Kezdőlap Blog Oldal 109

Nokota

Nokota

 

A fajta eredete és története

A Nokota fajta hagyományosan az Észak-Dakota állam (Amerikai Egyesült Államok) délnyugati részén él, a 19. században tűnt fel először. A fajtát indiánok lovai, és farmokról elmenekült lovak leszármazottjainak tartják.

Egy Nemzeti Park létesítésekkor ezen a területen elvették a Nokota fajta természetes környezetét, és ezalatt számos Nokota lovat “befogtak”. A Nemzeti Park kezdeti célja az volt, hogy kipusztítsa ezt a fajtát habár egy kissebb ménes szemléltető célból most már “hivatalosan” is jelen lehet a parkban.

Ezek a lovak nem csak a westernesek számára jelentenek történelmi értéket, hanem kiemelkedő kultúrális és történelmi értékkel bírnak egyes indián törzsek számára is. Sokan ösztönözték az észak-dakotai állam vezetését, hogy jelölje a Nokota fajtát mint “becsületbeli állami fajta” és ezt el is érték 1993-ban. A Nemzeti Parknak ettől kezdve a fajtát történelmi értékként kellett kezelnie.

A fajta jellemzői

Általános marmagassága 143-153 cm. Könnyen tarthatóak, kevésbé igényesek. Erősen izmolt nyakuk és hátuk van. Hátulról nézve faruk szögletes formájú. Téli bundájuk kivételesen vastag, lábon is megjelenhetnek hosszabb szőrök. A fekete alapú színek dominálnak, de a szürke is gyakori szín, ami néhány egyeden minden más színt elfed. Pej, sárga és gesztenyebarna színek is előfordulnak. A fakó alapú színek kevésbé gyakoriak.

Játékosabbak, mint a legtöbb lófajta. Megfigyelőek és mindig gondolkoznak, ezáltal képesek magukat és lovasaikat is biztonságban tartani. A vadonban a sikeres túlélés nagyban a ménessel való együttműködésen múlik, és a Nokota lovak nagyon társaságiak, kedvesek és intelligensek, nyíltan őszinték a kommunikációjukban és tetteikben, melyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy könnyű őket edzeni és élvezni.

 

Fordította: Tyr
Frissítve: 2023.03.26.
Fotók: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Dülmeni – Dulmen Vildhest

Dülmeni – Dulmen Vildhest

 

A fajta eredete és története

A Dülmeni a két németországban honos pónifajta egyike – a másik a Senner pony, amelyet mára már kihaltnak nyilvánítottak. A dülmenit az 1300-as évektől kezdve tartják számon a vesztfáliai Meerfelder Bruchnál. Úgy tartják, hogy mind a két pónifajtának köze van a Hannoveri fajtához.

Nincs sok dokumentum a Dülmeni póni eredetéről, kivéve hasonlósága az angliai New Forest pónifajtával. Jelenleg közel 100 kancából álló ménes él félvadan Meerfelder Bruch természetvédelmi területén. Azt mondják, hogy már több, mint 600 éve élnek ezen a területen. Már nem fajtatiszta az állomány, mert a Dülmeniek a lengyel és angol pónifajták csődöreivel is kapcsolatba kerültek.

A fajta jellemzői

A Dülmeni a fekete és barna számos árnyalatában megjelenhet; leggyakrabban szürkésbarna színű. Körülbelül 1,2 méter magas. Szokványosan kicsi és szögeletes póni feje van, kicsi fülekkel. Jellegzetes vonása az egyenes váll, szegényes hátsó fertály és rövid nyak.

Érdekesség

Croy hercege birtokában van a Meerfelder Bruch természetvédelmi területen élő Dülmeni ménes, a Croy család örökségének részeként. Egyszer egy évben hajszát tartanak, és az egyéves csikókat, illetve a feleslegessé vált példányokat eladják.

