Kólika: A betegség, amitől minden lótartó retteg 2. rész

Mire számíthatunk, ha megvan a diagnózis?

• Obstipáció: Ez bélsárrekedést, a bél valamely szakaszán száraz trágya fölhalmozódását jelenti. A prognózis jó, szondán adott kezeléssel és kellő mennyiségű infúzióval a ló – és a belek- állapotának ellenőrzése mellett a legtöbb esetben konzervatív úton, vagyis műtéti beavatkozás nélkül, biztonságosan megoldható a probléma. Ha azonban egy-két napon belül az intenzív kezelés ellenére sem javul a ló állapota, az érintett bélszakaszt műtéti úton ki kell mosni, ellenkező esetben a pangó bélsárból felszívódó méreganyagok, illetve az obstipált bélszakasz falának túlzott igénybevétele visszafordíthatatlan következményekhez, a ló elhullásához vezethetnek.

• Bal felső tágremese-helyzetváltozás, másik nevén lép-vese szalag okozta lefűződés. A bél-helyzetváltozások közül a legjobb prognózisú kórkép. A vastagbél egy szakasza a ló lépe és bal veséje közötti szalagra csúszik, ott a termelődő gázoktól kissé megduzzad és megreked. Ebben az esetben az óvatos dombra-vezetés, illetve lassú ügetés rendszeres rektális ellenőrzés mellett segíthet, ugyanis az említett szalag a hasüreg bal felső negyedében foglal helyet, vagyis a bél súlyánál fogva hátrafelé visszacsúszhat a helyére. Ha azonban a gázfelhalmozódás olyan mértékű, hogy a bélszakasz a szalag fölött beékelődik, és infúzió, séta és más kezelések ellenére több mint 24 óráig nem mozdul, műtéti megoldásra van szükség.

A ló emésztőrendszere – bal oldal

• Jobb felső tágremese-helyzetváltozás: A vastagbél egy szakasza, itt nem a lép és a vese közé, hanem a vakbél és a hasfal közé türemkedik, jobb oldalra. A kórjóslat rosszabb, ugyanis itt nem csak a felső negyedet, hanem a hasüreg jobb oldalát egészében tölti ki az eltekeredett bél, a gravitáció azt dombozással, ügetéssel sem húzza vissza eredeti pozíciójába. Általában hamarabb vezet beékelődéshez, nagyobb fájdalommal jár, és műtéti beavatkozást igényel.

• Vastagbélcsavar: A vastagbél tengelye körül fordul meg 180, 360, vagy akár még több fokban. A legritkább esetben oldódik meg műtét nélkül. A lefolyás gyorsasága attól függ, a csavar milyen mértékben zárja el a bélszakasz falában futó tápláló-ereket, illetve a bél üregét. Spirális csavarnál a lefolyás hosszabb, akár napokig tarthat, míg egy teljes elzáródás akár 4 órán belül a ló elhullásához vezet.

• Vékonybél csavar, lefűződés, sérv, stb: A vékonybeleket érintő megbetegedések általában a legnagyobb fájdalommal járó, legveszélyesebb kórképek, szinte minden esetben műtéti beavatkozás szükséges a gyógyuláshoz. A döntés gyorsasága nagyban befolyásolja a túlélési esélyeket, ugyanis néhány óra alatt a lefűződött bélszakasz elhal, így a műtét során el kell távolítani. 8-10 méternél hosszabb vékonybél-szakasz műtéti kivágása után a ló életképtelen lenne, de egy ennél rövidebb szakasz eltávolítása is lényegesen rosszabb kórjóslatú, mint mikor egy időben végzett műtét során a teljes bélrendszer épen hagyása mellett, csak kicsavarni és kimosni kell a területet.

A ló emésztőrendszere – jobb oldal

• Bélgyulladások: A tünetek nagyban különböznek a vékony- és vastagbél gyulladásakor, de közös tulajdonságuk, hogy legtöbbször a lovak heves kólikás tünetek helyett inkább bágyadtak, étvágytalanok, sokat fekszenek, esetleg kaparnak, a has tájékát nézik. A probléma megoldása bonyolult, súlyos esetben műtéti beavatkozás is szükséges lehet. Az állat mindenképp intenzív klinikai kezelésre, folyamatos állatorvosi megfigyelésre szorul. A kórjóslat elsősorban a betegség időben történő kezelésén múlik. Későn észrevett vagy későn diagnosztizált bélgyulladás a kezelések ellenére is gyakran az érintett bélszakasz elhalásához, a ló elhulláshoz vezet.

