A lovunknak is jár a szerelem!

Írta:

A lovunknak is jár a szerelem!

De hogyan juthat hozzá?

Nyakunkon a tavasz, és Valentin-nap alkalmából ma a szívekben is ott zsong az újjászületés hónapjának lehellete. Pontosan ebből az alkalomból szeretnénk ma megmutatni milyen lehetőségek állnak a lovunk szerelmének beteljesesedésére.

A természetességtől a lombikig

Ha visszanyúlunk egy kicsit a történelem időfonalán, világossá válik számunkra, hogy a legrégebbi és nevéhez híven a legtermészetesebb tenyésztéstechnika, a természetes avagy kézből való fedeztetés. Bár utóbbi elnevezés kissé csalóka emberi beavatkozás nélkül is kerülhet sor naturalista megtermékenyítésre. A modern világ azonban a tenyésztési metódusokat is megreformálta, módunkban áll mostmár friss spermás, illetve mélyhűtött spermás mesterséges termékenyítési eljárásokat alkalmazni. Nem is beszélve az embrióbeültetés módszeréről.

Friss sperma a hűtőből

A mesterséges termékenyítés legegyszerűbben friss spermával végezhető el. Azonban a spermiumok így csak rövid ideig életképesek, a mén és a kanca nem lehet túl messze egymástól, legjobb, ha ugyanazon az állomáson vannak. Ennek másik oka, hogy a termékenyítés és a peteérés között eltelő időnek döntő szerepe van a vemhesülés szempontjából. Amennyiben mégsem a szomszédban lakik a kiszemelt apa, tartósítani kell az örökítőanyagot, hogy mindenképpen túlélje az utazást. Ennek legkézenfekvőbb megoldása pedig a hűtés. A lehűtött spermát 48 órán belül felhasználják!

Mélyhűtés: örök csikó kémcsőben tartósítva

A legtöbb neves mén a sport csatasoraiban teljesíti szolgálatát, viszont ez nem akadályozza meg abban, hogy apaként is helytállon. Annak érdekében, hogy megóvják a méneket a kettősterhelés hátrányaitól, gyakran csak mélyhűtőtt spermát kínálnak. Ez annyit tesz, hogy a versenyszezon szüneteiben a lehető legtöbb spermát leveszik, majd azt egész évben rendelkezésre bocsájták. Ehhez a spermát egy különleges, direkt erre a célra kifejlesztett mélyhűtő-hígítóval kezelik, majd -196°C alá hűtik.

Lombikcsikó bérkancából

Az embrióátültetés valódi lehetőség az élsportban szereplő kancáknak, hogy a sportkarrierjük tovább íveljen felfelé, miközben örökítik értékes génjeiket. Ennek ellenére az embriók levétele, majd átültetése bérkancákba még nem elég elterjedt. A kancát termékenyítik, így természetes körülmények között jön létre az embrió, amit 6-8 nap eltelte után kimossák a méhből. Ezután a lehűtött embriót elszállítják, majd beültetik az ideális béranyába.

Ovum-Pick-Up – kémcsőben fejlődő szerelmi gyümölcs

Az OPU, avagy petesejtlevétel és az ezt követő introcitoplazmatikus spermainjekció a legújabb megtermékenyítő eljárások egyike. 2020-ban 12 egészséges csikó született az OPU/ICSI-eljárásból. Hollandiában és Belgiumban legalább három-négy éve olyan online árveréseket bonyolítanak le, amelyeken ilyen, rendkívül jó vérvonallal rendelkező, akár szexált (megálapított nemű) embriók kerülnek kalapács alá.

Ha ezek alapján kedvet kaptál megajándékozni kancádat egy kis romantikával, de nem tudod mi alapján keress számára megfelelő randi-jelöltet, mindenképpen nézz bele Hogyan válasszunk fedező mént? cikkünkbe is.

Ha pedig meg van az álom mén elképzelése, a Lovasok.hu Fedezőmének oldalán számos kiváló fedezőmént találsz, akik beválthatják reményeidet. Nézz körül köztük és találd meg a megfelelő mént kancád számára!

