Megszűnhet a somogysárdi lovas bázis
Somogysárdi ménes sorsa. Pecsenyecsikóké lehet a jövő sárdi lovasbázison. Lesz még Sárdon lódobogás.
Állattenyésztési és egészségügyi befektetők érdeklődnek a volt somogysárdi lovasbázis területe iránt. Az önkormányzat igényli az állami tulajdont, hogy később maga választhassa ki a hosszú távú bérlőt.
Elcsitulni látszanak a bázis felszámolása körül kialakult viharok Somogysárdon. Az önkormányzat is tovább lépett, hiszen az önsajnálatból nem tud munkahelyeket teremteni. Márpedig a hetven álláshely megszűnésévél több mint harminc százalékosra ugrott munkanélküliség enyhítése sokáig nem halogatható.
– Az a legfontosabb, hogy a kincstár a község tulajdonába adja a Somssich-birtokot, amire önkormányzatunk már jelezte igényét – mondta csütörtökön Csikós-Nagy Márton polgármester. – Nem igazán a tulajdonra van szükségünk, hiszen egymagunk nem tudnánk fenntartni a létesítményt. De csak gazdaként lehet beleszólásunk abba, hogy hosszú távra megoldjuk mind az ingatlanhasznosítást, mind a foglalkoztatási gondokat. A tulajdonátadás optimális esetben tavaszra valósulhat meg.
Mint ismert, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tizennégy évi működtetés után évi 200 millió forintos veszteségére hivatkozva lemondott a lovas bázis további hasznosításról. A kezdetben több mint háromszázas állomány az évek során a felére apadt. A lovak egy része piacra került, néhányat a polgárőr szövetség kapott meg. Az állatok értékesítéséből 23 millió, az eszközökéből 18 milliós forintos bevételre tett szert a tulajdonos. Ezt, és a lovak egy részének 50-60 ezer forintos, vágóár-környéki értékbecslését sokan alulértékeltnek vélik. Többek szerint azonban a jövő még a 250 éves lótenyésztési hagyománynál is fontosabb, főleg, ha a nemes állatok is szerepelnek benne.
– Eddig két komolyabb érdeklődő jelentkezett a kastély és területének hasznosítására, valamint az olasz lovas szövetség – mondta a polgármester. – Az ő választásuk annyiban lenne megfelelő, hogy ehhez adott a térség képzett munkaereje. A lehetséges befektetők nemcsak sportlovak, hanem pecsenyecsikók tenyésztésében is gondolkodnak.
A másik jelentkező egészségügyi célú hasznosítást tervez. Egy nemzetközi szervezet a világ számos országából down-kóros fiatalok rehabilitációját végezné Somogysárdon egy bio-gazdaság keretében. Ehhez Somogysárd adottságai kiválóak. Ez a szervezet egy szállót is építene a község területén, és az angol vagy német nyelven tudó személyzet képzésében számítana a helyi iskola háziasszony- és szociálismunkásképző terveire. Az állattenyésztési ágazat 70 körüli, az egészségügyi pedig több száz álláshelyet jelentene.
Balassa Tamás
Forrás:Somogy Megyei Online 2007-11-19
Somogysárdi remények. Lovas bázis helyére nemzetközi rehabilitációs intézet?
Down-kóros gyerekek számára hoznának létre nemzetközi rehabilitációs intézetet Somogysárdon, az Országos Rendőr-főkapitányság egykori lovas bázisa helyén. A település önkormányzata már tárgyal a külföldi befektetővel.
Az idén szeptemberben meglehetősen reménytelennek látta Somogysárd jövőjét a Kaposvárhoz közeli község polgármestere, Csikós Nagy Márton. Elkeseredésre az adott okot, hogy – miként arról lapunkban beszámoltunk – a falu híres ménestelepét 1993 óta kezelő, működtető Országos Rendőr-főkapitányság szeptemberben felszámolta a gazdaságot. A döntés súlyos csapásként érte a Somogy megyei települést: a telep megszüntetésével ugyanis gyakorlatilag lezárult a somogysárdi lótenyésztés 250 éves korszaka, a gazdaság hetven helybeli dolgozójának elbocsátása miatt pedig negyvenszázalékosra nőtt a községben a munkanélküliség. Noha az állami tulajdonú gazdaságban ma is kihasználatlanul pusztul a Sommsich család egykori kastélya és több istálló, tárolóépület, a ménes felszámolása miatti elkeseredést lassan óvatos optimizmus váltja fel Somogysárdon.
