Megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy 2017. január 1-től megkezdje működését a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Mezőhegyesen.
600.jpg)
Az Országgyűlés 2016 nyarán fogadott el törvényt arról, hogy Mezőhegyesen az állami ménes fejlesztésével, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. földjeit is felhasználva az állam mintagazdaságot hoz létre. A törvény célja Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása és fejlesztése, a hagyományokra épülő, de korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítésével.
A kabinet jelentős ménesállományt hozna létre a Magyarországon honos lófajtákból, továbbá a térség oktatásának és turisztikájának fellendítését is célul tűzte ki, a tangazdaság agrárképzési gyakorlati hely lesz. A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálására még az év elején kormánybiztost neveztek ki Farkas Sándor személyében.
-600(1).jpg)
Az ország egyik legszebb fedeles lovardája áll Mezőhegyesen, 1809-ben épült Hild János tervei alapján.
Tízezer hektárnyi terület állami tulajdonban
A kormánybiztos elmondta: a részvények állami megvásárlása megtörtént a korábbi tulajdonosoktól, így ismét állami tulajdonba került a mezőhegyesi ménesbirtok. A társaság gazdasági és jogi átvilágítása megtörtént. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság 8200 hektár szántón gazdálkodik, amihez még mintegy 1500 hektárnyi erdő is tartozik, a Zrt. tulajdonában mintegy tízezer hektárnyi terület van.
A ménesbirtokot 1784-ben alapították, hagyományai több mint 200 évesek, így nem könnyű feladat a modern gazdálkodás feltételeinek megteremtése a hagyományokat is figyelembe véve.
A 21. századnak megfelelő, korszerű gazdálkodás feltételei között a legkorszerűbb gazdálkodási technikák és technológiák alkalmazása értendő a szarvasmarha- és lótenyésztésben, valamint a növénytermesztésben.
A ménesbirtok feladatai között azonban több olyan is van, amelyeknél nem lehet csak a hatékonysági szempontokat érvényesíteni. Ilyen a lótenyésztés vagy a tejelő szarvasmarhák tartása, persze e területeken is törekedni kell a minél hatékonyabb gazdálkodásra – mondta Farkas Sándor.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságnak 24 műemlék épület fenntartásáról is gondoskodnia kell. Az épületeket helyre kell állítani, karban kell tartani. Olyan funkciót kell kapniuk, mint például a turizmus kiszolgálása, egy részükben pedig a vidéki gazdálkodás hagyományait szeretnék bemutatni a szakembereknek és az érdeklődőknek.
A helyi mezőgazdasági szakiskolát is szeretnék bevonni a ménesbirtok és a mintagazdaság működésébe, nemcsak a lótenyésztés hanem a gazdálkodás egyéb területein is. Olyan szakmai és oktatási programot szeretnének kialakítani, amely ösztönzi a diákokat a mezőgazdasági szakmák minél szélesebb körű elsajátítására. Ezért új ösztöndíjrendszert is létre szeretnének hozni, amely nemcsak a középfokú, hanem a felsőfokú oktatási intézményekben is működne.
2017.01.02. Forrás: MTI
Fotók: Haga Zsuzsanna, Canva
Frissítve: 2022.08.02.