 

Fordította: Mimbeth
Frissítve: 2023.03.26.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Döle ügető – Døle Trotter

Döle ügető – Døle Trotter

 

A fajta eredete és története

A Döle ügető Norway-ből, a Gudbrandsdal völgyből származik. Ez egy könnyebb, sportos típusa a Döle lónak a 19. századból. A Döle-t importált ügető ménekkel keresztezték, rendszerint svéd, vagy telivér lovakkal. Szívós, kemény ló nagy ügetőképességgel és hatalmas tüdővel.

Ezek a lovak fejlettek a fogatversenyekhez, ez a sport Skandináviában népszerű. A Döle ügetővel versenyeznek ügető versenyeken is.

A fajta jellemzői

Átlagosan 153 cm magas. Ahhoz, hogy egy Döle ügető bekerülhessen a ménkönyvbe, tesztelik: 0,6 mérföldet 3 perc alatt kell teljesítenie. Feje kicsi de nehéz és egyenes, fülei hosszúak, szemei kicsik. Nyaka rövid és jól izmolt. Háta hosszú és egyenes. Lábai rövidek és robosztusak, patái szélesek és kemények. Általában gesztenyebarna, szürke, pej, fekete és fakó színű. Intelligens és gyorsan tanul.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.26.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Érzékszervek

Érzékszervek

 

Hallás

A ló fülei igen kifejezőek. Nagyon mozgékonyak: mindig az állat figyelmét felkeltő hang vagy jel irányába fordulnak. A munkájára összpontosító díjló a fülét kissé hátra, a lovas felé fordítja, amivel azt jelzi, hogy figyelmét gazdájának szenteli. A környzetből hallatszó zajra figyelő ló füle előre, a hang irányába mutat. A mérges vagy felzaklatott ló laposan hátracsapja a fülét, mintha csak ki akarná rekeszteni a kellemetlen szituációt vagy zajt.

Szaglás

A ló szaglása viselkedésének egyik meghatározó eleme. A kancák a szaguk alapján azonosítják a csikóikat, és a mének is így szereznek tudomást a párosodásra hajlamos kancákról. A vadon élő lovak egy bizonyos távolságból a szaglásuk segítségével találják meg a vizet, a hegyvidéki pónik pedig ösztönösen tudják, hogy a szaguk alapján miképpen kerülhetik el a mocsarakat, ingoványokat.

Hangok

A ló által kiadott hangok nagyon kifejezőek. A kanca gyengéden dünnyög a csikóhoz, a felségterületét védő mén éles hangon nyerít, a lovasát üdvözlő ló örömmel nyerít. Amikor a lóra ülnek, a horkantás vagy prüszkölés a hajlandóság és az összpontosítás jele, esetleg a parancsszóra adott válasz.

A szem és látás

Gyakran hallani, hogy egy lónak gyönyörű vagy kifejező szeme van. Valamennyi szárazföldi emlős közül a lónak van a legnagyobb szeme, és tekintete pontosan kifejezi különböző érzelmeit, például a bizalmat, a bizonytalanságot vagy a félelmet. A ragadozók támadásának kitett többi állathoz hasonlóan a ló szemei is a fej két oldalán helyezkednek el, így igen széles a látómezője. Mivel perifériás látása kiváló, mindössze két úgynevezett holttere van: az egyik közvetlenül a fara mögött, a másik pedig másfél-két méterrel az orra előt vagy alatt, ahol a látása legalábbis erősen életlen. Amikor egy ló felé sétálunk, lesz egy pont, ahol az állat már nem lát minket élesen, ezért elfordítja a fejét vagy hátrálni kezd, hogy ismét jól lásson bennünket. Ha például a legelőn szeretnénk megfogni egy lovat, a fenti reakciót akár úgy is értelmezhetnénk, hogy az állat menekül, mert nem akarja, hogy megfogják, pedig ha oldalról közelítenénk hozzá, hogy végig szemmel tarthasson minket, akkor nyugodtan megvárná, amíg odaérünk hozzá. Ha a ló mögé állunk, akkor általában az egész testét vagy a nyakát és a fejét elfordítja, hogy folyamatosan lásson bennünket, de egy fiatal vagy ideges állat figyelmeztető rúgással is reagálhat a láthatatlan betolakodóra.