– Bizakodásra az ad okot, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tájékoztatása szerint önkormányzatunk jó eséllyel pályázik az ingatlan tulajdonjogáért – mondta Csikós Nagy Márton polgármester, s hozzátette: – A telepbezárásról szóló hírek nyilvánosságra kerülése óta több befektető is érdeklődött már a kastély, valamint az azt körülölelő mintegy hatvanhektáros terület hasznosítása iránt.
A polgármester szerint az ajánlatok közül lényegében egy számít komolynak: egy osztrák-német-francia alapítvány vezetője kereste fel az önkormányzatot kora ősszel, s nagyszabású tervekkel állt elő. Az alapítvány – amelynek nevét Csikós Nagy Márton a folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva egyelőre nem kívánta elárulni – egy speciális, nemzetközi rehabilitációs intézetet hozna létre Down-kóros gyermekek számára. A tervek szerint a telepen álló Sommsich-katélyt kibővítenék, alkalmassá tennék 750 gyermek elszállásolására, kezelésére, s a világ minden tájáról fogadnák majd itt hosszabb-rövidebb időre a Down-kórban szenvedő fiatalokat. A kastélyt körülölelő területen az alapítvány egy korszerű biofarmot alakítana ki, ahol az idősebb, 15-18 éves gyermekeket is bevonnák a munkába. A befektető hasznosítaná a területen lévő termálvizet is, sőt az istállókban – ha nem is egy egész ménest, de – legalább néhány lovat tartana, mert az állatoknak fontos szerep jut a gyerekek terápiája során. A polgármestertől megtudtuk, hogy az alapítvány tervei között szerepel egy kisebb hotel, panzió felépítése is, hogy a gyerekek szüleit, látogatóit el lehessen szállásolni.
– Milliárdos beruházásról lenne szó, s legalább kétszáz ember jutna munkához, ha megvalósulnának a tervek – mondta Csikós Nagy Márton, de nyomban hozzátette: – Egyelőre csak elképzelésekről van szó, a reménybeli befektetővel éppen csak elkezdődtek az előzetes tárgyalások. Ráadásul ma még az is kérdéses, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság valóban átadja-e az ingatlan tulajdonjogát az önkormányzatnak.
Csikós-Nagy Márton szerint legkorábban a jövő év tavaszán derülhet ki, hogy megépül-e a nemzetközi rehabilitációs intézet Somogysárdon – s ha igen, mikor, és milyen pénzből.
Forrás: Népszabadság • Boda András • 2007. november 19.
A rendőrménes végnapjai
Perek és romok maradtak Somogysárdon a rendőrségi lovasbázis felszámolása után. A helybeliek ingatlanügyletet sejtenek a háttérben.
Horrorfilmforgatásra kiválóan alkalmas jelen állapotában a somogysárdi Somssich-kastély. Az egykori barokk ékszerdoboz rogyadozik, a vakolat pereg róla, parkja kihalt, az istállók, gazdasági épületek szomorú látványt nyújtanak, a lovaspályát gaz verte föl. Holott Somssich Pál – kiegyezés utáni Deák-párti házelnök – családi kastélya nemrég még grandiózus tervek központja volt: 1993-tól a magyar rendőrség itt kísérletezett lótenyésztéssel. Most lakat került az évente több tízmillió (2005-ben és 2006-ban már több mint 200 millió) forintot felemésztő projektnek otthont adó bázisra, amelynek elbocsátott dolgozói beperelték az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK). A gazdasághoz tartozó több mint 500 hektár termőföld és legelő zömén nemrégiben árverésen adott túl a kincstár.
A költséges kísérletnek egyéb oka nemigen volt, mint hogy a térségből származó Boross Péter egykori belügyminiszter-miniszterelnök – főerdészkedő édesapja révén – a kastélyparkban gyermekeskedett, s szerette volna belügyi berkekben tudni az éppen privatizációra meghirdetett ingatlant (a hivatalos indok a lovasszolgálat folyamatos utánpótlásának biztosítása volt). Ma már – mint a HVG kérdéseire adott válaszokból kiderül – az ORFK-n is úgy emlékeznek, a “rendőrség már a vásárláskor is tisztában volt azzal, ami később egyértelművé vált, hogy a gazdálkodással, állattenyésztéssel kapcsolatos feladat nem illeszkedik szakmai profiljába”.
