Hogyan válasszuk ki azt a nyerget, ami tökéletesen passzol a lovunkra és nekünk is megfelelő?
Hogyan válasszuk ki az ideális nyerget a lovas számára?
A leginkább befolyásoló tényező a lovas alkata, a kor és a nem csak az alkati adottságok miatt számítanak. Egy dolog a nyereg ülőfelületének mérete, melyet inchben szoktak megadni, amit alapvetően a lovas fenékmérete határoz meg, de minden lovasnak más hosszúságú a lába, mások az arányai.
1 inch = 2,54 cm
Nehézséget jelent, ha például valaki magas, de vékony és ugró nyerget akar venni, nagy valószínűséggel a méretben hozzá passzoló nyeregről le fog lógni a térde, neki az ideális egy díjlovas nyereg lenne.
Ebben az esetben kompromisszumot kell kötni. Neki a legjobb választás egy combtámaszos ugrónyereg, amikor nem a térd vonalában húzódik végig a támasz, hanem a térd fölött a combnál van, így a lába jól fog illeszkedni és nem zavarja a lovaglásban, ha a térde egy picit lelóg a nyeregről.
A választott szakág mennyire meghatározó? Sokan azt gondolják, hogy egy kényelmes ugró vagy univerzális nyereg tökéletesen megfelelhet egy hobbilovasnak is. Vagy mégsem?
Mi nem szeretjük azt a kifejezést, hogy hobbilovas. Ez egy kibúvó: „ó én csak hobbizom, nem kell olyan jó nyereg” stb… Ilyen nincs, a ló szempontjából teljesen mindegy, hogy csak terepen nyúzzák vagy a pályán edzenek vele, ugyanúgy kényelmesnek kell lennie a nyeregnek!
Sőt, az állítólagos hobbilovas sajnos kevesebb energiát fektet a korrekt ülés elsajátításába, így még inkább jobb nyeregre van szükség, hogy tompítsa a ló számára a lovas okozta fájdalmakat. Persze tisztelet a kivételnek!
Mi azon a véleményen vagyunk, hogy ha a lovas csak terepen használja a lovát, akkor egy jó túranyerget kell vegyen, ami neki és a lovának is kényelmes órákon át. Ha viszont kint is, bent is lovagol, sőt néha ugrana is, akkor egy mély ültetésű, határozott támaszú nyerget javasolnánk neki, hívhatjuk univerzálisnak vagy ugró-univerzálisnak (ha van hátsó támasza is).
Hogyan válasszuk ki az ideális nyerget a ló számára? Mennyiben számít az alkat, a fajta, az igénybevétel?
Alapvetően a ló alkata az, ami meghatározza, hogy melyik nyereg megfelelő neki. A fajta nem igazán, csak az alkati jegyeket illetően (széles hát-kicsi mar, vagy telivéres, vékonyabb alkat, magasabb mar).
Emellett vegyük figyelembe az igénybevételt.
Az igénybevétel nagyban meghatározza a nyereg típusát, de nem azt, hogy maximálisan passzoljon a lóra. Ha csak kéthetente egyszer ül a lovas a lovon, akkor is a ló hátának megfelelő nyerget kell rárakni.
Gondoljunk csak bele, hogy mivel csak ritkán futunk, a barátnőnk cipőjében megyünk el edzeni, ami – igaz egy fél számmal nagyobb mint az enyém, de – ilyen ritkán jó lesz, gondoljuk. Hát igen, megszenvedjük majd azt a futást mire a végére érünk, mert a nagy cipőben lötyögni fog a lábunk és biztosan feltöri, mire hazaérünk. Hát a ló is így van a nyereggel és minden más felszereléssel.
Nézzünk pár alapszabályt:
- Olyan nyerget semmiképpen sem szabad föltenni egy lóra ami elfordul, csúszkál, mert annak biztos törés a vége!
- Figyelembe kell venni a ló hátának hosszát.
- Lehetséges, hogy egy nyereg két vagy több lóra is passzoljon, de ez elég ritka.
Honnan tudja a lovas, hogy a lónak mi a kényelmes?
Szerencsére a ló egy elég érzékeny állat, tehát jelzi, ha neki valami nem jó. Jó esetben még a látható jelek előtt kiderül a ló viselkedéséből, hogy a nyereggel valami baj van.
Például hisztizik a nyergelésnél, ellép a nyeregtől, sunyít, ezzel határozottan jelzi, hogy rossz emlékei vannak, ezt okozhatja a nem megfelelő nyereg is. Vagy munkában feszeng, megfeszíti a hátát, csavarja a nyakát, stb.
Sok helyen láthatjuk, hogy ha a nyereg nem illeszkedik tökéletesen, különféle alátétekkel próbálnak javítani a helyzeten. Mi a véleményetek erről?
