A méltán híres lóverseny talán az egyik legismertebb lovassport, melynek történelme nagyon messzire nyúlik vissza hazánkban, csakúgy, mint a kaszinó hangulatot eredményező futamokra történő fogadás. Azonban mi a helyzet a lovassportok egy másik vállfajával a díjlovaglással? Mennyire ismert ez hazánkban és hogyan működik az egész? Többek között ezekre a kérdésekre fogjuk keresni a választ alábbi cikkünkben, amely egy rövid ismertetőként szolgál a magyar díjlovaglást megismerni vágyóknak.
A díjlovaglást a lovassportok királynőjének szokás emlegetni, melyet a teljesen kezdő szinttől az olimpiáig művelnek és a ló kiképzésének egyik népszerű módja. A sportág népszerűségét nem lehet olyan mértékben mérni, mint mondjuk egy online kaszinó népszerűségét, de az biztos, hogy a díjlovaglásnak is megvan a maga célközönsége. A magyar szakág a Magyar Lovas Szövetség alá tartozik, melynek komoly szabályzata, rendje és versenynaptára van. A versenyek a téli időszakot leszámítva szinte egész évben zajlanak, szinte heti rendszerességgel. Februártól-novemberig találhatunk versenyeket a naptárban, az ország szinte bármely pontján, így nem nehéz kilátogatni egy közeli megmérettetésre.
Az országos versenyzés felnőtt és korosztályos szinten is zajlik, ami mutatja, hogy folyamatosan van utánpótlás, ami nagyon fontos a sportág fenntartásának és népszerűsítésének érdekében. A szakág éves tervei között szokott szerepelni a válogatott lovasok kiválasztásának metodikája, aminél a legfőbb szempont a függetlenség és a mindenki számára követhető válogatási rendszer. Természetesen a legmeghatározóbb a versenyeken elért eredmények számossága, mely alapján egyértelműen kiválasztható, hogy mely lovasok jogosultak indulni kiemelt nemzetközi versenyeken.
Több korosztályban is versenyeznek a magyar lovasok, ahol általánosságban elmondható, hogy akik ~65%-os teljesítményre képesek 2 vagy több CDN-A versenyen, azok jó eséllyel minősülést szereznek a nemzetközi versenyekre. A válogatott két kerettel, “A” és “B” rendelkezik, mely kategóriákba kiemelt teljesítmény szintet elérő ló-lovas párok kerülhetnek be. Az “A” keretbe például azok a párok kerülnek, akik a szövetségi kapitány által előírt minősítési feltételeket maradéktalanul teljesítik. A kereteken belül olyan korosztályokat különböztetnek meg, mint a Felnőtt lovasok, az U25-ös lovasok, a Póni, Junior és Fiatal lovasok és a Gyermek lovasok.
Az adott év versenynaptárában szerepelnek olyan kiemelt versenyek, melyekre a nevezés csak előzetes szintfelmérő versenyeken történő sikeres szereplés után lehetséges. Ilyen lesz például 2020. augusztusában Pilisjászfalun a Gyermek és U25 Európa bajnokság, ami rendkívül nívós megmérettetésnek számít a díjlovaglás berkein belül. Ennek értelmében a hazai képviselők csakis a legjobb lovasok közül kerülhetnek ki, hiszen hazai pályán kerülnek megmérettetésre a legjobbjaink Európa kiválóságaival szemben.
Az online élet is elérte a hazai díjlovaglást, hiszen egy olyan kezdeményezés indult, mely helytől függetlenül tudja versenyeztetni a ló-lovas párokat. Ennek értelmében a versenyen részt vevőknek egy videóban kell rögzíteni, majd beküldeni a teljesített produkciót, és így mindenki otthon, tulajdonképpen a saját bejáratott környezetében tudja megmérettetni az önmaga és lova tudását egy díjlovas versenyen.
Ebből látszik, hogy a technikai fejlődésnek már semmilyen sportág vagy tevékenység sem szabhat határt, hiszen még egy olyan régmúltra visszatekintő sportágról esetében, mint a díjlovaglás szintén tetten érhető a digitális fejlődés. Remélhetőleg ezzel párhuzamosan a magyar díjlovaglás színvonala is fellendülésnek indul és komolyabb nemzetközi sikereket hoz magával.
2020.05.28.
Fotó: Canva
Frissítve: 2022.08.07.