• Elsődleges- és másodlagos gyomormegterhelés: Mivel a ló nyelőcsöve hegyesszögben éri el a gyomrot, így a nyelőcsőbe onnan takarmány-visszaáramlás nem lehetséges. Vagyis a ló fizikailag képtelen hányni. Az elsődleges gyomormegterhelés, mikor a ló nagy mennyiségű takarmányt vesz fel hirtelen, az a gyomorban megduzzad, beékelődik, sem a vékonybelek felé, sem pedig vissza a nyelőcső irányába nem tud távozni.

  Legtöbbször heves fájdalommal járó kórkép, mely kezelés nélkül gyomorrepedéshez, ezáltal biztos elhulláshoz vezet. Beszámoltak már csendesen lezajló esetről, mikor a ló különösebb nyugtalanság nélkül, inkább leverten, bágyadtan állt a gyomorrepedés előtti órákban. Ha ilyen gyanú merül fel, állatorvosi beavatkozás, az orr-nyelőcső szonda gyors levezetése szükséges!

  Másodlagos gyomormegterheléskor a gyomor nem a szájon át hirtelen felvett nagymennyiségű takarmánytól, hanem egy hátsóbb bélszakasz (fent említett bármely) elzáródása vagy leállása miatti takarmány-visszaáramlástól telik fel. A kimenetel hasonló, orr-nyelőcső szonda segítsége nélkül a visszaáramló béltartalom semmilyen irányba nem tud távozni, a gyomor kitágul, majd megreped.

De miért van mindez? Elkerülhető-e a kólika?

A válasz nem egyszrű. Néhány típusú kólika valóban emberi mulasztás, rossz takarmányozás eredménye.

A megfelelő vízellátás elengedhetetlen, sőt figyelni kell arra is, hogy télen sok ló nem hajlandó meginni a túl hideg vizet, ezzel okozva súlyos obstipációt. A megfelelő mennyiségű jól emészthető rosttartalom, vagyis jó minőségű ad libitum szálas takarmány etetése, a fokozott nyáltermeléssel és a mechanoreceptorok ingerlésével segíti az egészséges bélpasszázst.

A bélcsavarok és helyzetváltozások kapcsán a kérdés tulajdonképpen, hogy miért indul el a bél (akár a vastag-, akár a vékonybél) a rossz irányba?

Funkcionálisan a válasz, hogy a ló anatómiailag hátrányos helyzetben van, ugyanis a többi emlősállathoz (és az emberhez) képest lényegesen kevesebb felfüggesztést kapott a béltraktus, a hasüregben szinte szabadon mozog.

A ló emésztőrendszere – bal oldal

Mechanikailag a legtöbbször ilyen esetekben az történik, hogy a bél perisztaltika intenzitása, a béltartalom eloszlása valamilyen okból kiegyenlítetlenné válik. Egyik szakasz intenzívebben mozog, míg egy másik renyhébben, így ezek szép lassan egymásra tolódnak. A renyhébb szakaszban felhalmozódott takarmány súlyánál fogva elhúzza valamerre a béltraktust, míg az üresebb, aktívabb szakasz csak tovább tolja maga előtt azt.

A kiegyenlítetlen működés kiváltó oka sajnos megfejthetetlen. Időjárás, fronthatások, rossz fogazat, a mozgás hiánya, takarmányváltás és számos egyéb ok is szerepet kaphat. Nagy mennyiségű keményítő (pl. kukorica) etetése a vastagbélben élő emésztő baktériumok munkáját és egyensúlyát megbontja, túlzott gáztermelődéshez, primer felgázosodáshoz, majd bármely említett bél-helyzetváltozáshoz vezethet. Emellett az így kialakult metabolikus zavar más szövődmények (pl. savós patairha-gyulladás) okozója is lehet. Ezt a zavart a szintén eltúlzott fehérje (pl. lucerna) etetés csak tovább rontja, ami akár az állat életébe kerülhet.

Összességében a legfontosabb, hogy lovunk energia-felhasználásához (munkavégzés intenzitásához) mérten adagoljuk az energiahordozó abraktakarmányt, míg a tömegtakarmányt lehetőleg ad libitum, de egy átlagos termetű lóval minimum napi 5-6 kg mennyiségben etessük. