Székely Vágta – Sepsiszentgyörgy, 2011. július 30.
Beszámoló a Sepsiszentgyörgyi Előfutamról
Először a Nemzeti Vágta életében július 30-án Sepsiszentgyörgyön megrendezésre került az első határon túli Elővágta is. Egyedülálló élménynek lehetett szemtanúja az a közel harmincezer ember, aki megfordult az első ízben megrendezett Székely Vágtán.
Látványban és izgalomban egy percig sem volt hiány, a 29 pályára lépő lovas már önmagában felfokozta a hangulatot, a futamok pedig egyenesen kirobbanó sikert arattak.
Szombaton kora reggel már nagy volt a nyüzsgés az Óriáspince-tetőn, hiszen az utolsó részleteket is a helyére kellett tenni annak érdekében, hogy zökkenőmentesen zajlódjanak le a futamok a Nemzeti Vágta hivatalos elővágtáján. A Duna Televízió stábja is a helyére állt, így délelőtt 10-kor kezdetét vette az első Székely Vágta.
A megnyitó parádés felvonulással indult, a XI. Székely Határőr Hagyományőrző Huszárezred bevonulása után, Székely Tibor – a Nemzeti Vágta főkapitánya – hivatalosan is megnyitotta a rendezvényt, erőt és tisztességet kívánva a huszároknak. „Egy igazi huszár, akár csak egy igazi lovasversenyző, erő és tisztesség nélkül mit sem ér. Minden évben, amikor ezt a két erényt példaként mutatjuk fel, akkor példaként állítunk magunk elé olyan történelmi személyiségeket, akik életükkel méltán és méltón képviselték ezeket az értékeket és hozzájárultak a huszár és lovas hagyományok öregbítéséhez” – mondta Székely Tibor.
„A Vágta fennállása óta versenyein keresztül hirdeti a nemzeti összetartozás gondolatát. Hisszük és valljuk, hogy nemzeti tragédiáinkból akkor emelhetjük fel a fejünket, ha erővel és tisztességgel, egymást tisztelve, munkáját megbecsülve, összefogva teszünk a magyarság és a velünk együtt élő népek szebb és boldogabb jövőjéért” – folytatta, majd végszóként egy kívánságot fogalmazott meg: „Legyen ez a nap a tisztességes verseny és az újonnan kötött barátságok napja”.
A megnyitót a rétyi Kováts András Fúvószenekar kísérte, Kelemen Antal karnagy vezetésével. A települések képviselőinek ceremoniális bevonulása után el is indultak az előfutamok. Minden előfutamból két versenyző jutott tovább a középdöntőkbe.
A legjobb 16 közé jutott Kovászna megyéből Kálnok, Csernáton, Kilyén, Kézdivásárhely, Illyefalva, Szotyor, Sepsiszentgyörgy, Angyalos, Árkos és Esztelnek, Hargita megyéből Zsögöd, Máréfalva, Csíkdelne, Csíkkarcfalva és Székelyudvarhely, Maros megyéből pedig Hagymásbodon. A középdöntőkből már csak egy-egy versenyző juthatott tovább. A középdöntők még sikeresen lezajlottak, azonban a döntőt, a díjazást és a további délutáni programokat a lehulló eső miatt sajnos már nem tudták megtartani.
„Mi székelyek sok mindenkivel szemben állunk, az Isten áldásával viszont nem dacolunk. Amit adott, elfogadjuk, jövőre még jobban készülünk” – nyilatkozta Tamás Sándor tanácselnök, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a lovas versenyt a zord időjárás miatt nem lehet folytatni. Ennek ellenére a szervezők pozitívan értékelik a Székely Vágtát, hiszen az elmaradt döntő ellenére a Nemzeti Vágta szervezőbizottsága felajánlotta, hogy a döntőbe jutott négy település mindegyike képviselheti Székelyföldet a budapesti nagyrendezvényen.
A középdöntő első futamából Kálnok jutott tovább, a lovas ifj. Bihari Béla Neagra lipicai lovával, a második futam győztese lett Filep Marót Levente és Nor lova Illyefalva képviseletében, a harmadik középdöntőt Bagoly Szabolcs és Samir lova nyerte meg, a negyedik futamban pedig Székelyudvarhely jeleskedett, a lovas Ambrus Szabolcs, lova a Flamingo névre hallgat.
A futamok közti időt lovasprogramok színesítették. Elsőként a Szilaj Hagyományőrző Egyesület csapata tartott Honfoglalás korát idéző lovasíjász bemutatót. Ezt követte a díjugratás, amely Hargita megyei sportklubok és lovardák közös munkájaként jött létre, majd a Kálnoky lovarda lovasainak stilizált díjlovagló bemutatója következett. A lovasprogramokat a XI. Székely Határőr Huszárezred csatajelenetet megelevenítő huszárbemutatója zárta. A jelenetben részt vettek a gyalogos hagyományőrzők a gyergyói medencéből és Felső-Háromszékről. A huszárezred a bemutatója hűen tükrözte a kor jellegzetességeit, hiszen korabeli ruházatban és fegyverzettel készültek.
„Legfőbb szempontunk, hogy balesetmentes napunk legyen, megvalósult. Bár nagyon sajnáljuk, hogy a délutáni lovasprogramok és a döntő elmaradt, viszont a biztonsági szempontok voltak a legfontosabbak, amit semmilyen más érdeknek nem tudtunk alárendelni. A visszajelzések nagyon pozitívak, de jövőre valószínűleg két naposra kell terveznünk ezt az eseményt, külön választva a kulturális programokat és a galoppversenyt” – mondta Sztakics Éva sepsiszentgyörgyi alpolgármester, a rendezvény főszervezője.
A Nemzeti Vágta alapítói a verseny születésekor arról álmodtak, hogy a budapesti Hősök terén az egyes futamok alatt a települések által benevezett lovasokat otthonról érkezett szurkolók százai fogják majd bíztatni. A budapesti esemény izgalmas versenyeit az elmúlt három évben több százezer ember látta. A települések nevezőit népes tábor kísérte és buzdította, de egyes versenyzőket szívvel-lélekkel buzdító szurkolást a Székely Vágtán láthattak először a Nemzeti Vágta szervezői a maksai Óriáspince-tetőn.
Az első határon túli Elővágtát a Nemzeti Vágta alapításának negyedik évében sikerült megvalósítani, az álom valóra vált. Köszönet érte minden székely településről érkezett szurkolónak és a lovasoknak” – fűzte hozzá Meskó Zsolt, a Nemzeti és a Székely Vágta főrendezője. A Duna Televízió szombaton öt bejelentkezéssel, több mint két órát mutatott a rangos eseményből.
A Székely Vágta döntő futama a rossz idő miatt elmaradt, ezért a döntőbe jutott
négy település mindegyike képviselheti Székelyföldet a budapesti nagyrendezvényen:
-
Székelyudvarhely Megyei Jogú Város – Ambrus Szabolcs – Flamingó
-
Sepsiszentgyörgy Önkormányzat – Bagoly Szabolcs – Samir
-
Illyefalva Önkormányzat – Filep Marót Levente – Nor
-
Kálnok, Sc. Gnome Design SRL – ifj. Bihari Béla – Negra
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.04.
