Károlyi Nagy János, a Pannon Egyetem Georgikon Karának ménesgazda szakos végzős hallgatója a Német Lovas Szövetség etikai alapelvei alapján dolgozta ki összeállítását a lovasetikáról, amelyet hiánypótoló célzattal készített el. Úgy érezte ugyanis, hogy Magyarországon jelentős hiányosságok vannak ezen a téren. Ezúttal a ló, a lovas és a verseny témakörét boncolgatja.
Lovak és lovasok között eltöltött évei alatt a lovas világ minden területén érzékelte a rendezetlenséget. Bár az etikát emberi mivoltunk alapjának tartja, lovakkal és lóval foglalkozó emberekkel eddig eltöltött ideje alatt ritkán találkozott követendő példával, aminek legszomorúbb hatásait a lóra nézve nyilvánvalónak tartja.
A lovak a történelemben betöltött fontos szerepét és az irántuk való kötelezettségeinket hangsúlyozva is fontosnak tartja, hogy felelősséggel és tisztelettel bánjunk velük. Úgy gondolja, hogy mai kultúránkban a lovak szerepe nem tisztázott, így a hozzájuk kapcsolódó morális, erkölcsi szabályozás sem kidolgozott. Az ember útját a lóhoz nem segítik olyan etikai alapelvek, melyek minden lóval foglalkozó ember számára egyaránt érvényesek.
Ezt a hiányt szeretné pótolni etikai alapelveivel, melyet minden lovasra és lótartóra, minden versenylovasra és amatőrre érvényesnek tart.
Ló, lovas és verseny
A ló és lovas készségéhez képest alacsonyabb felkészültséget igénylő versenyszámokban induljon.
A verseny nem az önigazolás, hanem a bemutatás és az önelemzés színtere.
Verseny szituációban mindig a ló az első, és nem az eredmény. Az igazi lovas ember nem áldozza fel a képzésben elért eredményeket a versenysikerek oltárán.
A versenyen résztvevők nem ellenségek, és még csak nem is ellenfelek: lovas társak.
A cél nem a dobogó felső csúcsa legyen, hanem a tanulás és a fejlődés a lovaglás javára.
A versenyző méltán lehet büszke a fejlődésére, lova együttműködésére, elért állapotára, lovon szerzett érzeteinek harmóniájára. Ez az elvégzett munka jutalma. Több nem is kellhet ennél.
2014.01.23. Károlyi Nagy János
Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Unsplash