Erről azonban éveken keresztül eretnekség volt beszélni a rendőrségen. Sőt – főképp a ménes egykori vezetőinek környezetében – akadnak, akik ma is úgy látják, indokolt volt a bázis fénykorában száznál is több lovat tartani Sárdon. Egy, még Pintér Sándor országos főkapitány által jegyzett utasítás 170 szolgálati ló tartását írja elő a rendőrségnek. Ami a folyamatos cserélődést – a lovak átlagosan 4-15 éves korukban alkalmasak a rendőri munkára -, lemorzsolódást, illetve azt figyelembe véve, hogy biztonsági megfontolásokból kifejezetten a heréltek alkalmasak rendőrlónak, megmagyarázza a laikus szemmel magasnak tűnő számot. “A ménesről készített szakvélemény szerint a lovasbázison tenyésztett lovaknak nemzetgazdasági, illetve fajtához kapcsolódó örökségvédelmi szempontból nincs genetikai értékük” – állítja most az ORFK. A Somogysárd-lobbisták ezzel szemben cáfolják, hogy – sarkítva a közlemény szavait – sarlatán módon szaporították a selejtet, szerintük a rendőrlovak örökítendő tulajdonságai a civil hasznosításhoz képest speciálisak: elsősorban nyugodtnak, stressztűrőnek, nagy testtömegűnek kell lenniük, márpedig e téren eredményesek voltak. Míg Sárdon 250 éve rangos lótenyésztés folyt (az ORFK-időszakot megelőzően például ügetőlovakat neveltek), a jelek szerint ennek befellegzett.
Mindennek akadnak rendőrszakmai okai is. Nehéz lenne nem észrevenni, hogy a megyei főkapitányok általában konzervatív kormányok idején eszméltek rá: felfejlesztik “bandériumukat”. Jelenleg a Rendészeti Biztonsági Szolgálathoz (Rebisz) tartozó budapesti patásokat kivéve csak Szabolcsban tartanak fenn lovas egységet. Történetesen azt, amelyiket számos kritika ért szeptemberben a Nyíregyháza-Debrecen labdarúgó-mérkőzés szurkolói elleni fellépés miatt. Ez egyébként a másik indok, ami miatt az elöljárók egyre óvatosabban bánnak a lovak bevetésével: bár papírforma szerint nem kényszerítő, hanem közlekedési eszköz, mégis többnyire tömegoszlatáskor kerülnek elő. Márpedig az utóbbi időben éppen e területen sokat kapott a rendőrség jogvédőktől éppúgy, mint a budapesti zavargók jogi és ideológiai támaszaitól.
Évente elegendő négy-nyolc új lovat beszerezni, aminek költségét 5-8 millió forintra taksálja most az ORFK. Ez egyébként a 200 milliós kiadáshoz képest valóban impozáns megtakarításnak tűnik, lovas honlapokat, hirdetéseket böngészve azonban kiderül, az egyedenként kalkulált 1 millió forint körüli vételár egy még nem képzett járőrlóért igencsak sok. Eladáskor viszont, úgy tűnik, más nagyságrendben gondolkodnak: a Kapospont.hu információi szerint a felszámoláskor értékesített állatok jó része a vágóár alatt, 50 ezer forint körüli összegért cserélt gazdát. Az ORFK közlése szerint az állatok eladásából eddig 23 millió, az eszközértékesítésből 18 millió forint bevétel származott. Figyelemre méltó az is, hogy miközben a rendőrség kénytelen őriztetni az üres istállókat, az onnan elszállított, de el még nem kelt állatok bértartásban vannak Fejér megyében.
