Az elmúlt egy-másfél évben a koronavírus járvány következményeként felértékelődött a szabadban végezhető sportolás jelentősége, ennek köszönhetően akár 100-150 ezerrel is nőhetett a lovaglás iránt érdeklődők száma Magyarországon a Lovasok.hu becslése szerint. A lovaglás költségei ugyanakkor meglehetősen magasak, a Lovasok.hu friss felmérése alapján egy saját lóval nem rendelkező lovas átlagosan 367 ezer forintot költ évente a hobbijára, aki pedig lovat is tart, az átlagosan 800 ezer forint kiadásra számíthat.
A kaszinók és a lóversenyzés közös története
Napjainkban hatalmas népszerűségnek örvendenek a lóversenyeken tett fogadások. Rengeteg kaszinó biztosít már lehetőséget, hogy saját otthonunk kényelméből, akár a világ másik pontján tartott versenyekre tehessünk téteket. Legyen valaki laikus, vagy szakértő, ilyen módon egy-egy futam csak még érdekesebb és izgalmasabb lehet. Sokunk számára úgy érződhet, hogy ez a sport mindig is létezett, ennek az oka pedig, hogy ez valószínűleg így is van, a lóversenyek hagyománya hihetetlenül régre nyúlik vissza. Észrevétlenül is szerves része ez a mindennapi életünknek, hiszen ki ne látott volna már olyan filmet, amelyben megemlítik a lóversenyfogadást? Sokak által kedvelt szórakozási forma ez, függetlenül attól, hogy az illető lovas kötődésekkel rendelkezik-e, vagy nem.
A lóversenyzés már a középkor során is létező sport volt, ám az első dokumentált fogadások időpontját nehéz lenne megmondani. Az első írásos bizonyíték szerencsejátékok létezéséről az ókori Kínából származik, de Egyiptom területén is leltek már ennél korábbról származó dobókockákra a kutatók. Míg a lóversenyzés alapvető szabályai hosszú évszázadok során is változatlanok maradtak, a rá kötött fogadások hatalmas fejlődésen mentek keresztül, ma már kaszinó is játszhat, aki erre vágyik.
Feltételezhetően már a római és görög civilizációkban is létezett a lósportfogadás. A szerencsejátékok nagy népszerűségnek örvendtek és rengeteg hatalmas stadion, úgynevezett hippodrom épült fogatversenyek rendezésének dedikálva. A mai modern futamok során már nem használunk fogatokat, galoppon lovassal, ügetőn pedig sulky elé fogva versenyeznek a lovak, ennek oka pedig az, hogy a hippodromokban rendezett versenyek kiestek a népszerűségből, ahogy civilizációik is eltűntek. Természetesen nem szűnt meg teljesen a lóversenyzés hagyománya ekkor sem, de sokkal kevesebb említés létezik róla az ezt követő körül-belül ezer évből.
A lóverseny kultúrájának teremtői
Dokumentációk alapján legelőször az 1600-as években, I. Jakab angol király uralkodása során jelent meg a lóversenyfogadás. A király kedvelte a lovas futamokat, így az országban található versenypályák száma ebben az időszakban megsokszorozódott, valamint a sport is igen népszerűvé vált. Ma már az angol kultúra egyik alappillérének tekinthetjük. Ezután a 18. században, Anna királynő uralkodása alatt esett át fejlődésen a lóversenyzés. Az uralkodó a máig is évente megrendezésre kerülő Royal Ascot festival hagyományát teremtette meg 1711-ben, ezzel a lóversenyek máig való töretlen népszerűségét alapozta meg.
A lóversenyzésre használt jellegzetes ló, az angol telivér kialakulása is ebből az időszakból eredeztethető, amikor is a 17. és 18. században a hazai, brit lovakat elkezdték a szívós és gyors arab fajtával nemesíteni. Három mén alapozta meg az egész fajta jövőjét, Beyerley Turk, Darley Arabian és Godolphin Arabian.
A fogadásra hozott törvények
1928-ban a brit kormány kiadta a „Race Betting Act” névre keresztelt határozatot, amely a lóversenyeken való fogadásokat a szerencsejáték egyik hivatalos ágává tette. Ez megállította az illegális üzletelést is, melyeket nem hivatalos személyek rendeztek. A fogadásokból befolyó pénzt így vissza lehetett forgatni a versenyzés fejlesztésébe, valamint a bevétel így adóztathatóvá vált. 1929-ben a newmarket-i és a carlisle-i pályák voltak az elsők, ahol hivatalosan lehetett fogadni. A játékosok így már nem kockáztattak börtönbüntetést, valamint az is biztosított volt, hogy megkapják nyereményüket. A fogadás csak még csábítóbbá vált.
A Race Betting Act megteremtette a lehetőséget arra, hogy a lóversenypályák fogadásokat rendezhessenek, ám így játszani csakis a helyszínen lehetett. Ezek után 1961-ben a “Betting Levy Act” keretében már bookmakereknek is engedélyezték, hogy a megfelelő adók Horse Racing Levy Board számára való megfizetésével szerencsejátékot rendezzenek. Így már szinte bárki számára elérhető volt a fogadás.
