A magyar lovakat is veszélyezteti a nyugat-nílusi láz

A nyugat-nílusi láz nem valami különleges, egzotikus betegség. A magyar lovakat is veszélyezteti, a megbetegedések pedig pont mostanában jelentkeznek. De jó hír, hogy védőoltással elkerülhető a fertőzés.

Csak a neve egzotikus

Hazánkban már több mint 10 éve előfordul és okoz lovakban megbetegedéseket a nyugat-nílusi láz vírusa (West Nile Virus, vagyis WNV), azonban sok lótartó még mindig nem fordít figyelmet lovai védelmére. A nyugat-nílusi láz halálos kimenetelű formájával szerencsére csak kevés lótartó találkozik, aki azonban látott már a WNV miatt megbetegedett lovat, egy életre meg fogja jegyezni.

Egy szúnyogcsípés elég

A nyugat-nílusi vírust szúnyogok terjesztik vérszívás útján és leggyakrabban madarak fertőződnek meg vele. A belőlük vért szívó szúnyogok pedig újabb és újabb madarakat – vagy madarak híján lovakat és embereket – fertőznek meg. Késő nyáron, kora ősszel ugyanis, amikor a vándormadarak elhagyják nyári élőhelyüket, a szúnyogok új táplálékforrás után néznek, így a lovak és az emberek lesznek elsőszámú célpontjaik.

Ezzel magyarázható, hogy a nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedések szezonálisan jelentkeznek: hazánkban a legtöbb esetet rendre augusztus és október között regisztrálják.

100 beteg lóból 2-3 számára ez a vég

A nyugat-nílusi vírussal fertőződött lovak közül körülbelül minden tizedik mutat klinikai tüneteket, a lovak 80-90%-a tehát tünetmentesen vészeli át a fertőzést. A betegség enyhe formáját a lovak egy része átvészeli és felépül.

A tüneteket mutató lovak:

  • 15-30%-ában azonban tartós idegrendszeri károsodás marad vissza, ami azt is jelentheti, hogy a lovat nem lehet biztonságosan lovagolni
  • További 25-35%-nál olyan súlyos állapot lép fel, ami az állat életébe is kerülhet. Tehát 100 lóból 2-3 esetében halálos kimenetelű a betegség.

Kattints a képre és töltsd le az infografikát >>

A figyelmeztető tünetek

A betegség korai felismerése még egy tapasztalt állatorvos számára sem egyszerű, de ha az alábbi tüneteket észleled lovadon, mindenképp értesítsd állatorvosodat.

Kezdeti tünetek:

  • bágyadtság
  • étvágytalanság
  • láz
  • enyhe kólika
  • teljesítménycsökkenés
  • bőr túlérzékenysége
  • enyhébb mozgáskoordinációs problémák, melyet gyakran merevségként, vagy sántaságként értékel a lovas

Súlyosabb tünetek:

  • fej-nyak környéki izomzat rángása, remegése
  • fej oldaltartás
  • botladozás
  • a hátulsó testfél gyengesége
  • egyensúlyzavar, egyensúlyvesztés
  • koordinálatlan mozgás
  • viselkedésbeli zavarok: aluszékonyság, agresszió
  • evési zavarok: nyelési nehézség, a nyelv lógása
  • rosszabb esetben a ló el is fekszik és akár már segítséggel sem képes újra felállni

Kezelés: versenyfutás az idővel

Mint a legtöbb vírus okozta betegség, így a nyugat-nílusi láz ellen sincs hatékony ellenszer, a kezelés célja ezért a ló általános állapotának javítása, a másodlagosan kialakuló tünetek kezelése és a ló támogatása abban, hogy átvészelje a vírusfertőzést, majd abból regenerálódni tudjon.

A prognózis nagymértékben függ az azonnali és megfelelő ellátástól, a betegségre gyanús állatok kezelését késlekedés nélkül meg kell kezdeni. Az állatorvosok ehhez a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesületének honlapján kaphatnak segítséget.

A betegség korai szakaszában a legnagyobb az esély arra, hogy a ló sikeresen átvészeli a fertőzést, az elfekvő lovak esetében sajnos a prognózis nagyon rossz, ilyenkor gyakran már nem marad más választás, mint az eutanázia.

Ingyenes laborvizsgálat a betegségre gyanús lovaknak

A hatályos jogszabályok szerint a nyugat-nílusi láz bejelentési kötelezettség alá eső állatbetegség, az idegrendszeri tüneteket mutató lovak mindegyike a betegség gyanúja alá tartozik. Az állatorvos és a lótartó kötelessége a hatósági állatorvos értesítése, akinek közbenjárására az azonnali, térítésmentes szerológiai vizsgálatát a hatóságok elvégzik.

Mivel a nyugat-nílusi láz lóról lóra nem terjed, a jogszabályok semmilyen forgalmi korlátozást nem írnak elő a lovardára, illetve a lóállományra.

Herpesz, vagy WNV?

A nyugat-nílusi lázban megbetegedő lovaknál tapasztalható idegrendszeri tünetek hasonlóak lehetnek a lovaknál előforduló herpeszvírus 1-es törzse okozta tünetekhez. Nagyon fontos elkülöníteni a két betegséget, főként az állomány többi lovára nézve, hiszen a herpesz lóról lóra is terjed. Ehhez mindenképpen vérvizsgálatot kell végezni a beteg lovakból.