Szemének sajátos helyzete miatt a lónak a fejét és a nyakát is használnia kell, amikor különböző vizuális ingerekre reagál. Magasra tartott fejjel közvetlenül maga előtt nem látja a talajt. Az egyenetlen talajon haladó ló mélyen lehajtja a fejét, hogy jól lássa, hová lép. Ha a földön vagy a környezetben ismeretlen, szokatlan tárgyat észlel, oldalra hajtja a fejét, hogy jobban szemügyre vehesse, mi az. Ha a tárgy “idegen”, akkor a ló így, oldalra hajtott fejjel és egy oldalirányú lépést téve halad el mellette, kissé megtorpan. Nagyon fontos, hogy a lovas megértse, miért cselekszik így az állat, és lehetőséget adjon a fiatal lónak, hogy nyugodtan megnézze az ismeretlen tárgyat. Ha közben büntetés éri, akár szándékos fenyítés, akár az, hogy a lovas megbillen a nyeregben és megrántja a szárat, a ló villámgyorsan megtanulja, hogy az ilyen veszélyeket a jövőben kerülnie kell, ami később komoly problémák kialakulásához vezethet.

Régebben úgy hitték, hogy a lovak színvakok. Ma már tudjuk, hogy ez nincs így, de az igaz, hogy jobban felismeri a sárga, a zöld és a kék színt, mint a vöröset, a lilát és a szürke különböző árnyalatait.

A lovak nagy távolságra is ellátnak (a legelőn gyakran látni, hogy egy ló tekintetét egy távoli, a gazdája számára kivehetetlen pontra szegezi), s a sötétben is kiválóan látnak.

Tapintás

A lovak tapintóérzéke igen fejlett. Még a hátukra szálló legyet is megérzik (és bőrük mozgatásával hajtják el), ami arra utal, hogy tapintásuk nagyon kifinomult. Ha egy hátasló nem hajlandó megindulni a lovas lábának jelzésére, akkor tízből kilenc esetben arról van szó, hogy lábjelzés túlzott alkalmazásának hatására a ló oldala érzéketlenné vált erre az utastásra. A napi rendszerességgel végzett szőrápolásnak köszönhetően a ló pozitívan fog reagálni a tapintóérzékén keresztül kiadott utasításokra, ráadásul a szőrzet gondozása meg is nyugtatja az állatot. Ez a csapatban legelő lovakon is megfigyelhető: a kölcsönös “bőrápolás” a kapcsolatteremtés és a barátkozás egyik jele.

Ízlelés

A lovak általában kedvelik az édes ízt. A mérgező növényeket szaguk és ízük alapján ösztönösen felismerik, mivel ezek a legtöbbször keserűek. A ló azonnal kiköpi, ami a szájában van, ha ismeretlen ízt érez, vagy ha rájön, hogy véletlenül olyan növény keveredett az édes fű és széna közé, amelyet nem szeret. Hamar rákap a nyalánkságokra is, és már egészen fiatalon megtanul cukor után kutatni az emberek zsebe tájékán.

Testbeszéd

A ló a testtartásával is többféle érzelmet tud kifejezni. A lágyan lengő farok például a nyugalom és kiegyensúlyozottság jele, míg a behúzott, feszes farok feszültséget vagy menekülési szándékot jelent. Az izzadásnak nem csupán az erőfeszítés, hanem a feszültség vagy izgalom is oka lehet, például egy sok ló részvételével zajló lószemle.

 

Lovasok Kézikönyve, magyar kiadás copyright 2004, Park Könyvkiadó
Fordította: Káldos Zsolt, Kovács Eszter
A kiadó engedélyével közölve
Frissítve: 2023.03.18.
Fotók: Canva

Pataápolás

Pataápolás

 

A ló patáját is ápolni kell ugyanúgy, ahogy az ember a kezét is bekeni néha. Ilyenkor a pata víztartalmának megőrzése a cél, nem pedig az, hogy színe közelítsen az abszolút feketéhez.