Ha pedig a mén csikódnak szeretnél biztos jövőt adó szerelmeket, olvasd el, hogyan lehet belőle hivatalos fedezőmén!

Horváth Lilla
2023.02.14.
Fotó: Canva

Milyen lovas tudás szükséges egy lovastúrához?

Írta:

Frisch Andrea

Avagy hogyan tudd magad biztonságban!

Magától értetődő, hogy egy szabadtéri, vadregényes környezetben lefolytatott lovastúrán a legnagyobb előny, ha gyakorlottan tudunk együttműködni hátasunkkal.

Adódhatnak olyan helyzetek, amelyekben különösen nagy hasznát vehetjük a haladó szintű lovagló tudásunknak, mi több az a túra előfeltételét képezi.

Az Ivói Izlandi Lovarda nagy odafigyeléssel biztosítja a tudás megalapozását mielőtt terepre bocsátja a csapatot. Elvárható egy ügetés szintű lovasismeret a túrákra jelentkezőktől, de amennyiben kezdő vagy sem kell lemondanod az élményről. A lovarda csapata által tartott foglalkozások kitűnő lehetőséget nyújtanak a lovas tudás felzárkóztatására és ha már magabiztos, felkészült embernek látnak, semmi nem áll a kalandok útjába a Hargitán.

A gyakorló foglalkozások nemcsak kezdőknek, hanem olyan résztvevőknek is hasznos lehet, akik még nem ültek izlandi lovon, ugyanis jobb még a lovarda biztonságos karámjában megszokni az izlandiak különleges jármódait és az izlandi nyergeket.

A túra során természetesen a kevésbé biztos tudású lovasok és gyermekek folyamatos segítségben részesülnek, hogy nyugodt lélekkel járhassák be Ivó mesébe illő vidékét. A 8-12 fős csapat tempója mindig a tapasztalatlanabb tagokhoz igazodik, így esélytelen, hogy ha nemrég kezdtél el ismerkedni a lovaglással is lemaradj bármiféle mókáról!

Legyél részese az élménynek!

További információkért, jelentkezéshez írj vagy telefonálj bátran!

Tel: +40 756 094251
E-mail: activity@elkfarm.ro

Képek: Ivói Izlandi Lovarda

Lovak és kutyák is hajóztak a vikingekkel Angliába

Lovas történelem

Írta:

Tanner Eszter

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a hódító vikingek angliai falvakból lopták az állatokat. Ám egy új kutatás, amely az állatok maradványait elemezte, azt bizonyította, hogy már azokkal hajóztak Angliába. A kutatás azt is igazolta, hogy a viking vezetők kedvelték az állatokat, és utazásaikra is magukkal vitték őket.

A Durham Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann a 9. századból származó csontokat vizsgált meg, amelyek a derbysi Heath Wood régészeti lelőhely sírhalmaiból kerültek elő. A sírokban együtt eltemetett, elhamvasztott állati és emberi maradványokat találtak. Az állatoknak különleges szerepük lehetett, erre utal, hogy együtt hamvasztották el őket az emberekkel – magyarázta Löffelmann. Inkább tartották őket kedvtelésből, mint csupán gazdasági célokból – fűzte hozzá a kutató, elárulva, hogy meghatónak találta ezt a kötődést, és a bizonyítékok alapján úgy tűnik, korábban alábecsülték, mennyire fontosak voltak az állatok a vikingek életében. A lovak és kutyák több hétig hajóztak a vikingekkel az Északi-tengeren. Akkoriban még kisebbek voltak a lovak, ami fontos szempont lehetett a hely szűke miatt, de az út azért így is nedves és kényelmetlen volt – mesélte.

Az ásatások társigazgatója, Julian Richards a Yorki Egyetemről hangsúlyozta, hogy a feltáráson talált maradványok szolgáltatják az első tudományos bizonyítékot arra, hogy a viking harcosok lovakat szállítottak Angliába. A kutatók a csontok elemzéséből állapították meg, hogy az állatok Skandináviából érkeztek.