Az online fogadás
Mikor az első internetes kaszinó megjelent 1996-ban, még csak póker és egyéb asztalnál játszott játékokra lehetett nevezni, melyeken valódi pénzt feltenni nem volt lehetőség. A lóversenyek hatalmas szerepet játszottak az online kaszinók körében rendezett sportfogadások népszerűsítésében, hiszen a galopp- és ügető futamok hatalmas népszerűségnek örvendtek. Manapság már minden internetes fogadóiroda hatalmas erőforrásokat fektet a lóversenyfogadásokba, és nehéz olyan oldalt találni, ahol a szerencsejáték ezen fajtájára nincs lehetőség.
Fogadás kötése során nem csak a lovak képességeinek összehasonlítása a legfontosabb, hanem a zsokét is számításba kell venni, hiszen ő nagyban kontrollálja a mozgást. Az egész világon lehet a galopp- és ügetőversenyek nagy részére fogadni, így mindenki megtalálhatja a magának szimpatikusat.
A három legismertebb fogadási forma a „tét”, a „hely” és a „befutó”. A tét azt jelenti, hogy a pénzt egy bizonyos lóra tesszük fel, és ha az első helyen fut be, a fogadást megnyertük. A hely típus során a választott lónak az első három helyezés valamelyikét kell elérnie, míg a befutó az első három vagy négy helyezés pontos sorrendjének megjóslása. Mivel biztosabb győzelmet jelenthet, ha az első három hely valamelyikére jósoljuk meg lovunk beérkezését, így a helyre való fogadás nyereményei átlagosan alacsonyabbak, mint a másik kettő esetén. Tét esetén minden lóhoz egy úgynevezett „odds” szám tartozik, amely azt jelzi, a megjátszott pénz hányszorosát nyeri vissza a játékos, adott ló győzelmekor. Ez a szám a feltett összeg függvényében változik.
Fogadás kötése előtt sok fontos információ rendelkezésünkre áll, ami megkönnyítheti a döntést. Ilyenek például az induló lovak, valamint zsokéjuk adatai, a pálya hossza és anyaga, de akár szakértők véleménye alapján készített előrejelzéseket is megtekinthetünk, hogy minél jobb fogadást köthessünk. Online fogadások során könnyedén átlátható rendszer segíti dolgunkat, mely segítségével gyorsan és kényelmesen tehetünk téteket. Ezek után akár azonnali videós közvetítésben figyelhetjük az eseményeket. Amennyiben futamunkon élőben veszünk részt, testközelből tekinthetjük meg a lovakat, valamint a versenyt is.
2021.11.29.
Merényi Kincső
Frissítve: 2022.08.16.
Fotó: Canva
Lázár Vilmos: a cél az olimpiai kvalifikáció
A magyar lovassport kivételes lehetőség előtt áll. Az olimpiai programról Lázár Vilmossal beszélgettünk.
Lázár Vilmos: A lovaglás olimpiai sportág, ahol a legnagyobb elismertséget végső soron az adja, hogy egy adott nemzet képes-e olimpián sikeresen szerepelni, avagy sem. Ehhez képest a magyar lovassport képviselői évtizedekkel ezelőtt tudtak utoljára részt venni a nemzetközi sport legnagyobb seregszemléjén. Az okokat nyilván hosszasan lehetne elemezni, de a vége, az, hogy elégséges anyagi lehetőségek híján képtelenek vagyunk a megfelelő lóállományt és professzionális menedzsmentet biztosítani a magyar lovasok számára, bár régiós szinten tartjuk a lépést, korosztályos lovasaink pedig Európa legjobbjai közé tartoznak. A következő lépcsőfokot azonban nem tudjuk meglépni hosszú idő óta.
A magyar díjugratók az elmúlt három kvalifikációs versenyen jól szerepeltek.
Lázár Vilmos: Valóban, ám a minősülés sem London, sem Rio, sem pedig Tokió előtt nem sikerült. Mindhárom olimpia előtt indultunk a kvalifikációs versenyen és három alkalommal végeztünk az első négy hely valamelyikén minimális különbséggel lemaradva a győztes csapattól, és itt csupán a díjugratókról beszélünk. Világossá vált, hogy közben az olimpiai szakágakban más nemzetek lovasai sok millió eurós lovakon ülnek és euromilliókat fordítanak a felkészülésre. Így számukra az olimpiai felkészülés alapvető cél, mi pedig egyre távolabb kerülünk az ötkarikás álomtól, miközben lovasaink képessége és tehetsége vetekszik a legjobbakéval. Ezt egyébként rendre meg is mutatják, ha lehetőséget kapnak arra, hogy velük együtt versenyezzenek.
Tehát valahogyan forrást kellett találni.
Lázár Vilmos: Ez azért nem ilyen egyszerű. A politikai döntéshozókkal meg kellett értetni, hogy mik a céljaink és ehhez miért van szükségünk a segítségükre. Megírtunk egy programot, amelynek kidolgozásában sok ember munkája fekszik. Válogatott lovasoktól kezdve szakági döntéshozókon át a lótenyésztés szereplőiig bezárólag tucatnyi ember dolgozott az olimpiai programon. Ezt terjesztettük a kormány elé, ahol bizalmat és támogatást kaptunk céljaink megvalósításához.
