Mi a véleményed a lovardarendeletről?

Több alkalommal, többféle megközelítésben foglalkoztunk már a lovas szolgáltatásokat szabályozó ÖM rendelet szeptember óta hatályos módosításaival itt a Lovasok.hu oldalain. De nem a mi véleményünk a fontos, hanem a Tiétek, kedves lovasok és lovas szolgáltatók, akiknek az életét, munkáját és szórakozását közvetlenül érinti a szabályozás. Itt a lehetőség arra, hogy hallassátok a hangotokat.

Horváth Emese (Pejkó Lovas Sport Egyesület) már megosztotta meg velünk a rendelettel kapcsolatos véleményét és kérdéseit. Emese eredeti szakmáját tekintve kutatómérnök (agrármérnök), aki lovasoktatói végzettségel is rendelkezik. Ifiként a Honvédban lovagolt. 1997 óta foglalkozik lovasoktatással, 12 éve pedig kifejezetten csak gyerekeket tanít lovagolni. Lovardája sportegyesületként működik, bérlovagoltatással nem foglalkozik. Az idei évben kezdett azon gondolkodni, hogy kicsit nyit kifelé, de augusztusban a rendeletet áttanulmányozva igencsak elgondolkozott ezen, majd a Lovasok.hu cikkeit olvasva született meg alábbi írása:

Határidő

NÉBIH: „A Rendelet szerint a lovak alkalmassági vizsgálatának eredményéről szóló bejelentést, a módosító NGM rendelet hatályba lépésekor már működő szolgáltatóknak legkésőbb 2014. június 30-ig kell megtenni a Hivatal felé (Rendelet 14. § (2) bekezdés).”

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Kívánják módosítani a határidőt? Ha igen, mi lenne az új határidő?

A határidő módosítása feltétlenül szükséges, mivel december vége van és még mindig nincs pontos leírás a vizsgakövetelményről, még mindig nincs információ arról sem, hogy mennyibe fog kerülni a vizsga.

A kis lovardákban nincs fedeles ezért télen két-három hónapra leállnak, tavasszal legalább két hétre van szükség, mire a lovak ismét alkalmasak lesznek arra, hogy újra lehet tanulót ültetni rájuk. Az ország összes lovardáját a fennmaradó két hónapban fogják vizsgálni/vizsgáztatni?

Minimum 5 ló?

MLTKSz, Lóska János: „Azok a „szolgáltatók”, akik kevesebb, mint öt lóval tudnak gazdaságilag fenntartható lovas szolgáltatást végezni, csak és kizárólag a lovak maximális kihasználásával, a megfelelő pihenőidő betartása nélkül tudják ezt elérni. A regenerálódáshoz szükséges pihenőidő elhagyásával rohamosan felgyorsul a lovak fizikai és mentális romlása, erkölcsi amortizációja. A minimális lólétszám alatti lovardákban zajló tevékenység nem más, mint az állat forgóeszközként való használata, és az állatjóléti elvárások mellőzése.”

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Miért kell minimum öt ló? Úgy tűnik mintha a családi lovardák létezéséről egyszerűen nem vennének tudomást. Szeretném kérni, hogy a fent idézetteket Lóska János úr ezt bővebben, számokkal alátámasztva fejtse ki.

Gazdasági szempontból: Egy vállalkozás méretét az igény határozza meg, ha két lovat tart el a körzet, akkor kettő lóra van szükség.

Egy már meglévő lovardánál a lovak számával szinte egyenes arányban nő a tartás költsége (takarmány, kovács, állatorvos) mindaddig, amíg már alkalmazottra van szükség. Két-három lovat kis családi segítséggel egy ember el tud látni, akár úgy is, hogy egy személyben lovász, edző és marketinges. Öt-hat lónál viszont pont jelentkezik az a probléma, hogy jóval nagyobb beruházás szükséges és egy embernek már nagyon megterhelő. Alkalmazott lovászhoz vagy edzőhöz viszont kevés a bevétel és biztosan veszteséges a vállalkozás. Mivel a lovasok nagy része délután és hétvégén ér rá, ezért gyakran a család számára kiegészítő jövedelem a lovagoltatás.