Az északi mitológia és a 13. századi sagák szintén megerősítik, hogy az állatok fontos szerepet töltöttek be a vikingek életében. Az ásatáson sertéscsontot is találtak, de a kutatók szerint az nem élő állatból származhatott, hanem inkább egy játékból, esetleg valamilyen jelkép lehetett, amelyet Skandináviából hoztak magukkal.
A kutatási eredményeket a Plos One tudományos folyóiratban publikálták.

Forrás: MTI

Kép: Canva
2023.02.13.

Felállítják idén Szent László király lovas szobrát Nagyváradon

Magyar lovaskultúra

Írta:

Tanner Eszter

Felállítják idén Szent László király lovas szobrát a nagyváradi várban, a talapzat építési munkálatai márciusban kezdődnek – írta szerdán a Bihon.ro.

A nagyváradi hírportál szerint az évek óta tervezett szoborállítással kapcsolatos bejelentés a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány keddi évértékelő sajtótájékoztatóján hangzott el. Angela Lupsea, a nagyváradi emlékművek karbantartásával is foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a talapzat építését a Constructorul Salard cég végzi, a munka áfa nélkül 347 731 lejbe (27,7 millió forint) kerül.

A talapzat nyárra elkészül, a szoborállítás időpontját később jelentik be. Erről a műalkotás megrendelőjeként a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és a talapzat megépítését vállaló nagyváradi polgármesteri hivatal dönt. Az már bizonyos, hogy a lovas szobor idén állni fog – írta a hírportál. Hozzátette: a műalkotás már elkészült és a bukaresti művelődési minisztérium engedélye is megvan a felállításához.

A partiumi város alapítójaként tisztelt Szent László király lovas szobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködése nyomán állítják fel, a tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester. Már tavaly fel szerették volna avatni, de nem érkeztek meg időben a szükséges engedélyek. Az elöljáró akkor úgy fogalmazott: a szoborállítással “történelmi igazságot tesznek” a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák. Szent László öröksége a keresztény hit bátor felvállalása, az európai identitás része – mondta. Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék. Felidézte: a szoborállítás ötlete 2017-ben, Szent László szentté avatásának 825. évfordulóján született. Az 5,3 méter magas szobor Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotása, a bronzöntést Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban.

A lovagkirály szobrát a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elutasította a 8000 kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el. Így lett a vár a következő helyszín, ahol I. László királynak (1077-1095) egykor két szobra is állt, a 14. századi álló szobor és egy később elpusztított lovas szobor, a híres kolozsvári Márton és György mesterek munkája.
Az európai forrásokból restaurált vár a város fontos műemléke. Szent László király itt építtette meg az első váradi székesegyházat, mely temetkezőhelyéül is szolgált, és kultusza hatására utána több magyar uralkodót és hitveseiket is ide temették.

Forrás: MTI

Kép: Canva
2023.02.13.

Ranchero Stock Horse

Írta:

Lovasok.hu

Ranchero Stock Horse

Ritka fajta. Tenyésztésében szelektív tenyészprogramra törekedtek, melynek következtében a fajta túlélő lett, kishíján kihalt fajta volt. Rendszerint nagyon jól alkalmazkodik az emberhez, szolgálatkész. Könnyen kezelhető, és könnyen idomítható. Kiválóan alkalmas a gyerekek és a kezdő lovasok számára. De elbírja az erősebb alkatú, akár még tapasztalatlan embereket is.

Eredetileg a Ranchero Stock lovat háborúban használták. Ma már a klasszikus díjlovaglásban is találkozhatunk vele, ugyanakkor kiváló ugrólovak is.

85%-ban deres színű, zebra színezettel. Pej és sárga színben is megtalálható. A szürke is engedélyezett. Engedélyezett továbbá a csillag jegyek, de lámpás jegyben soha nem található.

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.02.13.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Nyerj páros lovastúrát Ivóra!