Mindenkit az érdekel, hogy mennyi pénzről van szó.
Lázár Vilmos: Három milliárd forintról. Ez számunkra nagyon nagy összeg, de aki tisztában van a lovassportban forgó árakkal, az pontosan tudja, hogy ennyi pénzért egy vagy két jó kvalitású olimpiai lovat lehetne vásárolni. Nekünk pedig mindent ebből kell megoldanunk. Lovasítást, menedzsmentet, nevezéseket, állatorvost, lószállítást, felszerelést, ráadásul éveken keresztül.
Hogyan kerül felosztásra a pénz?
Lázár Vilmos: A program magában foglalja az olimpiai felkészülést, fiatal lovak menedzselését, beszerzését, lovasok fizetését, az állategészségügyi költségeket, és egy tenyésztési programot, hogy csak a legfontosabb elemeket említsem. Embert próbáló feladat mindent egyszerre ebből az összegből megoldani. Úgy döntöttünk, hogy a legnagyobb részt a díjugratásra szánjuk, mert itt látjuk a legnagyobb esélyt arra, hogy csapatban minősüljünk a párizsi olimpiára. Díjugratóinknak ez háromszor minimális különbséggel lemaradva már majdnem sikerült, talán most valóra válthatják a reményeket. Az világos volt, hogy ezt a célt a mi eszközeinkkel, tapasztalatunkkal nem tudjuk elérni, így pályázat útján választottuk ki azt a partnert, aki képes arra, hogy a magyar díjugratókat hozzásegítse az olimpiai részvételhez.
Választásunk Paul Schockemöhle istállójára esett, más vállalkozás a mi feltételeinkkel, a rendelkezésre álló összegből nem tudta volna megoldani a feladatot. Ők több évtizede számos nemzet válogatottjával járják ezt az utat, legutóbb a japánokat segítették az olimpiai döntőbe. Több ezer lóval rendelkeznek, ám még így is Paul Schockemöhle személyes döntése volt, hogy vállalják a magyar lovasok menedzselését. Mint elmondta, ismeri, becsüli a magyar lovasok tehetségét, fiatal korában üzleti vállalkozásai miatt pedig rendszeresen járt Magyarországra. Lovas nemzetnek tart bennünket, már nem a pénz motiválja. Több gazdag ország megkeresésére mondott nemet az elmúlt hónapokban.
Tudomásul kell vennünk, hogy számukra a mi ajánlatunk ingerküszöb alatti. Két hónappal ezelőtt egyetlen hatéves lovat két és fél millió euróért adtak el. Ők más dimenziókban mozognak. Megállapodásunk értelmében egy csomagot kapunk, amely magában foglalja öt olimpiai szintű ló sportjogának megvásárlását az olimpiai kvalifikációs időszakra, a versenyeztetését, az edzést, szállítást, részvételi lehetőségeket a legjobb versenyeken. A programban résztvevő lovasokat ők választják ki, minden döntést ők hoznak meg.
A cél a 2023-as olimpiai kvalifikáció.
Említette a fiatal lovak beszerzését.
Lázár Vilmos: Így van, ez a csomag ezt is magában foglalja, tíz fiatal, jövőre hét-, illetve nyolcéves lovat választottunk. A magyar lovassport az elmúlt években szembesült azzal a problémával, hogy bár vannak hazánkban egészen kiváló lovak, ezekkel képtelenség hosszútávon tervezni, hiszen minden lónak van tulajdonosa is, akinek teljesen érthető módon megvan a saját elképzelése a lovával kapcsolatban. Sok ígéretes fiatal lovat adtak el a tulajdonosaik az elmúlt években, közöttük volt olyan is, amelyet idén az olimpián láthattunk.
Ezekkel a programban részt vevő fiatal lovakkal két célt szeretnénk megvalósítani: először is szeretnénk, ha a lovasaink nyugodtan tervezhetnének ezekkel a lovakkal hosszútávú célokat kitűzve. Ne kelljen amiatt aggódniuk, hogy a lovakat eladják a tulajdonosok. A lovak közül több egyed alkalmas lehet akár a legmagasabb szintű sportra is.
A másik cél az utánpótlás biztosítása. Hat kitűnő fiatal kanca és két fiatal mén is van a lovak között. A kancák mindegyike eredményesen versenyez a saját korosztályában, kora tavasszal pedig embrióátültetéssel szeretnénk megsokszorozni az állományunkat. A mének egyike eddig Svédországban fedezett és versenyzett, a másik pedig a világranglista vezető Chacco Blue fia. Fedezőménként ők kiváló lehetőséget jelentenek a magyar tenyésztőknek. Résztulajdont vásároltunk két herélt lóban is, amelyek a magyar lovasok alá kerülnek majd. Velük a cél szintén a legmagasabb szint, vagyis a bajnokságok kategóriája, Európa-bajnokság, világbajnokság, olimpia. Csakis ezek után értékesíthetők. Az értük remélt összeg a program továbbélését szolgálhatja.
Fontos megjegyezni, hogy mivel Schockemöhléék hatalmas, többezres lóállománnyal rendelkeznek, a fiatal lovak, amennyiben valamelyikük nem válna be, cserélhetők.