Természetes körülmények között a reggeli harmat, az eső és a hó teszi mindezt meg helyettünk. Egy rendszeresen kezelt patát elég egy héten egyszer- kétszer vízzel lemosni, de ilyenkor legalább 5 percig kell áztatni. Ez idő alatt megszívja magát vízzel, és mikor a felülete mattá válik, akkor kell bekenni valamilyen pataápoló készítménnyel. A patamosásra főleg nyáron kell nagyobb hangsúlyt helyezni, hiszen ilyenkor általában száraz a talaj. Vizesebb időkben a mosásnak inkább a tisztántartás szempontjából van jelentősége, nem csak a pata egészségét óvjuk vele, de elkerülhetjük a csüdsömör kialakulását is.

Mivel kenjük be?

Lehet boltban venni, gyógyszertárban csináltatni és lehet otthon is készíteni patakenőcsöt. Alapanyagnak a legjobb a vazelin. Ha ebbe melegen keverünk ricinus vagy kukoricacsíra olajat, vagy szintén gyógyszertárban készített vitaminos babaolajat, akkor ennél többet nem is tehetünk lovunk patájáért. A patára ható szerek közül az E és A vitaminnak és Panthenolnak van a legfontosabb szerepe. Ezeket az összetevőket külön is bele lehet keverni a kenőcsbe. Így néhány száz forintból elkészíthető egy kilogramm kenőcs. 1 kg vazelinbe kb. 3-4 dl olaj szükséges, így télen is kenhető lesz a készítmény.

Fontos, hogy naponta legalább egyszer, valamint minden ki- és bemenetel előtt ellenőrizzük a ló patáját, hogy nincs-e rajta sérülés, és tisztítsuk is ki.

Nyírrothadás, patarák

A pata egyik leggyakoribb betegsége a nyírrothadás. Ezt általában anaerob rothasztó baktériumok okozzák, melyeknek legfőbb ellensége a szárazság és a levegő. Ezért fontos, hogy az alom száraz, és a ló patája gondozott legyen. Ha állásban áll, akkor nagyobb a veszélye a nyírrothadásnak, ezért ilyenkor tegyünk forgácsot vagy fűrészport a szalma alá.
A nyírrothadás mindig a középső nyírbarázdából indul ki ellentétben a patarákkal, (ami a nyír és a talp szarujának egy jóindulatú túlburjánzása) ami a szélsőből. Ez utóbbi csak nagyon nehezen és elég radikális módszerekkel kezelhető és hajlamos a kiújulásra. Nem lehet pontosan tudni, hogy mi indítja el a folyamatot, de az biztos, hogy a nyírrothadásból is kialakulhat. A nyírrothadás könnyen felismerhető kellemetlen és jellegzetes szagáról és a fekete kenőcsös váladékról melyeket a rothasztó baktériumok termelnek, mikor feloldják a nyír szaruját.

Kezelése viszonylag egyszerű. A belső nyírbarázdát a patakaparóra tekert vattával ki kell tisztítani. Ilyenkor jó mélyen bele lehet és kell nyúlni a résbe, de vigyázva arra, hogy ez már egy érzékeny terület. 3%-os Hyperol oldattal, majd jóddal, Betadinnel, vagy hasonló fertőtlenítőszerrel átmossuk. Utána SBC pasztát és vattát kell beletömni. Ezt elég naponta egyszer megtenni, ha a vatta nem esik ki. Általában egy heti kezelés után már kiszárad a nyír, de ezzel nem fejeződött még be a folyamat, ugyanis 2-3 hónap is eltelik, mire az elhalt rész alatt új szaru kezd képződni. Ez idő alatt a kiújulás megelőzése érdekében nem árt hetente egyszer megismételni a kezelést, hogy a még megbúvó baktériumok is elpusztuljanak. A pata akkor tekinthető gyógyultnak, mikor a nyír már teljesen új, rugalmas, száraz szaruból áll.