Lovastúra

Írta:

Frisch Andrea

A mai napon lezárult az Ivói Izlandi Lovarda nyereményjátéka, ahol 1 napos lovastúrát nyerhetett a szerencsés győztes Erdély legvarázslatosabb részén! Amennyiben lemaradtál a játékról, vagy nem tiéd lett a nyeremény, jó hírünk van! Mivel az előző két nyereményjáték igen nagy sikereket aratott, az Ivói Izlandi Lovarda úgy döntött még egy harmadik játékot is indít!

Közeleg a Valentin nap! Éppen ezért az Ivói Izlandi Lovarda nyereményjáték sorozatának főnyereménye nem más, mint egy páros, egynapos lovastúra-utalvány!

Legyen a párod, a rokonod vagy valamelyik barátod, most nem csak te, hanem egy általad választott személy is részesülhet az ivói álomban! Játssz és hozd magaddal egy szeretted egy felejthetetlen kalandra!

Kattints ide a nyereményjáték részleteiért! >>>

A nyereményjáték szabályzatát ide kattintva érheted el, töltheted le.

Miért kiválóak az izlandi lovak a lovastúrákhoz? Ismerkedj meg a fajtával!

Írta:

Frisch Andrea

Az Ivói Izlandi Lovarda neve nem pusztán szójáték. Hogy miért is?

A lovarda mindig is fajtához hűen, immáron 16 éve izlandi lovakkal dolgozik. De vajon mivel magyarázható ez a ragaszkodás?

1. Teherbíró képesség

Az izlandi lovak a köztudatban erejükről, kitartásukról és szívósságukról híresek. Testalkatukból adódóan jól bírják a fizikai terhelést, ezért például igáslóként is kitűnően helyt tudnak állni. Az Ivói Izlandi Lovarda lovastúráin viszont sokkal inkább a hosszú hegymenetnek, több napos túráknak, illetve a saját és lovasuk ellátására szolgáló jól megpakolt nyeregtáskák általi terhelésnek vannak kitéve.

2. Nyugodt természet

Az izlandi lovak páratlanul nyugodt természettel rendelkeznek, illetve nagyon együttműködőek, ezáltal tökéletesen alkalmasak gyermekek és kezdő lovasok mellé és hidegvérrel képesek kezelni, ha a lovasuk közérzete felborzolt állapotnak van kitéve. Ugyanez a magatartás jellemző rájuk váratlan helyzetekben, amiket a Hargita élővilága gyakran szolgáltat: nem ritka, hogy a túrák alatt rókába, sakálba, vaddisznóba, extrémebb esetben medvébe szalad a csapat. Itt különösen fontos, hogy higgadtan tudjon reagálni ló és lovas egyaránt és fenntartsák a csapatmunkát.

3. Intelligencia

Ez a küllemében a magyar huculra hasonlító fajta rendkívül tanulékonynak és intelligensnek mondható. Ez egy igen fontos előny a hegyi túrákon, hiszen a lovak képesek könnyen megtanulni és felismerni az egyes túraútvonalakat, így ha bármi történik nehéz eltévedni általuk. Más fajtákhoz képest fejlett kognitív képességeiknek hála nem okoz nekik nehézséget csapatként együtt dolgozni fajtársaikkal és a lovasukkal.

4. Különleges jármódok

Az izlandi lovak az alapjárásmódok mellett két egyéb, különleges járásmóddal is rendelkeznek, ezek a tölt és a poroszka. Ez a két jármód egyenletes, rázkódásmentes lovaglást tesz lehetővé, ami hatalmas előny, ha akár 3-5 napot nyeregben ülve tölt az ember.

5. Otthonos környezetben élnek a Hargitán

A Székelyföld ezen része is hegyek vonulataival csipkézett, melyek a túraútvonalak szerves részeit képezik. A domborzati minta nagyban hasonlít ezeknek a lovaknak a hazájához, mondhatni otthonosan mozognak, így képesek különleges jármódukkal úgy meghódítani a Hargita hegycsúcsait, ahogy más fajták sosem tudnák.