Mi a helyzet a többi szakággal?
Lázár Vilmos: A lovastusában úgy tűnik jól működik, hiszen Kaizinger Balázs a Szövetség által korábban megvásárolt Cloverrel minősült a világbajnokságra, időközben pedig egy újabb fiatal lóba fektettünk be. A lovastornászok eszközöket és lovakat kaptak és természetesen a fogathajtók is részesülnek a programból, az új szakbizottság javaslatainak meghallgatásával. Ez utóbbi szakág pontos programjának meghatározása a szakági választás után következik majd. Eddig edzőtáborral és eszközökkel segítettük a kettesfogathajtókat, akik világbajnoki aranyéremmel hálálták meg a támogatást. A díjlovasok szintén rendelkezhetnek olyan összeg felett, amely segítséget jelenthet sportolóik felkészülésében.
Végül is ez egy olyan lehetőség amelyre évtizedek óta vár a magyar lovassport.
Lázár Vilmos: Valóban, ilyen szintű programra nem volt példa a második világháborút megelőző időszak óta. Tudjuk, hogy az annak idején olyan lökést adott a magyar lovassportnak, hogy abból a fél világ évtizedekig tudott profitálni. Itt is hasonló a helyzet, hiszen a tervek szerint az elkövetkezendő két évben a magyar válogatott lovasok olyan versenyeken vehetnek részt, igazán jó lovakkal, hogy az ott megszerzett tapasztalatokból nem csak a lovasok, hanem az egész lovassport profitálhat majd. Hiszen a programban résztvevő lovasok a tudásukat, tapasztalataikat itthon továbbadják. Ezen nyernek a tanítványaik, az ellenfeleik, a fiatal lovak tulajdonosai, egy szóval: mindenki. Ha pedig sikerül az olimpiai kvalifikáció, akkor a lovassport olyan lendületet kap hazánkban, amelynek hozadéka ma még felfoghatatlan, nem beszélve arról, hogy a tulajdonunkba került legkiválóbb genetika hosszútávon erősítheti a magyar sportlótenyésztést, ezzel gyarapítva a nemzeti vagyont.
Összességében úgy gondolom, hogy a támogatás egy megtérülő befektetés, ami jelentősen erősítheti Magyarország lehetőségeit a rohamtempóban fejlődő és egyre nagyobb gazdasági potenciált jelentő „lovas iparban”. Tehát a többéves előkészítés után most a startgépben állunk, ahol a rövidtávú cél Párizs, a hosszú távú cél pedig a csillagos ég.
2021. 11. 25.
Forrás: fogatsport.hu
Kép: Canva
Elhunyt Baranyai Antal
Elhunyt Baranyai Antal a sport krónikása, gyászolja a fogathajtó társadalom.
Szabad Lélek, Szabadon száll!
Férjem, Édesapánk, Nagypapánk kívánságát teljesítve, búcsúzzunk együtt Tőle,
2022. január 17-én, Antal napján.
Találkozzunk mindannyian Érte, akik szerettük és tiszteltük, ragyogjon a lelkünkben, míg Világ a Világ.
Emlékét szívünkben őrizzük!
Prof. dr. Fehér Károly búcsúzóját itt olvashatják.
A pontos részleteket Családunk később osztja meg.
2021. 11. 26.
Forrás: fogatsport.hu
Kép: lovasok.hu
Elhunyt Ferencz Tibor
62 éves korában elhunyt Ferencz Tibor lovas szakember. Szemere Csaba lovagló tanár és Szabados Gyula tanítványa volt. A klasszikus lókiképzés alapelveit követte egy életen át, csendben és feltűnést kerülve. Csak barátai voltak ami a mai világban különleges dolog.
2021. 11. 26.
Forrás: dijugratoszakag.hu
Kép: lovasok.hu
Fiatal ló képzése – a futószárazás
Az évek során nagyon sok módszert láttam, és mindenkinek meg van az oka arra, hogy miért úgy csinálja ahogy. Általános szabályok vannak, amiket lovanként másképp kell alkalmazni. Fontos leszögezni, hogy a lovak annyifélék, mint mi emberek. Lehet őket kategorizálni, lehet őket viselkedés-, anatómia-, fajta és felhasználás szerint elkülöníteni, de mindegyik egy fajba tartozik. Mindegyik ló. A kiképzés során ma már lassan feledésbe merülő alapok a legfontosabbak. Ugyanúgy, ahogy egy stabil háznak is a szakemberek megcsinálják az alapját, úgy a lovaknál is nagyon fontos, hogy a munka kezdetekor mit és hogyan tanul meg. A mai cikkben a futószárazással és az alapokkal fogsz megismerkedni.
Felszerelésbeli alapok
Egy gondolat az anatómiáról, amit sokan elrontanak, elfelejtenek, vagy nem tudják, de te most már tudni fogod: Amikor bejön egy csikó a legelőről, mindenképp hívj állatorvost, és ellenőrizze a fogait. Nagyon sokszor fordul elő, hogy a ló „vadul” viselkedik, ágaskodik, hanyattveri magát, és rásütik, hogy bolond. Később pedig kiderül, hogy farkasfoga van, ami fájdalmat okozott neki. Ezért mindenképp érdemes meggyőződnöd arról, hogy a fogaival minden rendben, és innen kezdhetsz vele kantárral dolgozni. Addig pedig kizárólag kapicánnal, vagy ha arra nincs lehetőség, akkor várj a munkával. Anatómiáról még itt van szó.