Tévedés az, hogy ha a karám sáros, akkor nyírrothadást kap a ló. Az ép szaru nagyon ellenálló. Ezek a baktériumok csak akkor tudják megtámadni, ha valami miatt sérül. Erre nagyon alkalmas a trágyalé, ami egy idő után egyszerűen feloldja a talp és a nyír szaruját, megszüntetve ezzel annak ellenállását. Sáros, vizes idő esetén az istállóba való bemenetel előtt nagyobb figyelmet kell fordítani a pata tisztogatására.

Kezelőszerek

Az SBC paszta egy nagyon erősen szárító készítmény. Használatánál gumikesztyű alkalmazása indokolt. Állatorvos írja fel receptre és gyógyszertárban váltható ki. 100g-nyi mennyiség párszáz Ft és sokáig elég, viszont mindig gondosan le kell zárni, mert ha kiszárad, akkor használhatatlan. Régebben kék színű rézgálicot használtak, ami kevésbé hatásos, ráadásul mérgező emberre és állatra egyaránt és a bőrön át is felszívódik. Használata nem ajánlott!

A 3%-os Hyperol (vagy Hidrogén-peroxid) oldat, vagy Hyperol tabletta recept nélkül kapható. Nyugodtan beszerezhetünk belőle nagyobb mennyiséget, hiszen minden sérülések kezelésénél is szükségünk lehet rá. Fém tárggyal nem érintkezhet.

Ma már több lovasboltban lehet kapni fakátrányt. Ez egy sűrű, kátrányszagú, fekete folyadék, mely nagyon jó a nyírrothadás megelőzésére olyan értelemben, hogy ha bekenjük vele a talpat és a nyírt, akkor ez ideig-óráig ellenáll a trágyalének így kisebb a rothasztó baktériumok bekerülésének esélye.

Patarepedés

A másik gyakori probléma a patarepedés. Ez nem az, amikor alulról felfelé reped a pata, mert az megfelelő körmöléssel helyrehozató. A talaj által okozott nyomásokat és az ilyen kis repedéseket károsodás nélkül el tudja viselni a ló.

Komolyabb gondot a felülről, a pártaszéltől (ahol a kemény szaru átmegy a puha részbe) lefelé irányuló repedések okoznak. Ezek lehetnek átható vagy felületes repedések. Sajnos szinte minden felületes repedés áthatóvá válik (ami azt jelenti, hogy a szarutok teljes vastagságában megreped) egy idő után, hiszen a ló patájának hihetetlenül nagy terhelést kell minden lépésnél elviselni. Ilyenkor a repedésből vér szivárog és a gyulladás miatt átmeneti sántaság léphet fel.

Kezelését patkolókovácsra és állatorvosra kell bízni. Amit mi tehetünk az az, hogy fertőtlenítjük, és a szakember megérkezéséig tisztán, szenneződésektől mentesen tartjuk a patát, akár kötés felhelyezésével.

Jó, ha egy patareszelő és egy patafaragó kés mindig van kéznél, mert ezzel kisebb alakításokat, korreciókat mi is elvégezhetünk. Természetesen előtte alaposan tanulmányozni kell ennek a módját, de akár patkolókovácsunk is szívesen megmutatja, hogyan kell például egy letört szarudarabkát szakszerűen eltávolítani.

Ne feledjük, hogy 6-8 hetente feltétlenül meg kell körmölni, illetve ha a szükséges, akkor patkolni is a patát.

 

Tóth Magdolna
Frissítve: 2023.03.18.
Fotók: Canva

Demjén Ferenc – Lelkünk most is vágtat dalszöveg

Demjén Ferenc – Lelkünk most is vágtat

A lelkünk addig vágtat míg hajtanak a vágyak
De hogy mindent láss, miről álmodsz rég
Száz lóerő sem elég
A lelkünk arra vágtat, hova hajtanak a vágyak
Ahol győz a remény és a baj menekül
Ülj fel egy lóra, s repülj!