A szomszédos választókörzet parlamenti képviselője, Lamperth Mónika (MSZP) szociális miniszter, egykori belügyminiszter a HVG-nek elmondta: törvényhozói minőségében levélben tervezi faggatni utódát, Takács Albert rendészeti minisztert a bázissal kapcsolatos elszámolásról. A Kaposvári Egyetem Pannon Lovasakadémiája átvette volna ugyanis a bázis üzemeltetését – évi 10-12 ló és 30-40 lovas kiképzését – évente 20-25 millió forintért. Márpedig ez a tizede annak, amennyit az ORFK az utóbbi időben a bázisra évente elköltött. A tárgyalások azért szakadtak meg, mert a rendőrség végül sokallotta az egyetem által kért összeget. Ráadásul szemet szúró, hogy az ORFK már a felszámolás – illetve az agráregyetemmel folytatott tárgyalások – megkezdése előtt lemondott a bázishoz kapcsolódó, addig főképp takarmánytermesztésre, legeltetésre használt birtok haszonbérletéről. A földalap árverésén környékbeli gazdálkodók csaptak le a területekre, olyanok, akiket helyben nemzeti érzelműként ismernek – árulta el a HVG-nek Somogysárd független, jobboldali kötődésű polgármestere, Csikós-Nagy Márton. ő egyébként nagy hanyagságra emlékezik az utóbbi időből, egyebek mellett hektárszámra lábon hagyott termésről számolt be. Kérdéseket szülhet az is, hogy miközben a rendőrség mindent megtesz, hogy szabaduljon a bázistól, párhuzamosan új lovas beruházásra is készül. Úgy tudni, rövidesen istállókat és lovardát építenek az ORFK dunakeszi kutyakiképzője szomszédságába, amit azzal indokolnak, hogy jövőre várhatóan bezár a budapesti Kerepesi úti Nemzeti Lovarda, ahol a rebiszes állomány edzett.
Somogysárd különben sokat veszített a legnagyobb helyi munkáltató bezárásával: a hetven rendőrségi közalkalmazott szélnek eresztésével 40 százalékos lett a munkanélküliség az 1300 lelket számláló, Kaposvártól alig 20 kilométerre fekvő faluban. Ráadásul – az ezúttal szociális miniszterként eljáró Lamperth aktivitása révén – kiderült, az elbocsátás alighanem jogellenes volt. A falu mindenesetre felfogadta ügyvédnek Szép Tamás kaposvári fideszes városi képviselőt, aki arról számolt be a HVG-nek: 18 elbocsátott megbízója nevében benyújtott keresetét januárban kezdi tárgyalni a munkaügyi bíróság. Csikós-Nagy egyébként bizakodik, hátha a polgármesteri hivatalban érdeklődőként megforduló vállalkozók közül valaki komolyan gondolja a ménes megmentését, s ő is hallotta a megyeszerte terjedő híreket arról, pénzemberek figyelmét is felkeltette a kastélyban rejlő lehetőség. A legtöbbet a környékben igen aktív Csányi Sándor bankárt említik, aki azonban a HVG-nek cáfolta, hogy tervei volnának Somogysárdon.
Forrás: Hvg.hu 2007-11-07 RÁDI ANTÓNIA
Titkok lengik körül a somogysárdi lovasbázist
Az ORFK gazdaságossági okokra hivatkozva szeretne mielőbb megválni az évente 150-200 millió forintos veszteséggel működtetett somogysárdi lovasbázistól, amely korábban évtizedekig hírnevet, vonzerőt jelentett a falunak, s megélhetést a helyieknek és a környékbelieknek.
A lóállományt folyamatosan értékesítik, legalábbis ezt jelzik a kis somogyi településen szinte naponta feltűnő utánfutós járművek. A polgármester és az önkormányzat mentené, ami menthető.
A magyar ügetőló-tenyésztés egyik fellegvára volt évtizedekig az 1953-ban alapított somogysárdi ménes. A legkiválóbb mének és nagy értékű anyakancák jelentették a tenyésztés kifogyhatatlan bázisát, ők adták a hazai és nemzetközi versenyek díjnyertes versenylovait. A rendszerváltás után hamarosan nem várt fordulat következett be az egykori Sommsich-uradalomban működő ménes életében: az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lett a tulajdonos. Akkor még a lóállomány javát megtartották, a versenylótenyésztés is megmaradt, miközben lovasrendőröket képeztek, s hátaslovakat is tenyésztettek. Számos rangos nemzetközi verseny zajlott és évente több ezren fordultak meg látogatóként is Somogysárdon.
– Akkor került a rendőrség tulajdonába a ménes, amikor Boross Péter miniszterelnök lett – mondta a polgármester. – A korábbi belügyminiszter apja révén kötődött e vidékhez, hiszen itt volt erdész, így nem véletlenül javasolta megvásárlását tárcájának. Ettől azonban még életképes maradhatott volna a ménes. Én inkább a tudatos tervezés, és az agrárszakemberek hiányát okolom, hiszen a lótenyésztés egy szakma. Egy rendőrnek nem kell hozzá értenie; kiképzik, s jó lovasrendőr lehet. A legelő karbantartásához, a megfelelő takarmányozáshoz azonban más jellegű szaktudás szükséges. Szerintem akkor indult el a ménes a lejtőn, amikor a tulajdonos érezhetően nem fordított megfelelő gondot az agrárszakemberekre.
