Dr. Bába András lógyógyász specialistát, a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesületének elnökét kérdeztük arról, mit tehetsz Te, mint lótartó, hogy kedvencedet megvédd a fertőző kevésvérűségtől:
Az első fontos pont a vonatkozó jogszabály értelmezése és helyes alkalmazása – hangsúlyozza dr. Bába András. Eszerint azoknál a lovaknál, akik más állományok lovaival érintkeznek (tehát versenyekre, edzőtáborba, lovastúrára járnak) részben kötelező, részben javasolt minden évben elvégezni a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vérvizsgálatot. Ezen lovakkal együtt tartott, egy helyen, egy lovardában lévő többi lovat is eszerint kell kezelni, azaz tőlük is évente kell e célból vért venni. Egyéb lovak esetében háromévente kell elvégezni a szűrést, hogy a takonykór kimutatására szolgáló vizsgálatot is.
Nagyon sok múlik a lovardavezetőkön, hiszen ők azok, akik megszabják az adott lovarda szabályait, tehát érdemben tehetnek azért, hogy azonosítatlan, lóútlevéllel, vagy érvényes vérvizsgálattal nem rendelkező ló ne éljen az adott létesítményben és ne is lépjen be az adott lovarda területére. A lóállomány megfelelő védelme, a szükséges vérvizsgálatok megléte egyébként jogi értelemben is nem csak a tulajdonos, hanem a lótartó, azaz adott esetben a lovarda tulajdonosának, vezetőjének felelőssége is. A lovardába érkező új bértartók részéről is meg kell követelni a rendezett okmányokat, a negatív vizsgálati eredményt.
Amennyiben versenyt rendeznek egy lovas létesítményben, csak lóútlevéllel, és a megfelelő oltásokkal, vizsgálatokkal rendelkező lovakat szabad beengedni. Ez nem csak szabály, hanem a többi ló, lovas kifejezett érdeke is! Sajnos sokan csak egy szükséges rossznak tartják ezeket az előírásokat, és nem látják be, hogy ezek őket is védik. A versenyeken a versenyrendező felelőssége, hogy a verseny be legyen jelentve a hatóságoknak, és az ellenőrzések meg is történjenek, egyrészt a hatósági állatorvos, másrészt a versenyállatorvos illetve a rendezőség részéről.
A lótartók számára könnyebbséget jelenthet, hogy azon lovak esetében, akik lóútlevéllel nem rendelkeznek, az állatorvos a mikrochip behelyezése után már elvégeztetheti a vérvizsgálatot, a lótartó pedig megkezdheti a ló azonosításának és a lóútlevél kiváltásának procedúráját. Ezen folyamat pontosabb szabályozása ugyan még most is zajlik, de az a körülmény már nem állhat fenn, hogy egy lovat csak azért nem lehet szűrni, mert nincs még elintézve az útlevele.
Mivel a betegséget vérszívó rovarok is terjesztik, fontos a rendszeres rovarirtás az istállókban, kaszálás a lovarda környékén, a trágya rendezett tárolása és rendszeres elszállítása, a pocsolyás, posványos területek felszámolása.
Számos rovarriasztó készítmény létezik a piacon lovak számára, ezeket részben a lovat velük lemosva lehet alkalmazni, részben spot on formájában csak fel kell kenni, de létezik nyakörv, és spray is. Egyik sem csodaszer, de mindenképp hasznosak, csökkentik a fertőződés esélyét.
Vannak természetesebb módszerek is, mint például B vitaminokat tartalmazó kiegészítők, vagy fokhagyma etetése. Elvileg ebben az esetben a bőrön kiáramló szaganyagok tartják távol a rovarokat. Maradjunk annyiban, hogy ezek hatásosságát “se megerősíteni, se cáfolni” nem tudom, de egyes tulajdonosok esküsznek rájuk.
Az biztos, hogy mindkét módszer egyéb tekintetben valóban használhat lovuk egészségének! Angliában előszeretettel használják a lovak 1 százalékosra higított kerozin oldattal való lemosását, ezek a lovak nagyon kellemetlen szagúak lesznek, de tapasztalataim szerint valóban működik a módszer.
Fontos, hogy ha bármilyen betegség tüneteit veszed észre lovadon, mindenképpen konzultálj állatorvosoddal.
A fertőző kevésvérűség esetén különösen a vissza-visszatérő láz, a hason és a végtagokon jelentkező ödéma, a furcsa vérzések (például a nyálkahártyákon) lehetnek a figyelmeztető jelek, de ezek fontosságának eldöntését bízd inkább állatorvosodra!
Az olyan lószállítókat, amiket többen is használnak, minden használat után érdemes fertőtleníteni. A legjobb módszer erre az, ha például hipó oldattal lemosod a felületeket, illetve az oldatot egy pumpás flakonból belespricceled a résekbe is. Hagyd állni egy napot, majd bő vízzel mosd le. A direkt napsugárzás egyébként önmagában gyorsan megöli a vírusok nagy részét.
Ha a fenti alapvető óvintézkedéseket betartod, véleményem szerint nagyjából mindent megtettél annak érdekében, hogy lovadat megvédd a fertőző kevésvérűségtől – és számos más fertőző betegségtől is! Azt azért el kell még mondanom, hogy figyelemben véve a körülményeket, a vírus tulajdonságait, jelen helyzetben is rendkívül kicsi az esély egy esetleges fertőződésre. Úgyhogy a ló túlsó oldalára sem kell átesni, ahogy mondani szokták, a szabályok alapvető betartása kellő biztonságot ad.
2015.06.25. Dr. Bába András – lógyógyász specialista,
a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesületének elnöke
Frissítve: 2023.03.27.
Fotó: Canva