További információkért írj vagy telefonálj bátran!

Tel: +40 756 094251
E-mail: activity@elkfarm.ro
Web: https://izlandilovak.ro/

Képek forrása: Ivói Izlandi Lovarda

Lovaskultúra oktató szakirányú továbbképzés tanévnyitó és diplomaátadó

Írta:

Lovasok.hu

Lovaskultúra oktató szakirányú továbbképzés
tanévnyitó és diplomaátadó

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) Lovaskultúra oktató szakirányú továbbképzése szeptember 28-án tartotta meg idei Diplomaátadó és Tanévnyitó Ünnepségét, valamint a Lovaskultúra Klubnappal egybekötött alumni találkozóját.

Az évente megrendezésre kerülő eseménynek idén is a képzés gyakorlati oktatási helyszíne, a Sóskúti Lovas- és Élménypark adott otthont. Az ünnepélyes diplomaátadó keretében a végzős évfolyam nevében Gyapjas Zsolt tartott szívhez szóló búcsúbeszédet, majd Dr. Berkes István, a TF tudományos dékánhelyettese avatta lovaskultúra oktatóvá a végzett hallgatókat. Ezt követően Dr. Faludi Judit, a szak vezetője eskette fel a friss diplomásokat és köszöntötte az elsőéveseket.

A tanévet a hagyományokhoz híven a másodéves hallgatók lovas műsora nyitotta meg, akik egy eredeti magyar mesét dolgoztak fel. Színvonalas és szórakoztató bemutató keretében adtak elő egy részletet a Lúdas Matyi című elbeszélő költeményből, melynek során számot adtak eddig megszerzett lovagló tudásukról és a csoport összeszokottságáról. A nézők láthattak többek között fogat bemutatót, lovas karusszelt, bravúros lovas üldözést, valamint a fogat ugratását is.

A műsor Pénzes Gábor hagyományőrző huszár bemutatójával illetve lóhátról tartott előadásával folytatódott, megismertetve a barokk lovaglási stílust, valamint a munka-ló/barokk-ló képzésének lépéseit az érdeklődő közönséggel.

A délutáni klubnap keretében különféle mesterségek mutatkoztak be a lovaglás és a ló egészségének szolgálatában. Az előadások és bemutatók során a hallgatóság testközelből szemlélhette meg a ló-csontkovács munkáját Rácz Attila jóvoltából, hasznos gyakorlati tanácsokat hallhattak a ló lábának védelméről Dr. Bába András előadásában, felfedezhették a csizmaválasztás és – készítés rejtelmeit Böröcz Zoltán segítségével. A ló fogászat szükségességét Dr. Sahin-Tóth Tibor tette szemléletessé, a takarmány-kiegészítők fontosságát Suta Éva hangsúlyozta előadásában. Igen érdekes volt megismerni a nyeregkészítés lépéseit Grósz Gyula bemutatkozásával.

A folytatásban a rendezvény elmaradhatatlan programja következett: a „Tied a katedra” keretében a már végzett lovaskultúra oktatók kötötték le a figyelmet érdekes előadásaikkal.

A nap végére a pontot egy kerekasztal beszélgetés tette, ahol a „Lovaglótanárok nyomában” járhattak az érdeklődők Vízler Zsolt dokumentumfilm-rendező és stábja segítségével. A forgatócsoport bejárta Európát, Amerikát és a Kárpát-medencét, hogy hiteles képet adjanak az örkénytábori lovaglótanárok életútjáról. Az érdeklődőknek egyedülálló lehetőségük nyílt a másfél évig tartó utazásról személyes történeteket, élményeket meghallgatni még a film premiere, levetítése előtt. Az előadást színesítették Győrffy-Villám András, Pénzes Gábor valamint Zupán Péter visszaemlékezései és az „örkénytáboriakról” szóló személyes történetei.

A remek előadások után mindenki ízelítőt kapott ezeknek a nem mindennapi (lovas) embereknek a munkásságáról és a világ lovassportjára gyakorolt máig jelentős hatásáról, méltó befejezéseként ennek a hosszú és ismeretekben gazdag napnak.