A polgármester ennek ellenére sem érti teljesen e nagy veszteség okát, hiszen ugyanezen a területen a korábbi gazda, a Kutasi Állami Gazdaság gazdaságosan tudott működni. Volt idő, amikor 600 lovat tartottak itt. Az új tulajdonosnak pedig nem kellett istállókat építeni, csupán egy terményszárítót; azt is az út mentén, ami miatt tiltakoztak ugyan az utca lakói, ám semmibe sem vették felháborodásukat, hiszen lakott területen nem épülhetett volna meg. Csikós-Nagy Márton szerint azok a helybeli mezőgazdasági vállalkozók, akik nem rendelkeztek olyan infrastruktúrával és gépparkkal, mint amilyennel a ménes – nem voltak szárítóik, melléképületeik -, mindig tudtak fejleszteni és talpon is maradtak. Úgy véli: a ménesnek több lábon kellett volna állni. Például baromfi-, mangalica-, birka- és szarvasmarha-tenyésztésre is bátran vállalkozhatott volna, nem beszélve a biotermelésről, hiszen Somogysárd a vízválasztón van, amely a legalkalmasabb a kemikáliáktól mentes földművelésre.
Ami tény: az ORFK nem tudja tovább vállalni a bázis további működtetését, hiszen óriási az éves veszteség. A rendőrló-utánpótlás minimális; évenként jó, ha 8-10 négylábúra szükség van. Ezért sokkal ésszerűbb megvásárolni a lovakat, nem pedig egy egész telepet működtetni e célból.
Az ötszázhatvan hektáros terület most tehát parlagon áll, nem beszélve az épületek fokozatosan romló állapotáról. Már az ágyakat is elszállították a szobákból, ahol szívesen szálltak meg a rendőrökön kívül a különféle alkotótáborok résztvevői is. A somogysárdi lovaspálya pedig olyan kiváló adottságú, amilyennel nem sokan büszkélkedhetnek Magyarországon; nem véletlenül zajlott itt a szlovén és a horvát határőrség lovas rendőreinek a felkészítése is, és került szóba korábban, hogy az Európai Unió tagállamainak valamennyi lovas rendőrét itt képezik majd. Mint megtudtuk: 2006 őszén még rendeztek versenyt a pályán, így egy kis ráfordítással még megállítható lenne az enyészet.
Ebben azonban nemigen bíznak, hiszen valamiféle csodának kellene történnie ahhoz, hogy újra lovasélettel teli legyen a bázis. Hírlik: egy holland alapítvány tájékozódott már; szívesen alkudna a kastélyra, szenvedélybetegek kezelését tervezve. Aztán arról is beszélnek, hogy az ORFK felajánlotta a birtokot az agrártárcának, ám annak nem kellett. Meg arról: mivel a környéken már több ingatlant vásárolt Csányi Sándor, lehet, hogy az OTP-vezér szívesen megvenné a sárdi ménest is.
Titkok, találgatások lengik körül a nemzetközi hírű lovasbázist, amelynek 75 alkalmazottja nem tudni, hol keresi majd a kenyerét a jövőben. Az 1400 lelkes faluban így is tizenöt százalékos a munkanélküliség, ami rövidesen tovább duzzad, ha szélnek eresztik a dolgozókat.
Csikós-Nagy Márton somogysárdi polgármester szerint nagy bűn lenne elkótyavetyélni, netán külföldi tulajdonos kezére juttatni e nagy múltú ménest. Az önkormányzat mentené, ami menthető, ezért a lovasbázis szakembereivel karöltve kidolgozott egy nullszaldós tervezetet a további működtetésére.
STOP/MTI
Forrás: Stop.hu 2007-01-18
Mi lesz a rendőrlovakkal?
A rendészeti minisztérium közlése szerint a következő esztendőkben duplájára emelik a rendőrségi lovak számát, ugyanakkor a tárca irányítása alá tartozó Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági vezetője cáfolta ezt.
Sipos Gyula szerint ugyanis a lóállomány csökkeni fog, és csupán a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál növelik majd a lovak számát – írja a Magyar Nemzet.
Sipos Gyula a lapnak elmondta, hogy a létszám emelése nincs összefüggésben rendfenntartással, hanem az állami ünnepeken az úgynevezett nemzeti lovas bandérium hagyományőrző feladatait látják majd el.