Igen, valóban külön iparág épült erre, egyrészt esztétikai szempontból használják, másrészt meg kompenzálnak a különböző spéci nyeregalátétekkel. A ló szempontjából ennek örülni kell, mert legalább próbálnak neki jót tenni, és valóban sokszor megold problémákat.
Tényleg vannak olyan problémás hátú lovak akikre, ha nem csináltatnak nyerget, valamit muszáj tenni, különben nem állnak normálisan rajtuk a nyergek. Persze ekkor is meg kell próbálni a lehető legjobbat megtalálni és ezt tökéletesíteni az alátéttel.
Újat vagy használtat?
Semmilyen érvet nem tudunk felhozni az új nyereg mellett, hacsak azt nem, hogy előbb utóbb használt lesz belőle. 🙂 Nagyon ritkán lehet elvinni kipróbálni, abszolút nem azt az érzést adja, amit egy fél év múlva fog, be kell törnie a bőrnek, a térdtámaszoknak, stb.
Sok lovas tart attól, hogy a használt nyereg hamarabb tönkremegy…
Ha valaki megvesz egy márkás használt nyerget, ami jó állapotú, csak az első időszak szenvedésétől kíméli meg magát. Ezek a nyergek örök életűek, ha vigyáznak rájuk, ápolják a bőrüket és nem törik el a vázukat!
Ha meg használt, kevésbé jó minőségű nyerget vesz valaki, akkor azzal számolnia kell, hogy az alacsony ár mellett kevésbé jó minőséget kap. De természetesen, ha ezt a nyerget újonnan veszi meg, az sem változtat a nyereg minőségén.
A használt nyerget fel kell tömetni?
Természetesen ezek használati tárgyak, tehát karban kell őket tartani. Ha olyan adódik, igen fel kell tömetni, de ez nem olyan nagy dolog és nem törvényszerű, hogy ha valaki használt nyerget vesz, azt rögtön fel is kell tömetni.
Kipróbálhatom a kiválasztott nyerget?
Igen, ez a legfőbb előnye a használt nyeregnek!
Márkásat vagy ismeretlent?
Igazából nem is a márkán van a hangsúly, hanem a minőségen. Van olyan kézzel készített nyereg, ami ugye nem márkás, de kiváló minőségű bőrből, kézzel varrták. Szíve-lelke benne van a készítőnek.
A nagy márkák mögött meg csak ott van a több 10, néha 100 év tapasztalat.
“Gagyi” nyerget nem szabad venni, egész egyszerűen pénzkidobás.
Elég gyakran látni rendkívül lestrapált Stübben vagy más ismert márkajelzéssel ellátott nyergeket 100.000 Ft feletti árakon. Megéri megvenni a lestrapált márkásat vagy inkább válasszon az ember egy fiatalabbat, de kevéssé ismertet?
Szerintem ez változóban van, és a Nyeregvilág is azért jött létre, hogy ez ne így legyen!
Természetesen nagyon lestrapált nyerget drágán nem érdemes venni, akkor sem, ha márkás, de semmiképp nem javasolnám azt, hogy inkább olcsóbb újat vegyen, mert hamar nagyon lestrapált lesz az is, mivel nem jó minőségű.
Igazából mi mindig azt mondjuk egy drágább nyeregre hogy, értékesebb, mert a drága szó nem jó, annak van egy negatív kisugárzása. Drága nyerget, a szó szoros értemében, soha nem szabad venni, csak értékeset! De az viszont meg is éri az árát. Vagy van kevésbé értékes nyereg, amit olcsóbban megkap az ember.
Bőrt vagy szintetikusat?
Véleményünk szerint, ha a nyereg bőrből készül, sokkal tartósabb, kényelmesebb, mint a szintetikus. Ennek ellenére nálunk is van szintetikus nyereg, sokáig ellenálltunk neki, de engedtünk a vevők igényeinek.
Tény, hogy ezek nagyon könnyű, állítható markamrájú, tépőzáras térdtámaszú nyergek, tehát praktikusak. Például gyermekek számára kiváló választás, mert ezt ők is elbírják, könnyebb ápolni, nem kell úgy vigyázni rá, mint a bőr nyeregre.
2021. 09. 27.
Kótai Sarolta, Nyeregvilag.hu
Szabó Nikolett Heves, Farkaslaka, Kerekegyháza és Abony lovasát győzte le a Millenniumi emlékmű körül kialakított különleges versenypályán.
Digitális szolgáltatóként a Gyermekmentő Szolgálat stratégiai partnere a T-Systems Magyarország, mely a lovasverseny ideje alatt a Wifi-t szolgáltatja a területen.