Lovak számára van védőoltás – élj vele!

A nyugat-nílusi láz megelőzésének egyik alapja a rendszeres vakcinázás, amit akár már féléves korban el lehet kezdeni. A lónak 3-5 hét időkülönbséggel két oltást kell kapnia. A védőoltást ezután évente egyszer kell ismételni, célszerű ezt a tavaszi időszakban, még a szúnyogok tömeges megjelenése előtt elvégeztetni az állatorvossal.

A járvány előfordulásának időszakában vakcinázott lovak a járvány időszakában már csak részleges védelemben részesülnek. Az alapimmunizálás kezdetétől számítva ugyanis 5-6 hét szükséges ahhoz, hogy a megfelelő védelem kialakuljon, így ha például szeptember elején kapja meg a védőoltást, a ló október közepére lesz teljesen védett, így a veszélyes időszak egy részében még ki van téve a megbetegedésnek. De a részleges védelem is jobb, mint a semmi!

Ha ősszel kezded az immunizálást, az ismétlő oltást 6 hónap múlva, tavasszal kell beadatnod állatorvosoddal (nem pedig egy év múlva), ellenkező esetben a következő WNV szezonban a ló ismételten védtelen lesz.

A nyugat-nílusi fertőzésen vagy a betegségen átesett lovak hosszan tartó védettséggel bírnak, vakcinázásuk ezért a legtöbb esetben nem indokolt.

2016.08.31. Dr. Povázsai Ágnes és Dr. Kutasi Orsolya cikkei alapján
szerkesztette: Magyar Dorottya, Lovasok.hu

Videó és grafika: Maksa Eszter, Lovasok.hu
Fotók: canva.com
Frissítve: 2022.08.24

Forrás:
O. Kutasi, T. Bakonyi, S. Lecollinet, I. Biksi, E. Ferenczi, C. Bahuon, S. Sardi, S. Zientara, O. Szenci: Equine Encephalomyelitis Outbreak Caused by a Genetic Lineage 2 West NileVirus in Hungary, Journal of Veterinary Internal Medicine, p586-591, Issue 3, Vol 25

A. Rizzoli, M. A. Jiménez-Clavero, L. Barzon, P. Cordioli, J. Figuerola, P. Koraka, B.Martina, A. Moreno, N. Nowotny, N. Pardigon, N. Sanders, S. Ulbert, A. Tenorio: The Challenge of West Nile Virus in Europe: Knowledge Gaps and Research Priorities, Eurosurveillance, Issue 20, Volume 20

T. S. Mair, R.E. Hutchinson: Infectious disease of the horse, EVJ Ltd.

Tartsd távol a szúnyogokat

Fontos védőintézkedés a lovak környezetében a csípőszúnyogok számának hatékony csökkentése:

  • A lovardákban és istállók környékén érdemes gyakran nyírni a füvet, mivel a magas pázsit jó búvóhely a szúnyogok számára.
  • Nagyon fontos a higiénia betartása, a szúnyogok szaporodásához szükséges tócsák, kisebb állóvizek felszámolása.
  • Az istállóban UV-fénnyel kombinált elektromos szúnyogirtót lehet elhelyezni.
  • Számos rovarriasztó szer létezik, melyek nemcsak a szúnyogokat, de a többi kellemetlen rovart is távol tartják lovadtól. Viszont azt neked kell kitapasztalnod, hogy a helyi szúnyogpopulációra melyik szer van a leginkább elrettentő hatással.
  • A napszakra jellemző szúnyoginvázió ideje alatt a lovakat érdemes az istállóban elhelyezni.

Segíts, győzzük le együtt a WNV-t!

Az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszéke a nyugat-nílusi vírussal kapcsolatos kutatásokat is végez. Ha lovad idegrendszeri tüneteket mutat, kérd meg állatorvosodat, hogy küldjön lovadtól vér- és vizeletmintát a tanszékre. Segítsd Te is a kutatók munkáját, hogy legyőzhessük a nyugat-nílusi vírust, ne pedig a vírus győzze le lovainkat.

Tovább információ vagy bármilyen kérdés esetén: kutasi.orsolya@univet.hu vagy kutasi.orsolya@gmail.com

Emberre is veszélyes – de még nincs védőoltás

A nyugat-nílusi vírus embereket is képes megfertőzni, azonban ez is szúnyogcsípéshez köthető, nem pedig beteg lóval történt érintkezéshez. A fertőződés sok esetben észrevétlen marad, a fertőzöttek körülbelül ötödénél alakul ki lázas, influenzaszerű tünetekkel járó megbetegedés, fejfájás, izomfájdalom, fáradtság. Nagyon ritka esetben embereknél is előfordulhatnak idegrendszeri tünetek, és akár halál.

Lovad védőoltás nélkül csak az Antarktiszon lenne biztonságban

A nyugat-nílusi vírust először Afrikában azonosították 1937-ben. Az amerikai kontinensen először 1999-ben mutatták ki, innentől kezdve 2002-ig több mint 25.000 olyan lovat regisztráltak az Egyesült Államokban, akik a nyugat-nílusi láz következtében idegrendszeri tüneteket mutattak. A vírus mindössze öt év alatt elterjedt Kanadától egészen Argentínáig, ma pedig az Antarktiszon kívül már minden kontinensen megtalálható.

Fotó: canva.com
Frissítve: 2022.08.24.

Hozzászólások