Semmit sem értünk el gyorsan, bár volt ezer év
Sokszor előre mentünk, de még többször hátrafelé
Lassanként mégis itt vagyunk, s csak egy irányba hajthatunk
Mert a kétfelé hajtott szekér sehova sem ér

Nem kell, hogy száguldj, kell még a tegnap, hogy holnapot láss
Nem baj, hogy álmodod, a csodaszarvas még előtted jár
És ezernyi csodával vár

A lelkünk addig vágtat míg hajtanak a vágyak
De hogy mindent láss, miről álmodsz rég
Száz lóerő sem elég
A lelkünk arra vágtat, hova hajtanak a vágyak
Ahol győz a remény és a baj menekül
Ülj fel egy lóra, s repülj!

Egy táltos, ha vágtat kinyitja két tiszta szemét
Orrában érzi a szabadság üzenetét
Merről a szél fúj, arra megy, nem állja útját völgy, se hegy
Nem állna meg semmiért, és haza is ér

Nem kell, hogy száguldj, kell még a tegnap, hogy holnapot láss
Nem baj, hogy álmodod, a csodaszarvas még előtted jár
És ezernyi csodával vár

A lelkünk addig vágtat, míg hajtanak a vágyak
De hogy mindent láss, miről álmodsz rég
Száz lóerő sem elég
A lelkünk arra vágtat, hova hajtanak a vágyak
Ahol győz a remény és a baj menekül
Ülj fel egy lóra, s repülj!

A lelkünk addig vágtat, míg hajtanak a vágyak
A lelkünk most is vágtat…

A lelkünk addig vágtat, míg hajtanak a vágyak
De hogy mindent láss, miről álmodsz rég
Száz lóerő sem elég
A lelkünk arra vágtat, hova hajtanak a vágyak
Ahol győz a remény és a baj menekül
Ülj fel egy lóra, s repülj!
A lelkünk most is vágtat

Forrás: www.zeneszoveg.hu

 

Ne csak lásd, halld is!

 

Frissítve: 2023.03.13.
Fotó: Canva

Én pici pónim – dalszöveg

Én pici pónim főcímdal

Én pici pónim, én pici pónim
Álom völgyben ő vár rám
Én pici pónim, én pici pónim
Majdnem mindent megért ám
És annyi mindent szeretne tudni
S téged is közénk vár
Én pici pónim, én pici pónim
Téged is közénk vár
Téged is közénk vár

Én pici pónim, én pici pónim
Álom völgyben ő vár rám
Én pici pónim, én pici pónim
Majdnem mindent megért ám
És annyi mindent szeretne tudni
S téged is közénk vár
Én pici pónim, én pici pónim
Téged is közénk vár
Téged is közénk vár

Forrás: www.zeneszoveg.hu

 

Ne csak lásd, halld is!

 

Frissítve: 2023.03.18.
Fotó: Canva

A Pardubicei Nagydíj esélyes versenyzői

A Pardubicei Nagydíj esélyes versenyzői

 

Európa egyik legnehezebb akadályversenye, a csehországi Velká Pardubická, azaz a Pardubicei Nagydíj, most hétvégén kerül megrendezésre. Mint minden évben, most is, a vasárnapi ugróversenyeket pénteken egy telivér árverés, szombaton pedig egy rendkívül színvonalas sík versenynap előzi meg.

Első nekifutásra essen szó a pardubicei lóversenypályáról. Minden lóversenybarátnak általában elsőre az jut az eszébe, hogy ez az a pálya ahol a lovak felbuknak, a lábukat törik, elpusztulnak. Ugye ismerős gondolatok. Elnézve a régi videókat, amik a 80-as években készültek, még igazat is adok annak, aki így látta.