Az állatok számának növelésével szemben az ORFK a somogysárdi világhírű rendőrménes felszámolását tervezi a magas fenntartási költségre hivatkozva. Mint Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója közölte: évente körülbelül 8-10 új lóra van szükségük, melyeket 20 millió forintért tudnának máshonnan beszerezni, a ménes azonban évente 160 milliós veszteséget termel – olvasható a lapban.
Forrás: RTL Klub, 2007-01-09
Veszteséges a somogysárdi lovasbázis, ezért eladják
Eladná somogysárdi lovasbázisát az Országos Rendőr-főkapitányság. A tizenhárom éve működő kiképzőtelepet még ebben a negyedévben szeretnék értékesíteni. A döntés hátterében a bázis veszteséges működése áll.
Ezen a telepen háromszáz lóval foglalkoznak. Olyan kiképzés zajlott itt, melyet mostanra egész Európa elismert. A tréningek során ugyanis nemcsak a hátasokat, hanem azok leendő rendőrgazdáit is képezték. Eladják a somogysárdi lovasbázist
Jobbik Ákos, az ORFK Somogysárdi Lovas Bázisának vezetője elmondta „A lovasok tekintetében egy öt hónapos bentlakásos alapképzésre épült az egész, utána egy éven belül kötelező kéthónapos továbbképzésen kellett megjelenni.”
Azonban hiába a nemzetközi elismerés: a telep működtetése évente 150-170 millió forint veszteséget termel. Az Országos Rendőr-főkapitányságon azt mondják: ezt a továbbiakban már nem tudják, és számításaik szerint nem is érdemes vállalni.
„A rendőrlovak utánpótlása évente minimális. Tehát öt-nyolc lóra van szükség évente, maximum tízre. Ezt érdemesebb megvásárolni, mint fenntartani a lovasbázist”– mondta telefonon Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője.
Az ORFK a lovakkal és a területen található régi kastélyépülettel együtt értékesítené a bázist. Az itt dolgozó 75 ember pedig a tervek szerint az áthelyezés és a nyugdíjazás közül választhat majd.
Forrás: Híradó, Duna Tv 2007-01-08
Szélnek eresztik a világhírű rendőrménest
Somogysárd – Veszélyben a világszerte híres somogysárdi rendőrménes. Az ügető egykor felállva éljenzett sztárjainak leszármazottjait el akarja adni az ORFK, mondván, nem éri meg a lovarda fenntartása.
A somogysárdi ménest 1953-ban alapították, és 13 éve van a rendőrség birtokában. 300 hátast nevelnek itt, amelyeknek már a nagyvilágban is híre ment. A somogysárdi magyar sportló egyedülálló képességekkel rendelkezik: kiválóan alkalmas rendőri feladatokra, hiszen nyugodtan viseli a különleges fény- és hanghatásokat.
– A lovaink között több, a világban is ismert, fiatal név található, mint például Nyugágy (11), aki a fiatal lovak világkupáján ért el kimagasló eredményeket, valamint Napfény (11), aki a lovastorna-világkupán szerepelt eredményesen – mondta büszkén Jobbik Ákos rendőralezredes, a lovasbázis parancsnoka, aki hozzátette: vittek már tőlük rendőrlovat Koreába, Hollandiába, de még Kanadába is.
Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: a főkapitányság előterjesztést írt a ménes eladásáról a rendészeti miniszterhez.
Évente 150-200 millió forintba kerül a fenntartása, ezzel szemben legfeljebb 8-10 ló kiképzésére van szükség rendőrségi feladatokra – magyarázta Garamvölgyi. – Érdemesebb egy-egy lovat megvásárolni, mint egy egész ménest eltartani. Elképzelhető, hogy már idén értékesíteni tudjuk a ménest, egyelőre még nem becsültük fel, mennyit érhet.
M. S.-N. Cs.
Forrás: Blikk 2007-01-06
Felszámolják a sárdi lovasbázist
Rossz idők járnak a somogyi méntelepekre; nemrég a marócpusztai gidrán tenyészet eladásának a terve vált egyértelművé.
Felszámolják a somogysárdi lovasbázist is, mert nincs pénze az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) a fenntartására.