A tisztelet és a bizalom elengedhetetlen. Tehát ha van egy fiatal lovad, akit be tudsz vezetni, ki tudod kötni, leápolni és szeretnéd elkezdeni vele a futószárazást. Sokan hetekig és hónapokig szoktatják hozzá a különböző eszközökhöz, mint a lábvédő, pataharang, kantár, nyeregalátét és nyereg. Én mindig a lóra bízom. Volt olyan csikó, akit az első futószáras napon fel tudtam szerelni, és volt olyan is, aminek hetekig tartott. Mint már olvashattad, mind különbözőek. A tempót mindig a lónak kell diktálnia, mert a tanulásban is különbözőek, vannak okosabbak és butuskák is, van amelyik gyorsabban tanul, van amelyik lassabban. Befolyásolja a tanulási folyamatot az is, hogy mennyire félénk, itt a bizalom kiépítése mindennél fontosabb. Tehát az, hogy első alkalommal mennyi mindent tudsz felrakni rá, az legyen a ló döntése. Ezt azért tartom fontosnak, mert bár a fokozatosság meghatározó, de amit az első nap meg tudunk tenni, az a második nap már elvárás lehet, és plusz feladatot is kaphat. A munkahelyen is megnézik mennyit bírsz el a kezdetekkor (jó esetben), és egyre többet fognak rád bízni, ahogy látják, hogy fejlődsz.
Kiképzési alapok
Van egy felszerelt csikód, aki most kezd el menni futószáron. Amit felejts el az első alkalmakkor, az a segédszár, és ennek minden formája. Az első pár alkalom egyszerűen arról kell, hogy szóljon, hogy körbe menjen jobb kézre, bal kézre, abban a jármódban, amiben te szeretnéd. Semmi többet nem kell elvárni tőle, csak azt, hogy fogadja el az utasításokat, amiket adsz neki. Lép-üget és üget-lép átmenet a legfontosabb a kezdetekkor. A fiatal lótól, ha vágtát kérsz, még nincs egyensúlyban, szaladni fog, keresztezni, teljesen értelmetlenül. Természetesen, ha látod, hogy a csikó magabiztosan mozog, akkor meg lehet próbálni, hiszen vannak olyan egyedek, amik már a legelső alkalomtól kezdve jó lábra ugranak be, de ezt már a lép-üget átmeneteknél látni fogod. Itt is a ló szabja meg, hogy mit tudsz tőle kérni, de mindig törekedj arra, hogy te diktálj. A feladatokat te szabod meg, olyan mértékben, ami a lovat még nem terheli meg se mentálisan, se fizikailag. Amint eljutottál oda, hogy a csikód lép-üget, esetleg vágtázik is körön, mind a két kézen, akkor jöhetnek a kiképzési skála alapjai. Igazából eddig is ezen dolgoztál, csak talán még nem tudtad. A csikót érdemes minél több dologra megtanítani a futószáron, mert amit ott megtanul, azt már a lovas alatt is tudni fogja.
Kifejezetten fontosnak tartom megemlíteni, hogy a fiatal lovaknál rengeteg átmenetet érdemes csinálni a futószáron. Ne azért futószárazd, hogy rohanjon, és kiadja a gőzt magából. Ez nagyon veszélyes, ráadásul megterhelő az inai, szalagjai számára, könnyen sérüléshez vezet. A futószár a lovat mentálisan tudja lefárasztani, és izomzatilag megfelelően építeni. Elég nagy kör szükséges, és arra kell törekedni, hogy a lovad minél nyugodtabb maradjon az átmenetekben és a jármódokban. Így fogja tudni megtanulni az ütemességet, elengedettséget és támaszkodást is, amire neked már akkor szükséged lesz mikor először fel szeretnél ülni. Ha van egy csikó, amit kergetsz a futószáron 1 hónapig, és utána fel szeretnél ülni, akkor nem várhatod el tőle, hogy nyugodt maradjon, hiszen nem tanult meg nyugodt lenni. Tudni kell fegyelmezni, ha szólsz, hogy ügetés jön és nem indul, akkor meg kell csípni picit az ostor végével, hogy vegyen komolyan, és figyeljen oda, de soha nem szabad ostorral elkezdeni kergetni, az csak félelemhez és rossz beidegződésekhez vezet. Következetesen taníts mindent, és akkor mentálisan kiegyensúlyozott csikód lesz.
2021.11.29.
Holota Beatrix, lovasok.hu szerkesztősége
Frissítve: 2022.08.31.
Fotó: Canva
Öttusa-kongresszus – Lovaglás nélküli javaslat, továbbra is Schormann az elnök
A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) közgyűlése helyben hagyta a végrehajtó bizottság korábbi döntését, mely szerint a lovas szám nélküli lebonyolításról szóló javaslatot nyújtanak be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a 2028-as Los Angeles-i játékokra vonatkozóan.