De 2013-ban az eddigi legjobban előkészített pálya várta, várja a lovakat. Ez a szakemberek által irányított pályakarbantartásnak köszönhető. Az idei évben lecsökkent a pályán végzetesen megsérült lovak száma, és a programból is csak néha jelentettek le lovat a trénerek a pálya állapota végett. Az elmúlt években ugyanis rendszeresen előfordult, hogy az indulónak adott lovat nem engedték futni a pálya keménysége miatt.

A vasárnapi program nyolc futamból áll, a szokásos versenyekkel. A versenynapot egy hároméveseknek kiírt 3200 méteres gátverseny kezdi tíz lóval a startnál.

A második futamnak, a 4100 méteres gátnak, amely négyéves és idősebb lovaknak kiírt verseny, már van magyar vonatkozása, hiszen a tizenegy ló között ott lesz Ribárszki Sándor tréningjéből a kilenc éves herélt Pepperous. Az ellenfeleket elnézve, reálisnak tartható egy helyezés Pepperous számára. A mezőnyben képviselteti magát szinte az összes top ugróistálló.

A harmadik futam a 4200 méteres, négyéveseknek kiírt cross country, amiben a legjobb négyévesek futnak. Ebben a futamban várják a legjobb magyar szereplést a Miko Racing kancájától Tuataratól. A mezőny viszonylag kiegyenlítettnek látszik, ami aggasztó lehet, az a tizennégyes induló létszám.

A negyedik futam, a 4500 méteres cross country húsz indulóval. Itt szoktak indulni már olyan lovak is, amelyek a nagy futamban is versenyezhetnének. Érdekessége a futamnak, hogy két félvér is starthoz áll benne. Az egyikük az ősszel Franciaországból 65.000 euróért vásárolt Thallium, a másik a hatéves Templár, akinek két anyai testvére is magyar tréningben van.

Az ötödik futam egy „sprint” cross country 3300 méteren tizenkét lóval. A hatodik lesz az 5200 méteres Cena Labe tizenöt lóval.

A hetedikben újra magyar induló, a hatéves Falcon Wing. A táv 4400 méter, klasszikus steeplechase ugrásokkal. Az ellenfelek nagyon erősek, szinte verhetetlennek tűnik a szürke Khalshani, amely az idei négy futásából kettőt megnyert.

A nyolcadik futam a 6900 méter hosszú Velka Pardubicka. A futamban csak azok a hatéves, vagy annál idősebb lovak indulhatnak, amelyek teljesítették a szezon folyamán a négy kvalifikációs verseny egyikét. A külföldről érkező lovaknak megadják, hogy az adott országban melyik versenyben kvalifikálhatják magukat, hasonló nehézségű versenyen. A kvalifikáció 5800 méter hosszú, és az ugrások megegyeznek a „nagy” versenyével. Kivéve egyet, a legnehezebbet, a Taxist.

Az idei évben egy a tavalyihoz hasonló generáció váltás folytatódott az induló lovak összetételében. A huszonegy induló lóból mindössze csak öt futott ebben a versenyben eddig. Valószínűleg az idei évben közülük fog kikerülni a győztes.

Az első számú favorit, a tizenegy éves kanca, Orphee des Blins, aki tavaly start-cél győzelmet szerzett. Idén kétszer futott, mindkettőt játszva nyerte. Lovasa a cseh Jan Faltejsek, idén hatodik a francia ugró zsokék ranglistáján, ami magáért beszél. Ha nem hibáznak, nem valószínű, hogy valaki megveri őket.

A másik nagy kedvenc a kétszeres Velka-nyerő tizenkét éves Tiumen, akinek a lovasa Josef Vána. Ő abszolút rekorder, eddig nyolcszor győzött a nagy futamban.

Nagyon bíznak a kilenc éves Trezorban. Ő idén mindkét versenyét megnyerte, melyek a négy kvalifikációs versenyből kettőnél nem voltak kisebbek, mint a négy kvalifikációs versenyből kettő.

A fenti három lóban bíznak az előzetes fogadási oddsok alapján a legjobban. A többiek közül még Tomisnak, Budapestnek adnak esélyt egy lehetséges győzelemre.

