjel-nappal szabadban vannak. A legjobb egy olyan stabil építmény, amely menedéket nyújt az eső elől, ellenáll az erős szélnek és a felhalmozódott hó súlyának is.

Akár ideiglenes építmények, mint a vászon vagy ponyva tetők is megfelelhetnek a célnak, ha a felépítésük kellően biztonságos. Ha azt veszi észre, hogy a lován enyhe hypothermia jelei láthatók (a testhőmérséklet alacsonyabb, mint 37,5°C, levertség jeleit észleli, nem szívesen mozog), vigye biztonságos helyre, ahol fel tud engedni, melegedni. Ha esetleg nincs pajta vagy más száraz hely, akkor, ideiglenes megoldásként akár a garázs is használható. Száraz, meleg takaróval Ön is segíthet, hogy felgyorsítsa a felmelegedés folyamatát.

Semmi sem működik tökéletesen a hidegben, és ez alól a lovak sem kivételek. Hypothermia (kihűlés) vagy kiszáradás okozta kólika esetek gyakran előfordulnak télen a mi mérsékelt övi éghajlatunkon is. Fontos hogy a lótartók ismerjék, milyen ellátási és táplálkozási változtatásokra van esetlegesen szükség a megelőzés és a téli kólika kockázatának csökkentése céljából.

2014.01.14.
Forrás: TheHorse.com
Frissítve: 2022. 02. 02.

Nyertek a magyar lovas akrobaták

Nyertek a magyar lovas akrobaták

Magyar artista csoport lett a 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál egyik nyertese.
A fesztivál zsűrije három indulót jutalmazott Arany Pierrot díjjal, köztük a lovas akrobata produkciót bemutató Richter csoportot.

A fesztivál 1996 óta íródó történetében korábban még soha nem volt arra példa, hogy magyar artista vehesse át az Arany Pierrot díjat.

A kép illusztráció

A Richter csoport vezetője ifjabb Richter József, a világ legifjabb cirkuszigazgatója. A produkcióban három férfi és egy hölgy akrobata tradicionális magyar kosztümben és zenére mutatta be a klasszikus magyar hagyományokat.

A másik két győztes a német Casselly család lett lovas és elefántos számával, valamint a kínai Quingdao csoport rúdakrobata produkciójával.

A január 9. és 13. között megrendezésre kerülő nemzetközi fesztiválon csaknem húsz országból, több mint harminc produkció volt látható.

A díjazottak névsorát a versenyprogramokat lezáró fogadás keretében hirdették ki vasárnap este. A gálaműsorral egybekötött díjátadót hétfőn rendezik a programoknak is helyet adó Fővárosi Nagycirkuszban.

2014. január 13. Forrás: MTI, Fotó: Mernyó Ferenc


KapcsoLÓdó cikkek:

Lovak a manézsban >>

Magyar győzelem a Monte Carló-i cirkuszfesztiválon >>

Frissítve: 2024.09.04.
Fotó: Canva
Hiba bejelentés