Mi lesz veled telivér?
A Bábolna Rt. három ménesében az utóbbi nyolc évben félmilliárd forint veszteség keletkezett, ebből tavaly 152 millió forint volt a ráfizetés. A vezetőváltás után az Rt. jelentős változásoknak néz elébe, ez érinti a lótenyésztési ágazatot is. Az igazi kincs, a nemzetközi hírű arab ménes az angol telivérekhez képest egyenlőre viszonylagos biztonságot élvez. Reméljük, hogy megmarad állami tulajdonban, és nem fog a politikában “sikertörténet”-ként emlegetett privatizációnak áldozatul esni.
Az angol telivérek helyzete válságosra fordult, felén így is, úgy is túladnak. Árverést hirdettek meg Dióspusztán és Budapesten, a Kincsem Parkban.
Adatok
Dióspuszta, 2000. április 15. | Kincsem Park, 2000. április 30. |
Kb. 100 érdeklődő | Kb. 150 érdeklődő |
Felvezetett lovak:
|
Felvezetett lovak:
|
Elkelt árverésen:
|
Elkelt árverésen:
|
Licitálás 1 db 2 éves ménre volt 250 000 Ft-ról 420 000 Ft-ra. A kikiáltási árak 150 000 Ft-tól kezdődtek. A legmagasabb árat egy vemhes kancáért kérték, mely alatt ott volt ezévi csikója is. Ők együtt 350 000 Ft-ért voltak kínálva, de 200 000 Ft-ért is volt kanca csikójával. A tatai Szakmunkásképző Iskola lovas tagozata 4 db félvér lovat vezetett fel, ajánlatot nem kapott rájuk, pedig 150 000 Ft-ért előrehaladott vemhes kancát is bemutattak. |
A kikiáltási árak 150 000 Ft-tól kezdődtek, a legmagasabb 250 000 Ft volt. |
A két árverés adatait figyelembe véve a kikiáltási átlagár 192 000 Ft volt, 150 000 Ft-ért 20 db telivért kínáltak, de az árverésen ezek közül egy sem kelt el. Ha a kancákhoz tartozó 5 db szopós csikót az árakból leszámítjuk, akkor a kikiáltási átlagár megfelel az elmúlt évi állatvásárok 182 000 Ft-os átlagárának, mely a kifejlett lovakra vonatkozott. Tehát semmivel sem adnak többet egy kiváló pedigrével rendelkező, sportos felépítésű angol telivérért, mint a mindenféle – sokszor zugfedeztetésből származó – sok gazdát és lókupecet megjárt vásári lovakért.
Azért a bemutatott lovak egy részét utólag már megvásárolták. Jó magyar lóárverési szokás szerint, ugyanis nem az árverésen, hanem utána szoktak nálunk lovat venni. Az árverésen csak megnézik a kínálatot, és amelyik tetszik, azt a katalógusban bejelölik maguknak. Ezután a bokszban felkeresik a lovat, körüljárják, végigtapogatják, kikérdezik a lovászt vagy trénert a ló viselkedéséről, betegségeiről, kólikára való hajlamosságáról stb. Akik nem tenyésztésre veszik, hanem használatra, azok néha ki is próbálják. Egyébként a késői bánat megelőzésére ez a megfelelő eljárás.
A veszteség
Egy ilyen súlyú vágó-lónak, mint az angol telivér, a vágóára kb. 120-130 000 Ft. Ebből a nemes fajtából egy olyat, mely a pályán egy millió forint felett nyert és most élete teljében visszavonult, 150 000 Ft-ért meg lehet venni! Milyen okok húzódnak meg e szomorú valóság mögött? Elsősorban a fajtán belüli túlkínálat a kereslettel szemben, másodsorban a versenyeztetés gazdaságtalansága.
Kevesen keresnek ma telivért sport vagy hobbi célra. Az ugrósportban túl gyors, sok egyede felspannolt, nehezen irányítható, a pályák vonalvezetése ezeknek nem kedvez. A távlovaglásban inkább az arabot, vagy anglo-arabot keresik. A díjlovaglás művelőinek kicsi a tábora, és egy ilyen kinyújtózkodó fajtát nehéz iskolaegyensúlyba (amikor a konc, a csánk, és a hátsó ízületek fokozottabb hajlítottsága következtében a súly nagyobb részben a hátsó lábakra kerül, így az első lábak emeltebben és szabadabban mozoghatnak) átlovagolni. Fogatban nem mernek vele kísérletezni, mert ha bepánikol, annak végzetes következményei lehetnek. A kedvtelésből lovat tartónak pedig tudnia kell lovagolni.
Mikor jelenik meg egy lovasiskolában olyan képességű lovas, akit egy pályáról frissen lejött telivérre rá mernek ültetni? Mondjuk meg őszintén, hát elvétve. Ezek a nagy teljesítményű és kiváló pedigréjű lovak elsősorban arra lettek tenyésztve, hogy a startgépből kiugorva lefussák azt az egy-két kilométert teljes erőből, azután mehetnek vissza a helyükre. Némelyiket, amikor meghallja a lószállító hangját, már kiveri a verejték. Használatukban a sebesség számít, az hozhat pénzt. Ezért csépelik őket a zsokék a célegyenesben. Két dolgot kell szem előtt tartaniuk a 60 km/órás sebesség közben. Beférni az első három közé és életben maradni. Ez tehát a telivér fő profilja, erre lett tenyésztve és felkészítve. Amikor befejezi a versenyzést, a jobb kancák tenyésztésbe mennek, a mének közül csak elvétve egy-egy, a többi sorsa a teljes bizonytalanság lesz.
A versenyeztetés gazdaságtalansága nem ösztönzi a vezetőket arra, hogy a megvett lovat továbbra is versenyben tartsák, vagy annak szaporulatát pályára adják. A tréningben tartás díja olyan magas, hogy a ló – eltekintve a kiemelkedő képességűektől – nem tudja eltartani magát. Tehát nem hogy keresne, de havonta súlyos tízezrekbe kerül a tulajdonosának. Ezt pedig nem mindenki engedheti meg magának. Ha a veszteséget termelő lovakból sok van, akkor az már egy olyan jelentős gazdasági egységnek, mint a Bábolna Rt. is komoly teher. Minden nap csak a pénzt viszi, tehát meg kell tőlük szabadulni. Mi lóbarátok csak abban reménykedhetünk, hogy ezek a nemes lovak időt nyernek, ezalatt jó gazdára találnak, és életük teljében nem a vágóhídon végzik.
2000. Vér Imre
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.06.08.
Fotók: Canva