Monty Roberts válasza
a módszerét megkérdőjelező ausztrál tanulmányra
Néhány napja adtunk hírt arról a tanulmányról, melyben ausztrál kutatók Monty Roberts „Join up” (Csatlakozás) módszerét vették górcső alá és kétségbe vonták, hogy valóban annyira lóbarát-e, mint állítják.
A körkarámban végzett munka két alapvető pontját vizsgálták: egyrészt azt, hogy a tréning eredményessége mennyiben függ a kiképzőtől és annak azon képességétől, hogyan tud „a lovak nyelvén” kommunikálni; másrészt pedig azt a kijelentést, hogy a módszer mennyire lóbarát.
A kutatók távirányított játékautókat használtak, hogy szimulálják a technikát a kiképző állítólagos központi szerepe nélkül, és cáfolják az ember és ló közötti „lónyelvi” kommunikáció fontosságát.
Cath Henshall hippológus, a Sydney Egyetem munkatársa vezette a kutatást, melynek eredményeit július 17-én mutatta be Edinburghben a Nemzetközi Hippológus Konferencián. A tanulmány nem csak a hazai, de a nemzetközi lovas életben is nagy port kavart.
Monty Roberts a megjelent kritikára szintén tudományos eredményekkel válaszolt, idézve azt az Anthrozoös című folyóiratban korábban már publikált tanulmányt, mely szerint módszere kevesebb stresszel jár a lovak számára, mint a hagyományos angol módszer szerinti kiképzés:
Monty Roberts válasza arra az új keletű tudományos kutatásra,
mely megpróbálja kétségbe vonni lókiképzési módszereit
A Lovakkal Foglalkozó Tudomány Nemzetközi Szervezetének Bizottsága
(International Society of Equitation Science Committee) jelenti
A hátaslovak kezdeti kiképzéséhez használt módszerek: a Monty Roberts-féle és az Egyesült Királyságban hagyományosan használt módszer összehasonlítása.
2011. augusztus 30-án az Anthrozoös című folyóirat elfogadott egy tudományos cikket: a szerzők Dr. Veronica Fowler, Dr. Mark Kennedy és Dr. David Marlin, a címe pedig “A hátaslovak kezdeti kiképzéséhez használt módszerek, a Monty Roberts-féle és az Egyesült Királyságban hagyományosan használt módszer összehasonlítása”.
Az Anthrozoös egy több tudományágat is képviselő, negyedévente megjelenő, szakmailag lektorált folyóirat, mely az emberek és állatok közötti interakciókkal foglalkozik. A folyóirat első megjelenése, 1987 óta megkülönböztetett figyelmet kap, mint a terület tudományos úttörője. Mielőtt az említett tanulmány megjelent volna az Anthrozoös folyóiratban, bemutatásra került a Lovakkal Foglalkozó Tudomány Nemzetközi Szervezete (ISES) előtt, illetve a Cambridge-i Állatorvostudományi Egyetem Állatjóléti és Antrozoológiai Központjában 2011 októberében.
Dr. Veronica Fowler a következőket nyilatkozta a kutatás eredményeivel kapcsolatban: „Ez a tanulmány Monty Roberts módszerének és a hagyományos, egyesült királyságbeli kiképzési módszer hatékonyságát hasonlítja össze a lovak és a fiatal lovak kezdeti kiképzését illetően, különös tekintettel arra az utóbbi időben tudományos cikkekben megjelent megállapításra, hogy a lovak első nyergelése és az első lovaglás jelentős stresszt okozó tényező. Ezért rendkívüli fontosságú a világszerte használt módszerek teljes körű kiértékelése, és azok beazonosítása, melyek a lovak alapkiképzésekor a jólét és a szenvedés elfogadható kompromisszumát ígérik.”
„Tanulmányunk megállapítja, hogy a Monty Roberts módszerével képzett lovak maximális pulzusszáma jelentősen alacsonyabb volt az első nyergelés és az első lóra ülés során, mint a hagyományos kiképzési módszer esetén. A Monty Roberts módszerével képzett lovak pulzusszáma csökkent az első nyereg felhelyezése és a lóra ülés között – ez pedig egy olyan eredmény, mellyel korábban soha nem találkoztunk a tudományos irodalomban. Ez azt jelenti, hogy a Monty Roberts módszerével képzett lovaknál az első nyergeléskor és az első lóra szálláskor megfigyelt pulzusszám jelenleg a legalacsonyabb, ami a mai napig a kiképzési módszerekkel kapcsolatos szakirodalomban megjelent.”