Az online kongresszuson 92-en szavazhattak, hárman tartózkodtak, 81 voks volt érvényes, a lovaglás cseréjére vonatkozó kérdésre pedig 66 támogató és 15 ellenszavazat érkezett. A tagok egyúttal arról is határoztak, hogy a cseréről, az új számról a végleges döntés – az összes érintettel történő egyeztetés után – egy év múlva, a 2022-es kongresszuson születik meg.
A tagság ismét – immár nyolcadszor – megválasztotta elnöknek a 75 esztendős német Klaus Schormannt, aki újabb mandátuma lejártakor 32 éve lesz hivatalban. Ennél a körnél 84 szavazat volt érvényes, a pozícióért egyedül indult jelenlegi elnök 72 támogató voksot kapott 12 nemmel szemben. Alelnöknek választották a spanyol Juan Antonio Samaranchot, a francia Joël Bouzou-t, az egyiptomi Sarif el-Elaint, az orosz Vjacseszlav Aminovot és a mexikói Juan Manzót. Újként el-Elain került be, vagyis alig változott a szűkebb vezetőség összetétele.
A végrehajtó bizottság sportszakmai helyéért jelentkezett Gallai István, a magyar szövetség (MÖSZ) főtitkára, de végül alulmaradt az olimpiai és világbajnok lengyel Janusz Peciakkal szemben, aki eddig is ezt a posztot töltötte be. Ugyanakkor a technikai bizottságba Kulcsár Ágnes elsőként és a legmagasabb szavazati aránnyal került be ismét, míg tiszteletbeli auditori pozícióban – gyakorlatilag felügyelőbizottsági feladatokat ellátva – tevékenykedhet a világbajnok Simóka Bea.
Gallai István az MTI-nek elmondta, hogy alig változott a UIPM vezetőségének összetétele, és úgy látszik, hogy a végrehajtó bizottsági tagok választásánál nem számított, hogy Magyarország hányszor segített versenyrendezéssel, akár csak a koronavírus-járvány idején, de ugyanígy nem sikerült pozícióhoz jutniuk a bolgároknak, akik idén a nehéz Covid-időszakban például egymás után két világkupát rendeztek. Ugyanakkor brit a jelölt bejutott a testületbe, noha a szigetországiak is vehemensen támadták a lovaglás lecserélését.
A UIPM végrehajtó bizottsága november 4-én hozta nyilvánosságra azt a döntését, hogy a párizsi olimpia után a lovaglás már nem lesz része a sportágnak. Ezt követően nemzetközi tiltakozás indult, több mint 650 öttusázó lemondásra szólította fel a nemzetközi szövetség vezetőit. Itthon a sportág egykori és jelenlegi hazai kiválóságai, olimpiai és világbajnokai nyílt levélben kérték a magyar szövetséget, hogy utasítsa el a UIPM vezetősége által meghozott “abszurd döntést”. Ezt követően ugyancsak itthon korábbi és jelenleg is aktív versenyzők, edzők, versenybírók, színészek, más sportágak képviselői kiálltak a lovas szám mellett, és kiáltványt fogalmaztak meg Thomas Bach NOB-elnöknek címezve. Ebben jelezték, hogy a döntést a nyilvánosság kizárásával, az öttusázótársadalom véleményének megkérdezése nélkül hozta meg a vezetőség, amely arra hivatkozott, hogy a NOB ragaszkodott ehhez a változtatáshoz annak fejében, hogy a sportág továbbra is az olimpia programján szerepelhessen. Egyúttal arra kérték Bachot, hogy hatáskörénél fogva lépjen fel a döntés ellen, “amely nyilvánvalóan káros és ártalmas nemcsak az öttusasportra, hanem az olimpiai játékok presztízsére nézve is“.
Később a magyar szövetség – miután tájékoztatta a tagszervezeteit, továbbá a sportvezetőket és a versenyzőket a kialakult helyzetről, a végrehajtó bizottság döntéséhez vezető okokról – nyilatkozatot adott ki. Ebben többek között kérte, hogy a UIPM vizsgálja meg újra annak lehetőségét, hogy a lovaglás a 2024-es olimpia után, 2028-ban is szerepeljen az öttusaprogramban.
E hét csütörtökén az összes brit és magyar, még élő olimpiai érmes öttusázó, valamint 11 másik országból további ötkarikás érmesek – összesen negyvenhatan – fordultak levélben a NOB elnökéhez, hogy járjon közbe az öttusalovaglás megmentéséért.
A UIPM végrehajtó bizottságának már most szerdáig el kellett küldenie a javaslatát a NOB-nak – november 24-e volt a határidő -, melynek programbizottsága december 1-jén ül össze, majd 7-9-én a végrehajtó testület foglalkozik a 2028-as ötkarikás műsorral. A tagságnak a pekingi téli olimpia idején lesz lehetősége jóváhagyni az előterjesztést.
A lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló öttusa 1912 óta szerepel az ötkarikás játékok programjában. A lebonyolítási rend sokszor változott az évek folyamán – egyre rövidebb lett a program, a lövészetet és a futást jelenleg kombinálva rendezik, a legújabb verzió szerint pedig kieséses rendszerben, kilencven perces blokkokban zajlanak majd a versenyek -, de a sportágak sosem cserélődtek.