Szakmai szempontból: Nem elfogadható indok, hogy ha csak két ló van, akkor azok biztosan túl lesznek terhelve. Önmagában nem a lovak számától függ azok terhelése, illetve túlterhelése, hanem a lovasok és a lovaglásra alkalmas lovak számának egymáshoz való viszonyától. 

Társadalmi szempontból: A kisvárosok köré települt lovardák felszámoltatása, ellehetetlenítése még több ember számára tenné elérhetetlenné a lovaglást. A két-három lovas családi vállalkozások öt-hat lóra bővítése komoly beruházást igényel, amire a mai gazdasági viszonyok között nem sok helyen van lehetőség és nincs is értelme, ha nincs több lovas.

Mi lesz a kis családi lovardákkal?

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület:  Milyen formában működhetnek tovább szabályosan a kis családi lovardák? Vagy esetleg felszámolásra ítélték őket?

Hatások és következmények

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Végeztek hatástanulmányt? Ha igen ki és milyen eredménnyel? Tudjuk, hogy hány ember munkalehetősége szűnhet meg? Vannak becslések arra, hogy hány ló válhat feleslegessé? FElmérték, hány ember lovaglási lehetősége szűnhet meg?

Mindentudó lovak?

MLTKSz, Lóska János: „A nyeregalatti alkalmassági vizsgát nem kell másképp elképzelni, mint egy átlagos, a lovardában zajló osztálylovaglást, mindhárom jármódban egyaránt. A lovak nyeregalatti elbírálásához szükséges tesztlovasokat a lovarda maga biztosítja. …

Ahhoz, hogy egy ló alkalmas legyen a biztonságos szolgáltatásra, elengedhetetlen a ló teljes körű felkészítése, belovaglása. Az alapszintű feladatok végrehajtására alkalmas ló kiképzése, felkészítése magában foglalja a ló képzését futószáron, lovardában és terepen egyaránt. Így a külön futószáras-, osztály- vagy terepló fogalma és ezek megkülönböztetése, eltérő vizsgáztatása nem releváns. Az alkalmassági vizsga során kért feladatok olyan alap elvárások, amelyekkel egy alapszintű szolgáltatásban részt vevő lónak mindenképpen rendelkeznie kell a biztonság érdekében."

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Mi a szakmai indok arra, hogy minden lónak mindent tudnia kell?

A lovardák többségében „szakosodnak” a lovak. Miért lenne szükség arra, hogy öt-hat lóból mindegyik alkalmas legyen futószáras oktatásra, hiszen egy lovas kb.10-15 alkalommal ül futószáron, szabadon pedig egy életen át – kedvező esetben marad abban a lovardában, ahol kezdett.

Ahol nincs futószáras oktatás, mert más módszerekkel oktatnak oda minek öt futószáras ló? Például van, ahol soha sem megy, még a teljesen kezdő sem futószáron, edző vagy a segédje megy/fut a ló mellett és vezeti azt. (Erre Nyugat-Európában számtalan példa van, de így működött az Állatkerti Kísérleti Lovasiskola is) Egyre gyakoribb az is, hogy körkarámban dolgoznak a lovak.


 

Vizsgakövetelmények

MLTKSz, Lóska János: „A nyeregalatti alkalmassági vizsgát nem kell másképp elképzelni, mint egy átlagos, a lovardában zajló osztálylovaglást, mindhárom jármódban egyaránt. A lovak nyeregalatti elbírálásához szükséges tesztlovasokat a lovarda maga biztosítja. Azoknak a szolgáltatóknak, akik több éves szakmai tapasztalattal, és jól képzett lovakkal rendelkeznek, a vizsgára való alkalmasság nem jár semmilyen extra felkészüléssel, hiszen semmi mást nem kell bemutatniuk a bírálók előtt, mint egy napi rutin feladatot, úgy ahogy annak biztonságosan és színvonalasan minden nap zajlania kell a szolgáltatást igénybevevők biztonsága érdekében.”

