Szerelemből tartják a lovat
A lótenyésztés a legritkább esetben kifizetődő – állítják a szakemberek. Aki még ma is foglalkozik lovakkal, az a legtöbb esetben szerelemből teszi.
Tolna megyében csökken a lóállomány, igaz, pontos megyei számokat a szakemberek sem tudnak mondani. Korábbi adatok alapján két- és háromezer közöttire lehet becsülni Tolnában a lólétszámot. A szakemberek azt viszont biztosan állítják, hogy a lótenyésztés a legritkább esetben kifizetődő.
Szakvélemények
Némedi István, a Tolna Megyei Lovas Szövetség elnöke elmondta: a rendszerváltás után a megyében levő állami törzstenyészetek is magánkézbe kerültek. A szakember szerint korábban magasabb színvonalú volt az állomány, most a környező megyékben több és jobb ló van, mint nálunk. A lovak nagy részét fogatversenyeken használják, van egy kisebb ugró ló mezőny is. Kifejezetten húscélú tenyésztéssel Tolnában nem foglalkoznak.
Egy neve mellőzését kérő szakember leszögezte: csak nagyon jól eltalált genetikai párosítással és nagy adag szerencsével lehet gazdaságosan művelni ma a lótenyésztést. Azaz még a viszonylag sok lovat tartó tenyésztők is lényegében hobbiként, szerelemből űzik ezt a foglalatosságot.
A döbröközi Szabó István a legnagyobb tenyésztők egyike a megyében. Mint tréfásan fogalmazott: egyben a legnagyobb marha is. Utalva arra, hogy igen költséges ez a tevékenysége. Ló nélkül azonban nem tudna élni. Szabó István a megyére leginkább jellemző régi magyar fajtát, a kisbéri félvért tenyészti. Jelenleg huszonkét lova van. Megítélése szerint jelentős lemaradást kellene behozni a nyugati, sport célú lótenyésztéssel szemben. A legnagyobb gondnak azt tartja: hiába a tudatos és jó tenyésztői munka, ha a kipróbálás, a visszajelzés hiányzik, országos szinten is.
– Ha nullára kijövünk a csikóáldással, az már öröm – mondta a tolnai Szűcs István. A Rády József Huszárbandérium alapító-elnökének a fejében is benne van a “lóbogár”. A hobbitenyésztő egy törzskancát tart, annak utódjaival együtt általában négy-öt lova van. A régi magyar kisbéri félvér híve, tenyésztői értékrendjéhez a klasszikus, karakteres nehéz hátasló áll a legközelebb. Olyan, amelyik elbír egy megtermett huszárt is, a felszerelésével együtt, napi negyven-ötven kilométeren át. Szűcs István Magyarországra és külföldre adja el a lovait, csak olyan helyekre, ahol tudja, hogy megbecsülik az állatot. Vágólónak semmiképp. Érdekes az is, amit a lovak neveléséről mondott: nem ostorral, hanem szeretettel kell nevelni a lovat, amit ez az érzékeny, intelligens állat maximálisan meghálál.
Legalább havi húszezerbe kerül egy ló tartása
Ha azt kérdezzük, mennyiért lehet lovat venni, nagyjából olyan, mintha azt a kérdést tennénk fel: mennyibe kerül egy autó. Egy szakértő szerint minőség szerint ötvenezertől akár húszmillióig terjed a tartomány. Egy átlagos hobbiló 200-500 ezer forintért megvásárolható. A tartási költség lovanként legkevesebb 20-25 ezer forint havonta. Azaz egy 2-3 éves korában értékesített csikó tartása 500-700 ezer forint. További költség a csikóval 11 hónapig vemhes kanca tartása. A legolcsóbb sperma is 30 ezer forintba kerül, plusz az állatorvosi költségek. Így érthető, miért nehéz nyereségesen lovat tenyészteni.
2007.09.18. Steinbach Zsolt
Forrás: Tolnai Népújság
Frissítve: 2023.04.27.
Fotók: Canva
