Tenyésztés: Ugróló tenyésztés Normandiában

A Brohier család

 

Narcos és Quat’Sous: ki nem ismeri ma Európában e két mén nevét, akik szenzációs ivadékaik által hívták fel magukra a figyelmet a nemzetközi díjugratósportban? Mindkét kivételes mén – melyek korábban Eric Navet, illetve Eduard Couperie alatt maguk is bizonyították képességüket – ősrégi, tudatosan szelektált kancacsaládból származik. A kancacsalád ápoló és értő gazdái pedig nem mások, mint a francia lótenyésztés meghatározó alakjai: a Brohier család.

A Navet, a Leredde és a Pignolet dinasztia mellett Brohierék alkotják a francia tenyésztők vezető “négyes fogatát”.

Hírük gyorsan túllépte a francia határokat, és ismertté vált szerte a világon. A család 1788 óta él Normandiában, mostani képviselőik szívvel-lélekkel ápolják a családi hagyományokat, lovat tenyésztenek, méghozzá világszínvonalon. Pedig a család együtt szenvedett Normandiával. A II. világháborúban csupán a Brohier ménes 300 bombát kapott. A tragédiát egyetlen tenyészkanca sem élte túl.

Közvetlen a háború után Alfred Brohier nekilátott a ménes újjáépítésének, és elhatározta, hogy minden erejével az ugrólovak tenyésztését műveli majd. Alfred apja, Alcindor az úgynevezett A.Q.P.S. (Autre Que Pur Sang) lovak tenyésztője volt. Ez a fajta tulajdonképpen megegyezik a mi verseny félvérünkkel. Alfred Brohier, alighogy nekilátott a ménes újjáépítésének, máris szakértő barátra lelt Pierre de Laurens személyében. E férfi hívta életre az első lovasklubokat a háború utáni Franciaországban, melyeknek köszönhetően a díjugratás közkedveltté vált egész Normandiában. A katonalovak sportlovakká váltak, és alapját képezték a későbbi selle français fajtának. Alfred fiai, Jean és Georges a család által tenyésztett lovakkal szerepeltek a versenyeken. Jean együtt kezdett versenyezni egy Alain Navet nevű fiatalemberrel, aki később Eric Navet (1990 egyéni világbajnoka) apja lett.

A sikerek gyorsan jöttek, a Brohier fiúk kiléptek a nemzetközi porondra, Jean a saját tenyésztésű Krichna nevű kancájával már CSIO versenyeken is indult.

Híres kancák

Alfred Brohier első jelentősebb kancáját Constellationnak hívták. Nemcsak jó sportlovakat, hanem 4 állami fedezőmént is adott, így pl. Nankint. Vergonne szintén a meghatározó kancák közé tartozott.

1953-ban egy árverésen vásárolták, és ez a kanca is fedezőmént adott Franciaországnak, Foudre de Guerre személyében.

Ugyancsak Vergonne volt az anyja a már korábban említett Krichnának is.
Ez utóbbi egyik lánya, Déesse II 1977-ben Franciaország legjobb kancája volt. Sok más, a francia tenyésztésben híressé lett kanca származik Brohiere-ék méneséből, de mindannyiuk felsorolása meghaladná e cikk terjedelmét. Mégis egyet közülük feltétlenül meg kell említeni. Ma Pomme-ról van szó. Ez a kanca csak kivételes csikóknak adott életet, olyanoknak, mint például Fair Play III. E mén kitűnően szerepelt nemzetközi versenyeken és apja lett Narcotique-nak, Larry-nek és Narcos II-nek.

Narcos II

Ez a mén az apamén ranglista legjobbjai között szerepelt hosszú éveken át. Narcos II remek saját teljesítménnyel rendelkezett úgy, hogy sokszor tudása 30%-át nyújtotta folyamatos lábproblémái miatt. Hétéves korában egy hosszabb kihagyás következett, majd miután rendbe jött, a visszatérés talán túl gyorsra sikerült. 1988-ban Eric Navet megpróbált minősülni vele a szöuli olimpiára. Startolt Rómában, Aachenben és több Nemzetek Díjában, ahol több dupla hibátlan pályával járult hozzá a francia sikerekhez. De Narcos II nem utazhatott Koreába, hazatért Denis Brohierhez, aki kisebb versenyeken indult a ménnel. Egy ilyen verseny alkalmával Narcos II 225 cm-t ugrott egy puissance számban. 1991-ben Florian Angot-tal nyergében megnyeri az Ifjúsági Európa-bajnokságot. Narcos II egészen idős koráig versenyzett. Denis Brohiere elmondása szerint tipikusan olyan lóról van szó, akinek létszükséglet, hogy hasznosnak érezze magát.

Küzdőképességét, pozitív “hozzáállását” Narcos II szinte minden csikójának átadta, akik sikert sikerre halmoztak a nemzetközi pályákon. Gondoljunk csak Viking du Tillard-ra (Hervé Godignon), Twist du Valon-ra (McLain Ward) vagy Valiska Forever-re (Michael Withaker).

A Brohiere-lovak még hosszú ideig vezető szerepet fognak betölteni a francia tenyésztésben. Ivadékaik meghatározó és jellegzetes alakjai lesznek a nemzetközi díjugratópályáknak. A vér ugyanis nemcsak a határoknál erősebb, hanem maga is határokat húz maradandó és értéktelen között.

Írta: Szebényi Dániel
(A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003.júniusi számában.)
Frissítve: 2023.07.10.
Fotók: Canva

Hozzászólások