A somogysárdi méntelepet 1953-ban hozták létre; tizenhárom éve került a Belügyminisztérium tulajdonába a kastéllyal és a természetvédelmi területtel együtt. Évente százötvenmillió forint veszteséget okoz a rendőrségnek a lovasközpont fenntartása. Az ORFK most azt javasolta a minisztériumnak: adják el. Ezt Garamvölgyi László, a rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. Amellett, hogy itt képezték a lovasrendőröket, tenyésztettek is lovakat; 2001-ben huszonkétmillió forintos beruházás tette lehetővé, hogy mesterséges megtermékenyítő állomásként működjön a sárdi bázis.
A rendőrségnek azonban csak öt-tíz új lóra van szüksége évente. A többit eddig megpróbálták eladni, hogy bevételhez jussanak, de az árveréseken csak egy-két ló kelt el a több százból. A marócpusztai gidrántelepet pedig a földművelési tárca veri dobra; Szilvásváradra költöztetik a lovakat, de az ottani Állami Ménesgazdaságot is privatizálni tervezik.
Fónai Imre
Forrás: Somogyi Hírlap 2007-01-04
Felszámolják az ORFK ménesét?
Évi 10-15 rendőrlóért nem érdemes fenntartani az ORFK csaknem 300 hátasból álló somogysárdi ménesét, ezért a főkapitány azt javasolja Petrétei József rendészeti tárcavezetőnek, hozzon gazdaságossági döntést a megkopott hírű ménes jövőjéről – számol be a Magyar Nemzet.
Az 1953-ban létrehozott somogysárdi ménes, amelynek gyönyörű hátasai ma még a somogyi falu XVIII. századi kastélya istállóiban várják hasznosításukatm, 13 éve került az Országos Rendőr-főkapitányság kezelésébe. A ménest egyszer már eladták volna, de akkor a Sárddal szomszédos faluban született belügyminiszter megakadályozta a privatizációt. Most viszont, miközben a túlszaporodást megakadályozó és a bevételt növelő lóárverések egyre kevésbé sikeresek, a ménes fenntartása évi 200 millió forintjába kerül az ORFK-nak. Évente csak tíz-tizenöt új, különleges tenyésztésű lóra van szüksége a rendőrségnek, és már a horvát, illetve a szlovén határőrség sem Somogysárdon képezteti a lovasait. December közepén a rendészeti miniszterhez írt előterjesztésben a főkapitányság megerősítette: gazdaságtalan a somogysárdi ménes fenntartása, költségvetésükből a továbbiakban nem finanszírozható a lovas bázis – tudta meg a polgári napilap Garamvölgyi László kommunikációs igazgatótól.
Az ORFK ménesének felszámolásától a helybeliek is rettegnek, a bázis ugyanis hetvenöt szakembernek, köztük diplomás tenyésztőnek, állatorvosnak, lovasrendőr-kiképzőnek, illetve növénytermesztőnek, abrakolónak, istállófiúnak ad munkát.
Forrás: hirado.hu 2007-01-02
Az ORFK eladná a somogysárdi méntelepét
Tizenhárom év után megszűnhet a somogysárdi lovas bázis, ahol a rendőrlovakat tenyésztik, és ahol immár nemcsak hazai, hanem horvát és szlovén rendőröket is kiképeztek. Az ok, mint ahogy oly sokszor, a pénzhiány.
Évente 150 millió forint veszteséget okoz a rendőrségnek a somogysárdi lovasközpont. Az Országos Rendőr-főkapitányság nem tudja tovább finanszírozni a működését, ezért javasolja a minisztériumnak, hogy adják el – mondta Garamvölgyi László, a rendőr-főkapitányság szóvivője. A somogysárdi méntelepet 1953-ban hozták létre. Része egy XVIII. századi kastély, amelynek kertje természetvédelmi terület. A telep 13 éve került a Belügyminisztérium tulajdonába.
Amellett, hogy itt képezték a lovasrendőröket, tenyésztettek is lovakat. A rendőrségnek azonban csak öt-tíz új lóra van szüksége évente. A többit eddig megpróbálták eladni, hogy bevételhez jussanak, de az árveréseken csak egy-két ló kelt el a több százból.
Garamvölgyi László elmondta: nem olyan az állomány vérvonala, hogy alkalmas lenne esetleg eladásra és ebből visszapótolni a veszteséget.
– Miért nem tenyésztettek olyan lovakat, amelyeknek jobb a vérvonaluk?
