Nézzük meg együtt!
Pátzay Pál Hunyadi Jánost ábrázoló lovas szobrát!
Bazsi lovas témájú művészettörténeti írásaiból (9)
Kedves ifjú olvasóim!
Még van egy lovas témájú alkotás kedvenc szülővárosomban, amiről mesélnem kell nektek. A most megújult pécsi főtéren, a Széchenyi tér dél-keleti oldalán áll Pátzay Pál Hunyadi Jánost ábrázoló lovas szobra. Naponta látom, és ott voltam az avatásán is, akkor 9 évesen, 1956. augusztus 12-én. A szobrot a nándorfehérvári diadalra és a hős halálának 500. évfordulójára emlékezve 1956-ban avatták fel. Két hónap múlva már orosz tankok társaságában állt a szobor. A forradalom feszült, drámai eseményeihez adott itt a város szívében háttérdíszletet.
| A szobrot Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész alkotta, aki 1951-ben 64 benevezett művész közül nyerte el a szobor készítésére kiírt pályázatot. A művet eredetileg Pesten akarták felállítani, de akkoriban minden mögött valami politikai hátteret kerestek, és mindig volt egy „okosabb elvtárs”, aki megideologizált minden döntést. Itt az volt a gond, hogy hátha a szovjet elvtársak úgy gondolhatják, hogy az itt állomásozó orosz katonákat az országot százötven évig megszálló törökökkel azonosítják, és a törökök legyőzésében élen járó Hunyadi János szobra ezt az elnyomás és megszállás elleni hazafias érzelmeinket jeleníti meg. Ezért inkább a csöndes, békés történelmi városban állították föl, amely amúgy is számos emlékét őrzi lépten-nyomon a törökök hosszú itt tartózkodásának. Hunyadi János 1407 táján született Erdélyben. Bár sokan vitatják, mégsem kétséges, hogy apja Zsigmond magyar király volt. Édesanyja egy szép erdélyi leány, Morzsinai Erzsébet, aki az özvegy király erdélyi tartózkodása alatt lett a király kedvese. Ebből a fellángolásból született Hunyadi János, akit a király ifjúként maga mellé vett és nevelte, taníttatta. Hunyadi János Magyarország kormányzója, a török háborúk kitűnő hadvezére, majd főkapitánya volt. A törököket 1456-ban Nándorfehérvárnál (a mai Belgrád) porig verte, ez volt minden idők legdicsőségesebb győzelme a magyaroknak a törökök ellen. Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet idősebb fia a tragikus sorsú László, akit a hitszegő V. László lefejeztetett. Kisebbik fiúk Mátyás, későbbi királyunk. |
A szobrot erre a helyre a művész ajánlotta, mert az akkori városvezetés a tér közepére, a Szentháromság-szobor helyére tervezte állítani. Egy másik csoport a Sétatérre, a Szepessy-szobor helyére gondolta. A mostani helye azért is ideális, mert a térbe torkolló utcák mindegyikéből látható. Igazából a profil, azaz az oldalnézet a szobor fő nézete. A ló toporog, alig halad előre, ezt tükrözi a lábak ügetésszerű mozgása. De inkább helyben ügetés ez, bár a ló egyensúlya ezt nem erősíti meg. A feje balra állított, és a függőleges mögött van. A szár feszes a lovas kezében, látszik, hogy visszatartja.
|
A krónikák szerint Hunyadi Jánosnak olyan érces, mindenen áthatoló hangja volt, hogy az ütközetek előtt képes volt több száz emberhez szólni, lelkesíteni, és amint leírják, minden harcos úgy érezte, hogy személyesen hozzá szól a beszélő. Valahogy ez a pillanat jut eszembe, valahányszor elmegyek a szobor előtt. Ahogy feláll a kengyelben, kimagaslik, a kinyújtott jobb kezében tartott buzogány megerősíti szavait, ezzel a gesztussal is nyomatékot adva beszédének. Hajadonfőn van, ami megint csak ezt a katonákat lelkesítő, szónokló Hunyadi képet erősíti meg. A tisztelgést, a közös vállalást. Az imádkozást az ütközet előtt. És magyar ember hajadonfőn imádkozik. |
|
Az egyszerűsége a szobornak az igazi erénye. Bár emiatt sokan nem tartják számon a kor szobrászati remekei között. Valóban, a székesfehérvári „10-es huszárok” emlékműve inkább korszerű műalkotása Pátzay mesternek. De a nagy szakmai biztonság, amivel ebben az időben már rendelkezett, így is tükrözi azt az egyszerűségében is „isteni elhivatottsággal” bíró hőst, aki nekünk és az egész keresztény világnak Hunyadi János volt.
Hunyadi János szobra kőtalapzatának egyik oldalán a következő sorok vannak bevésve:
“S acélt ragad, lovára kap,
Csatáz, vív, izzad éj és nap,
S míg nem győz, nincs nyugalma.”
(Czuczor Gergely Hunyadi című balladájából.)
Írta: Balázs József / Bazsi
Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17. – Budapest, 1979. szeptember 14.) magyar szobrászművész, éremművész, kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze (1952), az MTA levelező tagja.
Frissítve: 2023.10.29.
Fotó: Canva