2021. 11. 27.
Forrás: MTI
Kép: Canva.com
Frissítve: 2022.08.30.
A témában eddig megjelent cikkeink:
- Öttusában kerékpározás válthatja a lovaglást
- Párizsig marad a lovaglás az öttusában
- Nagy István: megdöbbentő, hogy a Nemzetközi Öttusa Szövetség kivette a sportágból a lovaglást
- Kardos Bence: a lovaglás miatt szerettem bele az öttusába
- UIPM – Ellentmondásos elnöki kommunikáció az öttusa új sportágáról
- UIPM – Az UTE és a hazai öttusasport is tiltakozik
- UIPM – Megkezdődött az egyeztetés az öttusa lovas számának cseréjéről, munkabizottság alakul
- Kiáltvány az öttusa megmentéséért
- Schmitt Pál a UIPM elnökének írt levélben állt ki az öttusa lovasszáma mellett
- Sorsdöntő kongresszus előtt a Nemzetközi Öttusa Szövetség
- Olimpiai érmesek a NOB-elnöktől várnak segítséget az öttusalovaglás megmentéséhez
Olimpiai érmesek a NOB-elnöktől várnak segítséget az öttusalovaglás megmentéséhez
Az összes brit és magyar olimpiai érmes öttusázó, valamint 11 másik országból további ötkarikás érmesek – összesen negyvenhatan – levélben fordultak Thomas Bachhoz, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökéhez, hogy járjon közbe az öttusalovaglás megmentéséért.
Úgy fogalmaznak, hogy a nemzetközi sportági szövetség (UIPM) elnöksége az öttusatársadalommal történt egyeztetés nélkül döntött arról, hogy a lovaglás a 2024-es párizsi olimpia után már nem lesz része a sportágnak. Emlékeztetnek rá, hogy a UIPM érvelése szerint ez a változtatás a NOB kérésére vált szükségessé, ugyanakkor hozzáteszik: függetlenül attól, hogy ez-e a helyzet, a NOB-elnök közbenjárását kérik.
A lovaglást a sportág alaptusájának nevezik, jelzik, hogy az öttusa sportág az elmúlt két évtizedben bizonyította, hogy szabályváltoztatásokkal képes modernizálódni, egyúttal leszögezik: a lovaglás kivételével nem szűnnének meg a sportággal szembeni fenntartások, éppen ellenkezőleg, új kihívások merülnének fel, ráadásul versenyzők százainak több éves kemény munkáját döntené romba a változtatás. A megoldás szerintük a lovasszámmal kapcsolatos sztenderdek emelése, a biztonság növelése, illetve általánosságban az úgynevezett lovas munkacsoport ajánlásainak elfogadása lenne.
“Úgy hisszük, ez a megközelítés mindenki érdeke, beleértve a NOB-ot is” – olvasható a levélben, melyben az aláírók azt kérik Thomas Bachtól, hogy lépjen fel ez ellen a döntés ellen, amely nemcsak az öttusa, de az olimpiai játékok presztízsére nézve is romboló hatású.
A szignálók közül a legfiatalabb a 26 éves brit Joseph Choong, aki idén Tokióban győzött, a legidősebb pedig a 94 esztendős Benedek Gábor, aki az 1952-es helsinki játékokon nyert csapatban aranyat, egyéniben pedig ezüstöt. A levél alján szereplő két “fő aláíró” a brit Kate Allenby, a sydneyi játékok harmadik helyezettje és Marosi Ádám, a londoni olimpia bronzérmese.
A UIPM ugyancsak csütörtökön hivatalos tájékoztatást adott ki, melyben arról számol be, hogy a sportágat megálmodó báró Pierre de Coubertin családja ösztönzi az öttusaközösséget, hogy maradjon elkötelezett az innováció, a változtatások mellett. A Pierre de Coubertin Családi Egyesület a történelmi folyamat határozott támogatásáról szóló levelet írt a nemzetközi szövetségnek – a UIPM közlése szerint. Az Alexandra Navacelle de Coubertin elnökölte, párizsi székhelyű egylet a UIPM hétvégi kongresszusa előtt azt írta: Coubertin értékelne egy olyan új tusát, amely megtestesíti az öttusa szellemiségét és modernizálja a sportágat.
A UIPM szombaton és vasárnap tarja online kongresszusát, melyen tisztújítás mellett a lovaglás lecserélése is napirendre kerül. A nemzetközi szövetség végrehajtó bizottsága november 4-én hozta nyilvánosságra azt a döntését, hogy a párizsi olimpia után a lovaglás már nem lesz része a sportágnak. A sportág vezetése arra hivatkozik, hogy a NOB-bal történt korábbi egyeztetések során egyértelművé váltak azok a kritériumok, melyek alapján az ötkarikás programot a jövőben összeállítják, az öttusalovaglással kapcsolatban pedig többször felmerült kritikaként, hogy sokak számára nem eléggé hozzáférhető, illetve hogy a versenyek végeredményét nagy mértékben, esetenként nem fair módon befolyásolja.