„A körkarám használata és különösen a csatlakozás (Join-Up) módszere gyakran kapott negatív kritikát, illetve a szakirodalomban újabb jelentős stresszornak lett titulálva, azon vélemény alapján, miszerint a környezet és a módszer nyilvánvalóan a menekülő ösztönt kelti életre. Tanulmányunk a pulzusszám alapján nem talált bizonyítékot arra, hogy a körkarám használata vagy a csatlakozás módszere félelmet váltana ki, és így jelentős stresszor lenne a ló számára. Valójában arra az eredményre jutottunk, hogy a módszer során a lovak pulzusszáma jelentősen az adott korú és fajtájú lovakra jellemző maximális pulzusszám alatt volt.”
„Húsznapi kiképzés után (30 perc/ló/nap) a felmérték a tanulmányban résztvevő lovak tudását lovassal ugró- és talajmunka során. A felmérések során nem volt jelentősebb eltérés Monty-féle módszerrel, illetve a hagyományosan kiképzett lovak pulzusszáma között; a Monty Roberts módszerével kiképzett lovak azonban jelentősen magasabb pontszámokat értek el a teszteken – úgy, hogy a pontozó bírák semmit nem tudtak a tanulmányról vagy az abban részt vevő kiképzőkről. Vizsgálatunk ezért szakmailag lektorált tudományos anyagot biztosít annak kimutatásához, hogy Monty Roberts kiképzési módszere kimagaslóan hatékony az alapkiképzésben részt vevő lójólétére és teljesítményére tett hatását tekintve egyaránt.”
Nemrégiben, a Sydney-i Egyetemen P. McGreevy professzor egyik tanítványa elhatározta, hogy kétségbe vonja a körkarámos módszerek, különösen pedig Monty Roberts Join-Up módszerének helytállóságát. Az alábbi videó a tanítvány dolgozatának nyilvánvaló okait mutatja be, saját szavaival elmondva, külön megemlítve Őfelségét, az angol királynőt.
A kutatás eredményeit ismertették a Lovakkal Foglalkozó Tudomány Nemzetközi Szervezetének (ISES) júliusi konferenciáján, Edinburgh-ban. Monty Roberts azt válaszolta, hogy a Join-Up módszere egyaránt tartalmaz pozitív és negatív megerősítést, és hogy a negatív megerősítés „jó dolog” is lehet.
„Hogyan veszel rá egy lovat, hogy lelépjen a lábadról? A lábadat a lónak nyomod, majd ha a ló odébb lép, akkor megszünteted a nyomást – ez negatív megerősítés”, mondta Monty, aki az erőszak-ellenesség szószólója, és fájdalom vagy kényszer helyett választási lehetőséget kínál a lovaknak kiképzésük során, élő előadásokon, világszerte.
„Bárki, aki bármikor is lovakkal foglalkozik, stresszt okoz nekik. Azzal is stresszt okozol a lónak, ha kivezeted a legelőről”, mondta Monty, aki jövő hónapban Ausztráliába látogat. „Át kell esniük egy bizonyos mennyiségű stresszen ahhoz, hogy elfogadják, hogy emberekkel fognak együtt élni”, mondta.
Hasonlítsuk csak össze egy hallgató lovas körökben világszerte elterjedt dolgozatát egy ellenőrzött, elfogadott tudományos folyóiratban, az Anthrozoös-ben közölt tudományos kutatással, melyre Fowler V, Kennedy M. és Marlin D. cikke is hivatkozik (2012.): A hátaslovak kezdeti kiképzéséhez használt módszerek, a Monty Roberts-féle és az Egyesült Királyságban hagyományosan használt módszer összehasonlítása. Anthrozoös. 25. kötet ,3. szám.
Az ISES egyik küldöttje a következőt nyilatkozta: „A körkarám ügy – ó, ez sokakat kihoz a sodrukból”
Solvang, Kalifornia (2012. július 23.)
2012.07.26 Kresák Réka, Lovasok.hu
Forrás: smh.com.au,
equinetourismcommunity.com
Frissítve: 2023.04.21.
Fotó: Canva
