Terápiás lovaglás a gyakorlatban
A kezdetek…
Kezdetben a legfontosabb feladat az, hogy a gyermekek megbarátkozzanak a lovakkal és megtanulják, hogyan kell viselkedniük a lovak környezetében, megtanulják az alapvető biztonsági “előírásokat”, szokásokat, meg kell ismertetni velük a lóápolással kapcsolatos mindennapi tennivalókat, melyek a következők:
- figyelemfelhívás a veszélyforrásokra
- a lóval, lakhelyével, életmódjával, testtájaival való ismerkedés
- a ló körüli munkák, gondozási feladatok megtanulása és végzése
- a ló le- és felszerszámozásának megismerése, sorrendiség betartása
- a gyermek kommunikációjának, kapcsolatteremtő képességének kialakítása, fejlesztése
- a lóhoz való helyes közeledés, a lóval való helyes bánásmód kialakítása során a helyes beszéd és viselkedés megtanulása, mind a lóval, mind társaival szemben – szociális viselkedésük fejlesztése
- magatartási problémák csökkentése, helyes személyiségi jegyek, tulajdonságok (felelősségtudat, önfegyelem, egymás munkájának megbecsülése, kiegészítése, megerősítése)
- pszichés és testi képességek fejlesztése ( gondolkodás, mozgáskoordináció, egyensúlyérzet, problémamegoldó képesség gazdaságos mozgásszervezés, laterális fejlődés )
Lovon ülve…
Ezután következnek a konkrét lovaglási helyzetekhez kapcsolódó gyakorlatok:
|
A voltizsheveder a kezdő lovasok oktatásában nagy segítséget nyújt, méretéből adódóan nem változtat a ló és a lovas szoros kontaktusán, mindamellett lehetővé teszi szükség esetén a lovas megkapaszkodását, egyensúlyának visszanyerését.
A lovagoltatás során a következő feladatokat igyekeznek a gyerekekkel megvalósítani egy ellazult izomállapot megéreztetése, megtanulása állásban és lépésben, mely a ló ritmusának átvételéhez kell – biztonságérzet kialakításához szükségesek lovon való helyes ülés megtanulása, rendszeres begyakorlása a gyakorlatok során, ülésbiztonság kialakítása aktív, minden izomra kiterjedő izommunka és izomerősítés elérése a lépésben haladó ló hátán eszközzel vagy eszköz nélkül végzett egyszerű kar-, láb- és törzsgyakorlatokkal a gyermek téri tájékozódásának fejlesztése a természeti tárgyak megmutogatásával, megnevezésével, a környezet megfigyelésével a szimmetria megéreztetése, a test középvonalának érzése, a helyes testséma, a magukról kialakított testkép fejlesztése a gyermekek figyelmének elvonása saját problémáikról, nehézségeikről, esetleges félelmeikről különböző eszközökkel (labda, kiskarika, nagykarika, vödör, bóják) végzett gyakorlatokkal a napjainkban oly gyakori tartáshibák, gerincproblémák (kisfokú gerincferdülés esetén is) és tartási rendellenségek kialakulásának prevenciója vagy a már kialakult probléma korrigálása lépésben haladó ló hátán végzett has- és hátizom-erősítő gyakorlatokkal az egymásra figyelés, az egymás segítésének képességének fejlesztése annak érdekében, hogy megtanulják: kellő fegyelmezettség, önfegyelem és önuralom híján figyelmetlenségük, rendetlenkedésük komoly veszélyt jelenthet magukra és társaikra nézve is bátorság, ügyesség, kitartás fejlesztése – egyes esetekben az ügetés jármód megismerése, kipróbálása az emberi mozgástól szokatlan diagonális szinkronmozgás megéreztetése érdekében.