2013.10.09. Balog Orsolya és Dóka Ágnes
Frissítve: 2023.02.09.
Fotó: Canva

A minipóni és az ír igásló barátsága

Kikapcsolódás

Írta:

Lovasok.hu

A minipóni és az ír igásló barátsága

Mit számít 76 centi, ha barátokról van szó? Az apró Vita és Guinness, az Irish Draft kanca elválaszthatatlan barátok, noha Guiness, csaknem háromszor akkora, mint aprócska istállótársa. Vita mintegy 5 centiméterrel kisebb, mint egy átlagos egy éves gyermek és súlya mindössze 35 kilogramm. Ennek ellenére a páros boldogan osztja meg lakóhelyét a berwickshire-i Restonban.

A kancát a svájci Oli Hoffer és párja Leya vásárolta meg tavaly augusztusban. Most a pár kávézójához közeli összkomfortos, mini etetővel, itatóval és mini ajtókkal felszerelt istállóban él.

A miniatűr lovak gyakran hosszabb ideig élnek, mint normál méretű társaik., ennek köszönhetően néhányukat vakvezetőnek is kiképezik, illetve gyakran válnak házikedvenccé, mivel még szobatisztaságra is nevelhetőek.

Fordította: Juhász Nikolett, Lovasok.hu
Forrás: http://www.dailymail.co.uk
Frissítve: 2023.02.09.
Fotó: Canva

Állatpartnerek a színpadon

Kikapcsolódás

Írta:

Lovasok.hu

Állatpartnerek a színpadon

A kutyák és a lovak a leggyakoribb állatszereplők a színpadokon. Szegedi előadásokon találkozhatott már a közönség kecskével, kacsával, tyúkokkal, galambokkal, a szabadtérin még tevékkel, sőt egy egész birkanyájjal is. A színészek számára plusz stresszt jelent, ha egy kevésbé kiszámítható házi kedvenc a partner.

Régen a naturalizmus legbiztosabb jelének tartották, ha egy állat tűnt fel a színpadon. Manapság gyakran találkozhatunk házi kedvencekkel a színházi produkciókban. Szegeden sokan emlékeznek Szikora János nevezetes rendezésére, a Lila ákácra, amiben Hőgye Zsuzsanna kutyusa, Prézli mellett egy fürdőző kacsa is játszott. Néhány éve, amikor a kőszínházi Rómeó és Júliában Szalma Tamás egy paripán lovagolt be a színpadra – az ágaskodó állattól az első sorokban ülő nézőknek a lélegzetük is elakadt. Alföldi Róbert operaprodukciójában egy fehér patkány csücsült volna Faust vállán, ám a főpróbák alatt kiderült, nem bírja a hangos éneklést, ezért kihúzták a darabból.

Potyogtató kecske

– Az egyik előadásunkban több tyúk is szerepelt, ráadásul egy folyton potyogtató kecskét kellett felvinnem egy csigalépcsőn – meséli Király Levente. A Nemzet Színésze hosszú pályafutása alatt többször is szerepelt együtt kutyákkal. – Amikor a Svejket játszottuk, egy fantasztikusan aranyos, Bianka nevű kutyust kaptam partnernek. Igyekeztem kipuhatolni az érzelmeit, sikerült is megszerettetni vele magam. Egy állattal játszani mindig nagyobb stresszel jár, mert sohasem lehet pontosan kiszámítani, hogy mi fog történni, mi lesz a reakciója. Borotvaélen táncolás minden előadás. Ennek ellenére nagyon szerettem ezzel a kutyával játszani, nem is volt vele soha problémám.

