Lovasíjászat

Az ősmagyarok szinte összenőttek kicsiny, szívós lovaikkal, továbbá oldalra és hátrafelé is kiválóan nyilaztak. Szerencsére ma is él a lovasíjászat hagyománya, melynek korunk egyik legnevesebb képviselője Kassai Lajos. 

Fotó: Schoritakifoto

Az ősmagyarok mindennapjainak részét képezte a lovaglás és a harc. Folyamatosan képezték magukat törzsi vadászatok, játékok és versengések alkalmával. A könnyűlovasok mesterien kezelték az íjat, melynek elkészítése 5-10 évig is eltarthatott. A magyarok a visszahajló, úgynevezett reflex-íjat használták. A nyíltegez 70-75 cm hosszú volt és fakéregből készült, ebben tartották a nyílvesszőket, melyekből egyszerre többet is tartottak a kezükben. A harcosok az íj és nyíltegezt is az övükön viselték, nem pedig a hátukon. A nyereg kétkápás volt és a váza fából készült, melyre állatbőrt feszítettek.
A magyarok szinte összenőttek szívós, kicsiny lovaikkal, oldalra és hátrafelé is kiválóan nyilaztak. A nyílharc után tömör harcvonalba fejlődtek, és vágtában rohanták meg az ellenséget, a harcosokat kopjával taszították le a lovukról. A fokos és a szablya használatára csak a menekülő sereg üldözése vagy a maguk védelmében került sor.

Lovasíjász cikkek:

“Minél többet látsz belőle, annál inkább magával ragad, lenyűgöz, s végül nem szabadulsz.” “A magyar lovaskultúra történetének egy új fejezete kezdődött el tegnap.” “Nehéz A Lovasíjászról, mint filmről beszélni, ez valami egészen más: ez egy életérzés, ezt meg kell ismerni, ezt látni kell.” – A Lovasíjász premierjén jártunk.
Eljött a pillanat, hogy átéld a lovaglás során megtalált belső békét és szabadságot azzal az erővel társulva, melyet egy feszülő íjjal a kezében érez az ember. A Kassai Lajos életművét és az általa újból életre hívott lovasíjászatot bemutató dokumentumfilmet 2016. január 21-től láthatod a mozikban.

 A magyarok 22 ország lovasíjászai között sem találtak legyőzőre
22 ország mintegy 60 lovasíjásza mérte össze tudását a Kassai-Völgyben július 4-5-én. Az 1. Nyílt Kassai Lovasíjász Világbajnokságon a versenyzőknek mindössze 20 másodpercük volt bizonyítani. A versenyzőknek egy 100 méteres pályán kilencszer kellett végig vágtázni és 20 másodperc alatt minél többször beletalálni a céltáblába.

Az ősmagyarok fegyverzete (Szerző: Dr. Kiszely István)
A fegyver őseinknek éppoly fontos és meghatározó eszköze volt és olyannyira hozzájuk tartozott, mint ruházatuk. A honfoglaló magyar férfinak a fegyver munkaeszköze volt. Dzsajháni 920 táján írta, hogy “a magyarok fegyverei ezüstből vannak és arannyal berakottak”, VI. Bölcs León bizánci császár (886-912) Taktikájában így írja le a magyarok fegyvereit: “A magyarok fegyverzete kard, bőrpáncél, íj, kopja, s így a harcokban legtöbbjük kétféle fegyvert visel; vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják”.

Kassai Lajos újabb világrekordja (Forrás: Magyar Lovas Kör)
Kassai Lajos 2006. június 10-én 7 órától 24 órán át rótta fedett lovaspályán a köröket. Ez alatt a 661 vágta során 5412 lövést adott le íjával rögzített célpontokra. A lovasíjászatban a vágta a pályának azt a 90 m hosszú szakaszát jelenti, amelyet kizárólag vágta jármódban tehet meg a lovas, közben lövéseket leadva. Időben ez kb. 18 mp-t jelent. A világhírű lovasíjász saját 10 lovával, sportruházatban állította fel világrekordját.

Kapcsolódó honlapok:

A Kassai Lovasíjászat honlapja
A Kaposmérő mellett található Kapos-völgy ad otthont a Kassai Lovasíjász Iskolának. Minden hónap első szombatján – időjárástól függetlenül – nyílt napot tartanak, ahol az iskolával való megismerkedés mellett az íjászképzésbe is felvételt lehet nyerni a megfelelő követelmények teljesítése mellett. Bővebb információért látogasson el a honlapra!

Frissítve, Maksa Eszter: 2015.09.08.
canva.com
Frissítve:2022.08.05.

Hozzászólások