Hogyan épülhetne be a lovaglás a mindennapi oktatásba? Milyen plusz lehetőségek nyílnak meg a gyermekek egészségének megőrzésére és milyen költségekre kell számítani? Az iskolai lovasoktatás témáját és a lovasképzések helyzetét is körüljárták a hegykői lovasfórumon.
Most is lovagolhatnak az iskolások
A Fertő-parti Lovasklub Egyesület rendezésében az Alpokalja-Fertőtáj Vidékfejlesztési Egyesület együttműködésével és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával június 22-én Minden, ami ló, lovaskultúra, lovasoktatás címmel zajlott konferencia Hegykőn, a Tornácos házban.
A fórum első, iskolai lovasoktatásról szóló szekciójában három előadás hangzott el.
Stróbl Dorottya sajnos nem tudott megjelenni a rendezvényen, előadását és Páliné Keller Csilla olvasta föl. Ebből kiderült elmondta, hogy jelenleg is folyamatban vannak azon egyeztetések, melyek a lovasoktatás tantervbe való beillesztésének lehetőségeit vizsgálják, és egy finanszírozási keretet is biztosíthatnak hozzá. Ettől függetlenül több intézmény települési önkormányzatokkal és helyi lovardákkal való összefogásban kísérleti jelleggel elindította a mindennapos testnevelés keretében a lovasoktatást, összevont tanórai keretek között.
„A lovaskultúra oktatása egy lehetőség, melyet azok az iskolák választhatnak, ahol a szükséges feltételek adottak, s amely iskolák fenntartói vállalják az oktatással kapcsolatos többletköltségeket. Jelenleg azokban az iskolában, ahol az iskola fenntartója jóváhagyta a lovaskultúra-oktatást, a foglalkozások a délutáni sportköri foglalkozás – mellyel ki lehet váltani a mindennapos testnevelés két óráját – valamint a szabadon választható órakeret terhére szervezhetők meg.”
A probléma az iskola fenntartója, hiszen majdnem minden iskola esetében a KLIK volt az elmúlt években és anyagi támogatást nem nyújtott az iskolai lovasoktatás bevezetéséhez (egy-két kivételtől eltekintve).
Tanórai kereten kívüli lehetőségek
Stróbl Dorottya: „Az Nkt. mindennapos testneveléssel foglalkozó rendelkezései között szerepel az a lehetőség, hogy heti két órát ki lehet váltani az iskolai sportkörben való sportolással. Az iskolai sportkör kapcsán az Nkt. 27. § (13) bekezdése előírja, hogy a legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését, hetente legalább kétszer 45 perc keretében. A sportkörökkel kapcsolatban az iskola köteles felmérni a tanulók részéről jelentkező igényeket és ezek szerint szervezi meg azokat a sportágakat, melyeket sportköri foglalkozás keretében oktat. Amennyiben egy intézményben van igény a lovaskultúra ismeretanyagának oktatására, akkor az a sportköri foglalkozás keretében is megoldható.”
A finanszírozásról is folynak az egyeztetések, melynek során a következő hangzott el:
„Az iskolai lovaskultúra-oktatás finanszírozása részben állami forrásból, részben a Kincsem + Nemzetközi lóversenyfogadás bevételéből valósulhat meg.”
Tovább a teljes előadásra: Stróbl Dorottya előadása teljes terjedelmében >>
Összefogással lovagolnak a gyerekek Pátyon
A konferencián ehhez kapcsolódóan a pátyi általános iskola testnevelő tanára és a Bellandor Lovasközpont vezetőedzője is megszólalt, akik tapasztalataikat és eddigi eredményeiket összegezve igyekeztek másokat is példájuk követésére buzdítani.
Előadásukból kiderült, hogy az iskolai lovaglás az iskola, a testnevelő tanár valamint a lovarda elkötelezettsége nélkül nem lett volna folytatható, sokszor bizonytalan anyagi háttérrel indultak az évnek. Az anyagi fedezet előteremtése minden évben nagy gondot jelent, a lovarda hozzájárulása, a szülői támogatás, a különböző alapítványok segítettek, de volt már példa kormányzati (KLIK) támogatásra is.
Tapasztalatik alapján megerősítették, hogy az iskolai lovasoktatás tanórai keretek között csak óraösszevonásokkal, tömbösített formában valósítható meg.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az általános iskolai lovasoktatást követően jelenleg nincs lehetőség középiskolai keretek között az általános iskolában megkezdett lovasoktatás folytatására.
Tovább a teljes előadásra: Az előadáshoz tartozó prezentáció >>
Nagy a bizonytalanság a középfokú lovasképzésekben
A középiskolai oktatáshoz kapcsolódóan a kőszegi iskola tanára, dr. Mentes Katalin számolt be arról, hogyan alakul a lovas végzettségekhez kapcsolódó középfokú képzési paletta, így beszélt a lovász, a lovastúravezető, a belovagló szakmákról és képzési lehetőségekről.
A lovastúravezető képzés átalakulása sok gondot fog még okozni, a felnőttképzésből a középiskolai képzésbe való bevezetése majd kivezetése igen rövid idő alatt nagyfokú rugalmasságot és alkalmazkodó készséget vár el az oktatói gárdától.
A lovász képzéssel kapcsolatosan kiemelte: már nem csak a lovasok között több a nő, a lovászképzésre is több lány jelentkezett, mint fiú. Az iskola rendelkezik tanlovardával, ahol megfelelő számú és képzettségű lóval a középszintű lovasképzés feltételei adottak. Probléma ugyanakkor, hogy a lovászképzésnél van ugyan egészségügyi alkalmassági előírás, de ez nem terjed ki a fogyatékosságokra, így sajnos előfordult már hogy olyan tanulójuk is volt, aki fizikai adottságai illetve hiányosságai miatt alkalmatlan volt lovásznak, de fel kellett venniük, mivel nincs erre vonatkozó alkalmassági előírás.
Különleges fejlesztési lehetőség a különleges gyerekeknek
A különleges fejlesztési lehetőségeket biztosító terápiás lovasoktatásról Sztefanu Tamara tanárnő számolt be, a Csalogány Intézetben gyűjtött tapasztalatai és egyéni kutatási eredményei alapján.
A tanórai keretek között zajló lovasképzés elsősorban fejlesztést jelent a speciális fejlesztést igénylő gyerekek számára. Látványos eredményekről itt nem lehet beszámolni, a fejlesztés hosszútávú, alig látható, de nagyon hasznos a rászorulók számára. A finanszírozást itt sem állami pénzből oldják meg.
A hegykői lovasfórumon elhangzottakból folytatás következik…
2016.10.17. Obádovics Csilla – Fertő-parti Lovasklub Egyesület
Páliné Keller Csilla – Alpokalja-Fertőtáj Vidékfejlesztési Egyesület
Frissítve: 2022.08.17.
Kép: canva.com