Kötelező eleget próbálni

A Színházművészeti Biztonsági Szabályzat szerint állat akkor szerepelhet egy színházi produkcióban, ha állatorvosi nyilatkozat tanúsítja, hogy a színpadi szereplésre megfelel, egészséges, féregtől és élősködőtől mentes. A színpadon fellépő állatokat – kis háziállatok kivételével – az illetéktelenek belépését és benyúlását megakadályozó, biztonságos ketrecben kell szállítani és őrizni. Ketrec nélkül még az idomított állat is csak pórázon tartva vezethető és szerepeltethető. Az állat színpadi szereplésekor gondozójának, idomítójának a színpadon, lehetőleg a nyílt színen jelen kell lennie. Lovak és hasonló nagyságú állatok szerepelésekor minden állat mellett egy-egy állatkísérő legyen. Színpadon, szabadon, csak idomított, hívásra visszarepülő madarak szerepeltethetők. Az állatot megfelelő számú próbával és a nyilvános előadás körülményeinek megfelelően kell a fellépéshez szoktatni.

– Úgy tartják a színházi világban: a kutya és a gyerek tuti siker. Legutóbb Zsolt Béla darabjában, a Nemzeti drogériában léptem fel kutyával. Rácz Rita és Cseh Zsuzsi kedvence váltotta egymást az előadásokon. Nagyon helyesek voltak, jó volt velük játszani – mondja Székhelyi József. A színidirektor imádja az állatokat, de azért kicsit viszolyog attól, hogy színpadi produkciókban gyakran szerepeljenek. – Ha természetellenes közegbe kényszerítjük őket, nem várt fordulatok adódhatnak. Volt már rá példa, hogy egy ló a színpadra lépés pillanatában megijedt a hirtelen megváltozott hangoktól, fényektől, szagoktól. Ilyenkor a vészhelyzetet kell elhárítani, így óhatatlanul másról szól a produkció, mint kellene.

Pulik és birkanyáj

A szegedi szabadtérin szinte minden nyáron szerepelnek állatok. Feljegyezték a krónikások, hogy 1936-ban nemcsak lovakat, hanem pulikutyákat és egy birkanyájat is szerződtettek a Palló Imre címszereplésével bemutatott János vitézhez. Kovács Ágnes színháztörténész szerint, ha nem öncélú attrakció az állatok szerepeltetése, hanem szerves része a rendezésnek, akkor hatásos színpadi eszköz lehet, mert imádja a közönség. Az 1993-as Aida-produkcióba egy váratlan szerencse révén kerültek tevék: a szabadtéri akkori vezérkara az E5-ös mellett találkozott egy „karavánnal”, és azonnal szerződtették is őket. A grandiózussá lett bevonulási képben hatalmas tapsot kaptak a tevék, ráadásul hatásos reklámnak bizonyult körbevezetni őket az előadások előtt a belvárosban. Elefántot is szerettek volna egy későbbi Aida-produkcióba szerződtetni, de a statikusok kiszámolták: a színpad látta volna kárát a fellépésüknek.

Az állatok egyébként nemcsak a bérleti díj, a szállítási költség, hanem az elhelyezés és az etetés miatt is sokba kerülnek. Például az Aida tevéi számára az ÁNTSZ előzetes engedélyével ideiglenes karámot alakítottak ki a dóm tövében.

A lovak a menők

A lovak a leggyakoribb fellépők a szabadtérin. Szikora János a lipicai ménest szerette volna szerződtetni az 1998-as Háry Jánosra, de a költségek miatt végül egy fogattal is beérték. A nyeregben is profi Cserhalmi György főszereplésével bemutatott Cyranóban is sikert arattak a lovas jelenetek.

Akadtak olyan produkciók is, amelyekben végül nem jöttek össze az állatok. Ilyen volt a Jézus Krisztus Szupersztár, amiben egy szamárnak fel kellett volna mennie egy magas lépcsőn, de a csacsi nem bírta a lépcsőzést, így nélküle vonult el a szent család. Tavaly, az újszegedi János vitéz egyik sztárja viszont Matild, a szamárkanca volt.

Forrás: Délmagyar.hu
2007.04.24.
Frissítve: 2023.02.09.
Fotó: Canva

Kapcsolódó hirek:

Egy ló a Nemzeti Színház színpadán
Lovasszínház Komáromban