– Erre tíz év kevés. 93-ban nyílt lehetőség arra, hogy ezt a bázist hosszú távú elképzelések alapján lehet majd üzemeltetni. A gazdasági vezetésnek fáj a szíve akkor, amikor egy ilyen nemes hagyományokkal rendelkező bázist kell fölszámolni, azonban sok tekintetben megváltozott a gazdasági környezet. Nincs arra fedezet, hogy ezt fönntartsuk – válaszolta Garamvölgyi László.
A lovasrendőrök kiképzését átvenné a budapesti Mosonyi utcai telep. A 75 somogysárdi szakember most a rendőrség alkalmazottja. Hogy máshol szükség lesz-e rájuk, arról később döntenek. Az Országos Rendőr-főkapitányság december közepén nyújtotta be a telep eladásáról szóló javaslatot a minisztériumnak. A tárca még nem döntött.
Nánási Anikó
Forrás: Magyar Rádió Online 2006-12-23
Kevés a pénz lóra…
Tizenhárom év után megszűnhet a somogysárdi lovas bázis.
Tizenhárom év után megszűnhet a somogysárdi lovas bázis, ahol a rendőrlovakat tenyésztik, és ahol immár nemcsak hazai, hanem horvát és szlovén rendőröket is kiképeztek.
Az ok, mint ahogy oly sokszor, a pénzhiány. Évente 150 millió forint veszteséget okoz a rendőrségnek a somogysárdi lovasközpont. A telep 13 éve került a Belügyminisztérium tulajdonába. A lovasrendőrök kiképzését átvenné a budapesti Mosonyi utcai telep. A 75 somogysárdi szakember most a rendőrség alkalmazottja. Hogy máshol szükség lesz-e rájuk, arról később döntenek. Az Országos Rendőr-főkapitányság december közepén nyújtotta be a telep eladásáról szóló javaslatot a minisztériumnak. A tárca még nem döntött.
Forrás: PécsTV 2006-12-25
Eladják az ORFK háromszáz hátasból álló somogysárdi ménesét
Évi tíz-tizenöt rendőrlóért nem érdemes fenntartani az ORFK csaknem háromszáz hátasból álló somogysárdi ménesét. Ezért a főkapitány azt javasolja Petrétei József rendészeti tárcavezetőnek, hogy hozzon gazdaságossági döntést a megkopott hírű ménes jövőjéről.
Tizenhárom éve került az Országos Rendőr-főkapitányság kezelésébe az 1953-ban létrehozott somogysárdi ménes, amelynek gyönyörű hátasai ma még a somogyi falu XVIII. századi kastélya istállóiban várják hasznosításukat. A ménest egyszer már eladta volna az ORFK, akkor azonban a Sárddal szomszédos faluban született belügyminiszter megakadályozta a privatizációt.
Most viszont, miközben a túlszaporodást megakadályozó és a bevételt növelő lóárverések egyre kevésbé sikeresek, a ménes fenntartása évi kétszázmillió forintjába kerül az ORFK-nak. Évente csak tíz-tizenöt új, különleges tenyésztésű lóra van szüksége a rendőrségnek, és már a horvát, illetve a szlovén határőrség sem Somogysárdon képezteti a lovasait.
December közepén a rendészeti miniszterhez írt előterjesztésben a főkapitányság megerősítette: gazdaságtalan a somogysárdi ménes fenntartása, költségvetésükből a továbbiakban nem finanszírozható a lovas bázis – tudtuk meg Garamvölgyi László kommunikációs igazgatótól.
Kétségtelenül jórészt már a múlté az a vérvonal, amely a határon túl is ismertté tette a somogysárdi tenyészetet. Ezért korábban kellett volna dönteni az egyébként egészséges lovak sorsáról, viszont mindenképp egyben kellene eladni a ménest – figyelmeztetnek a lovas bázishoz kötődők. Somogysárdról származott a csodaként számon tartott Imperial, itt nevelték az ügető egykori büszkeségei közé tartozó Új-Mexikót és Zsigmondot, vagy az ugróként megcsodált Nefelejcset és Marionettet.
Az ORFK ménesének felszámolásától a helybeliek is rettegnek, a bázis ugyanis hetvenöt szakembernek, köztük diplomás tenyésztőnek, állatorvosnak, lovasrendőr-kiképzőnek, illetve növénytermesztőnek, abrakolónak, istállófiúnak ad munkát.
Magyar Nemzet – Gulyás J. Attila
Forrás: Magyar Nemzet Online 2007-01-02Í
Kép: Canva
Frissítve: 2024.03.18.