A döntést, illetve annak nyilvánosságra hozatalát követően több fórumon nemzetközi tiltakozás indult.
A NOB programbizottsága jövő szerdán ül össze, majd december 7-9-én a végrehajtó testület foglalkozik a 2028-as programmal. A tagságnak a pekingi téli olimpia idején lesz lehetősége jóváhagyni az előterjesztést.
A lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló öttusa 1912 óta szerepel az ötkarikás játékok programjában. A lebonyolítási rend sokszor változott az évek folyamán – egyre rövidebb lett a program, a lövészetet és a futást jelenleg kombinálva rendezik, a legújabb verzió szerint pedig kieséses rendszerben, kilencven perces blokkokban zajlanak majd a versenyek -, de a sportágak sosem cserélődtek.
2021. 11. 25.
Forrás: MTI
Kép: Canva.com
Frissítve: 2022.09.19.
A témában eddig megjelent cikkeink:
- Öttusában kerékpározás válthatja a lovaglást
- Párizsig marad a lovaglás az öttusában
- Nagy István: megdöbbentő, hogy a Nemzetközi Öttusa Szövetség kivette a sportágból a lovaglást
- Kardos Bence: a lovaglás miatt szerettem bele az öttusába
- UIPM – Ellentmondásos elnöki kommunikáció az öttusa új sportágáról
- UIPM – Az UTE és a hazai öttusasport is tiltakozik
- UIPM – Megkezdődött az egyeztetés az öttusa lovas számának cseréjéről, munkabizottság alakul
- Kiáltvány az öttusa megmentéséért
- Schmitt Pál a UIPM elnökének írt levélben állt ki az öttusa lovasszáma mellett
Európa-bajnok nyert az összevetésben
A budapesti fedettpályás minősítő szombati napja a kezdő lovas versenyszámmal vette kezdetét 100 centiméteren, ahol Lóránt Attila tanítványa, Horváth Lili érte el a legmagasabb, 8,5-es stíluspontot Ploona nyergében. Második helyen a Budavári Anikó által felkészített Freisleben Zsódia, harmadikon pedig Szotyori Nagy Kristóf és Baumann Bori tanítványa, Csizmadia Csenge végzett.
Az 5 éves lovak versenyszámában még a tegnapi elképesztő eredményét is felülmúlta Faluhelyi Ádám a Szikriga Kft. lovával, a Diatron apaságú Diasandro Blue-val, hiszen pontszáma elérte a hazánkban ritkán elforduló 9 stíluspontot, míg másik lovával, Congran PS-vel a második helyen végzett Debreceni Fanni és DB Cassbhan előtt.
A 6 évesek között az Eszes Ferenc által lovagolt Let’s Win TN kapta a legmagasabb pontszámot, megelőzve a tegnap is második helyen végző Lady In Redet Budai Virággal a nyergében, illetve Kovács Rolandot Katerina PSZ nevű lovával.
Az ifjúsági lovasok népes mezőnyében Bodnár Annabell végzett élen, megelőzve a Fábiáncsics Horses SE versenyzőjét, Tömör-Tones Luca Zoét. A harmadik helyen hármas holtverseny alakult ki Villás Lili, Kovács Noémi és Gubicza Dorottya között.
Az amatőr lovasok is 110 centiméteren versenyeztek, ahol négy tizedes fölénnyel ért célba Molnár Mercédesz E-Roy nevű lovával, a GP győztes Reisz Fanni és Köteles Réka előtt.
125 centiméteren 61 páros indult összesen a két kategóriában, így rendkívül hosszú és változatos versenyt láthattunk. A végeredmény viszont nagyon hasonlított a korábbi napokban megszokotthoz, hiszen Göttler Vilmos és Bohák-Debreczeni Éva csütörtökön is, és pénteken is a legjobb három között végeztek 120 centiméteren. Most sem volt ez másképp, viszont az első helyet ezúttal Búza Krisztián szerezte meg Erlinával. A fiatal lovasok között a Prosper Lovasklub versenyzője, Gimesi Lorena a számban abszolút leggyorsabb idővel ért célba, így több mint négy másodperccel követte őt Szőllősi Hajnal és Pataki Anna Klára az eredménylistán a korosztályában.
A nap legmagasabb, 135 centiméteres versenyszáma összevetéses elbírálásban zajlott, ahol a rengeteg időbüntetés miatt csak öten tudtak tiszta hibátlan pályát lovagolni. Viszont Búza Krisztián visszalépett a késő estébe nyúló második pályától, így Ifj. Szuhai Gyula két lóval, Técsy Attila és a német Verena Haller álltak starthoz.
A végeredmény is e szerint alakult, az elsőként pályára lépő gyermek Európa-bajnok páros, ifj. Szuhai Gyula és Perthy Jackson játszi könnyedséggel lovagolta le az összevetést, és szoros versenyben, de legyőzte a korábbi felnőtt magyar bajnokot, Técsy Attilát. Harmadik lett Verena Haller, negyedik pedig ifj. Szuhai Gyula másik lovával, Edward Z-tel.
2021. 11. 28.
Forrás: dijugratoszakag.hu
Kép: Canva