A lovagoltatás során a különböző érzékszervek, analizátorok a külső, belső érzékelés állandó, folyamatos változó hatása alatt állnak. Az állandó ritmusos mozgáshatást gyakorol a haptikus, taktilis, kinesztetikus érzékelés alakulására, fejlődésére. A lovaglással összefüggő új térátélés élménye, valamint a mozgó lóhoz való folyamatos alkalmazkodás segíti a pszichés és kognitív funkcióikban károsodott gyerekek figyelmének fejlődését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek figyelme tartósabbá nehezebben elterelhetővé válhat.
A lovaglás körülményeinél fogva alkalmas a korábban elsajátított mozgássémák (egyensúly, gyorsaság, ügyesség, gyakorlottság) javítására, finomítására valamint az új helyzethez igazodó mozgások megtanítására. Mindez nagyfokú figyelmet és koncentrációt igényel a lovasoktól. A mozgáskoordináció következtében a gyerekek mozgása rendezettebbé válik: egyensúlyérzékük, téri orientációjuk javul, tartáshibájuk mérséklődik, nagy és finommozgásaik pontosabbakká válnak, fejlődik ritmusérzékük, fokozódik erőnlétük, nő edzettségük.
Maga a lovaglási helyzet megkívánja a lovastól, hogy a ló mozgása közben cselekedjen és ehhez képest gondolkodjon. A lovaglás során megvalósuló folyamatos mozgás cselekvésvezérléshez igazodó gondolkodási reakciót igényel. A gondolkodási reakció befolyásolható a ló jármódjának, mozgásgyorsaságának, a lovaglási területnek és az ehhez kapcsolt cselekvésnek együttes megváltoztatásával. A gondolkodással szoros összefüggésben van a beszéd is. A lovaglás nagyon jó lehetőséget kínál a kommunikáció fejlesztéséhez is. A szóbeli utasítások, a bemutatással egybekötött magyarázatok mind a beszéd megértését, a passzív és az aktív szókincset egyaránt fejlesztik. A gyerekek gyakran szavakkal is kísérik a gyakorlatokat ez mind a feladatok könnyebb bevésését, mind a beszédkésztetést, a beszédkedvet és a szókincset egyaránt növeli. A lovon ülve egyébként is sokkal oldottabbak, közlékenyebbek, szeretnek beszélni a lóhoz is. Emellett a foglalkozás vezetőjével és a tárasakkal is kommunikálni kell. Különösen autista vagy autisztikus személyiségvonásokkal rendelkező gyerekek esetében van különösen fontos szerepe a kommunikáció fejlesztésének. Ezt még elősegíthetik kis mondókák is.
A lovaglás elképzelhetetlen a másik fél figyelembevétele nélkül. Legyen szó akár a lóról, akár a többi társról vagy a lovardai környezet egyéb szereplőiről. A lovaglási környezet sok olyan elemet tartalmaz követelményeiben, amelyek a szocializálódást spontán vagy szervezett módon segítik elő. Értékes segítséget jelenthet ebben a tekintetben a lóval, lovaglással való érzelmi motiváltság. A foglalkozások során megtanulnak együttműködni egymással, segíteni a társaknak. A lovaglás fejleszti az önállóságot, aktivitást, a foglalkozásokon alkalmazott játékok fokozzák a találékonyságot, a problémamegoldást. A gyerekek számos pozitív megerősítéshez jutnak a feladatok, gyakorlatok elvégzése során. A sikerélmény önértékelésükre, énképükre is pozitívan hat és nem utolsó sorban ennél eredményesebb motiváló tényező sem sok van. Mindezen szakmai szempontok és eredmények mellett számunkra talán a legfontosabb dolog, hogy a gyerekek oldottak, vidámak a foglalkozásokon, élvezik a lovakkal és társaikkal való együttlétet és együttműködést, s nem egyszer számolják az ujjaikon hogy hányat kell még aludniuk, hogy újra jöhessenek lovagolni
Forrás: www.lovasterapia.iweb.hu
Frissítve: 223.10.17.
Fotó: Canva
|