A külföldről érkező lovak esélyeit nehéz eltalálni, mivel még nem futottak ezen a pályán. De vasárnap minden kiderül.

 

2013.10.10. Csiszár Gergely
Frissítve: 2023.03.08.
Fotók: Canva

Nem lehet gond a somogysárdi ménesnél

Nem lehet gond a somogysárdi ménesnél

 

Rendelkezésre áll a forrás a somogysárdi ménes volt dolgozóinak foglalkoztatására – tudatta Kolber István (MSZP) államtitkár, a térség országgyűlési képviselője az MTI-vel kedden. “Most a helyi önkormányzaton van a sor, hogy a szükséges lépéseket a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ felé megtegye” – írta az közleményében.

Csikós Nagy Márton somogysárdi polgármester a távirati iroda érdeklődésére kedden a hírre úgy reagált: “igaztalannak érzem, hogy Kolber úr engem hibáztat, de ettől függetlenül nagyon örülök annak, hogy meg van a pénz az elbocsátott dolgozók foglalkoztatására”.

Kolber István arról tájékoztatott: a múlt évben a kormányzat több megoldási lehetőséget vetett fel a bezárt somogysárdi ménes volt dolgozóinak foglalkoztatására, ezek egyike a közhasznú foglalkoztatás. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy a 23 fő foglalkoztatásához szükséges 35 millió forint nagy részét a Munkaügyi Központ biztosítani fogja.

Ő maga is felajánlotta segítségét, így a Somogy megyei közgyűlés tagjaként javaslatára a testület további 4 millió forinttal járult hozzá a programhoz, kiváltva ezzel az önkormányzati önrészt, amelyről határozatban foglaltak állást a forrás biztosítása mellett – tette hozzá a politikus.

Beszámolt arról, ismételten felhívta Somogysárd polgármesterének, Csikós Nagy Mártonnak a figyelmét a fenti lehetőségekre, éppen ezért érthetetlen számára, hogy az önkormányzat vezetője miért támadta hevesen az elmúlt napokban is a kormányzatot a foglalkoztatás megoldatlansága miatt.

Csikós Nagy Márton az MTI-nek azt mondta: békésen, tárgyalással szeretné megoldani a 70 munkanélkülivé vált sárdi lakos foglalkoztatásának ügyét.

A somogysárdi lovas bázist 1993-ban vette át az ORFK, majd múlt év augusztus 15-én felszámolták, s ezzel 70 dolgozó munkahelye szűnt meg. (A falu lakosságának 40 százaléka vált munkanélkülivé.) Az indoklás szerint a ménes fenntartása évi 120-140 millió forintba került a rendőrségnek, amit nem tudtak tovább vállalni.

A somogyi településen 250 éves hagyománya van a lótenyésztésnek.

 

2008.01.22.
Forrás: MTI, Hírextra
Frissítve: 2023.03.18.
Fotók: Canva

Szilaj – Száguld a musztáng dalszöveg

Szilaj – Száguld a musztáng

Mesél a szél, játszva száll
Az én hazám az ősi táj
Az alkony, ha csókol, kis fényjelként ég
Hol vársz, olyan távol van még.A hazaút hosszú, sok akadály vár rám
A távolság hív, hiányod fáj
Mint árnyék követném a lépted nyomát
Ha hozzád elérnék, nem szállnék tovább.

Száguld a musztáng az álmok után
És nincs már mi feltart, hisz az út végén vársz.

Hisz tudom jól, hogy vársz
A szívem hozzád talál
Ha leszáll majd az alkony,
A fény ránk talál.

Mint árnyék követnéd a léptem nyomát
Ha hozzám elérnél, nem szállnál tovább
Hisz vár rám az alkony, és egy pont biztos már
Hogy hazavár engem mindig, mindig e táj.

Forrás: www.zeneszoveg.hu

 

Ne csak lásd, halld is!

Frissítve: 2023.03.09.
Fotó: Canva

Hiba bejelentés