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Mik a vizsgakövetelmények? Külön kidolgozták-e a vizsgakövetelményeket a különböző profilú lovardákhoz? Gondolok itt pl. egy Balaton melletti, alkalmi lovasokat lovagoltató létesítmény, és egy kifejezetten kisgyermekekre szakosodott pónilovarda közötti különbségekre, a terápiás lovagoltatásról nem is beszélve. Külön kidolgozták a vizsgakövetelményeket minden stílusra: angol, western, „free horse style”, hagyományőrző stb.?

Ki vizsgáztathat?

MLTKSz, Lóska János: „A lovak alkalmassági vizsgáját olyan személyeknek (min. 2 fő) kell elvégeznie, akik maguk is több éves, akár több évtizedes, lovasturisztikai tapasztalattal, színvonalas, bizonyított szakmai háttérrel rendelkeznek. 

A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség a rendelet megalkotása előtt is végezte a lovak alkalmassági vizsgáját, a minősítést kérő lovardáknál. A minősítést minden esetben olyan szakemberek végezték, akik maguk is lovas szolgáltatóként dolgoznak, és több éves/évtizedes szakmai háttérrel rendelkeznek a lovas turisztikai szolgáltatások tekintetében. 

A rendeletben elvárt alkalmassági vizsga megegyezik a minősítésben foglaltakkal, tehát végrehajtására a szakmában elismert lovas szolgáltatók a legalkalmasabbak, hiszen saját tapasztalataik útján ők képesek a legátfogóbban felmérni a látottakat.”

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Ki és milyen képesítéssel fogja megállapítani, hogy alkalmas-e a ló az adott munkára? Ki jelöli ki azokat a személyeket, akik vizsgáztathatnak? A vizsgáztató állatorvos és lovasedző egy személyben?

Tisztességes ember nem dolgozik beteg vagy sánta állattal, aki ilyesmit tesz, annak megvannak a saját módszerei. Ha valóban az a cél, hogy kiszűrjék az egészség szempontjából munkavégzésre nem alkalmas lovakat, akkor ehhez igenis szükség van állatorvosra is.

Angol, western, „free horse style”, hagyományőrzés stb. stílust egyaránt ismerő szakember egy személyben vagy minden stílusra külön szakember áll rendelkezésre?

Azt szinte már félve kérdezem, hogy kizárólag a tapasztalat számít? Végzettségre nincs is szükség ahhoz, hogy a vizsgáztató lovardák sorsáról döntsön? 

Lovardánként 2 óra mindent eldönt?

MLTKSz, Lóska János: „Az alkalmassági vizsga összesen körülbelül 1,5-2 órát vesz igénybe lovardánként. Az alkalmasságot ellenőrző bizottság miután végignézi és beazonosítja a lovakat, megtekinti a lovak munkára való előkészítését. Ez alatt felméri a lovak emberhez való hozzáállását, viselkedését. … Természetes, hogy a lovak képzettsége, lovagolhatósága változik, azonban a szolgáltató érdeke, hogy bemutassa, az általa használt ló megkapta a megfelelő felkészítést, és legalább a vizsgálat idején alkalmas volt a feladat biztonságos végrehajtására..”

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Egy alkalom alapján fogják megállapítani, hogy megfelel-e a szolgáltatás végzésére a ló? A vizsgáztató ott és akkor megismeri, kiismeri jobban, mint az edző, aki több éve dolgozik vele? Itt egy munkatársról van szó, akivel évek alatt csiszolódunk össze, nem egy gépjármű vizsgájáról.

Nem feledjük a nullás lovakat

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: „Tájékoztatom Képviselő Urat arról, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékesével már felvettük a kapcsolatot az alkalmasság egyéb feltételeinek megfelelően kiképzett „nullás” lovak lovas szolgáltatásban tartásáról.”

A válaszból az is kiderül, hogy a rendelet módosításában döntő szava lesz az állattenyésztést szabályozó Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A módosításra azonban előreláthatólag 2014 januárjáig még várnunk kell. (Forrás: Terítéken a nullás lovak ügye a Parlamentben)

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Mikorra várható a rendelet módosítása, hogy a már dolgozó nullás lovakat ne kelljen lecserélni? Amennyiben nem felmenő rendszerben vezetik be a rendeletet, az minden ésszerűséget nélkülöz.

2013.12.20. Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület
Szerkesztette: Magyar Dorottya, Lovasok.hu

Hozzászólások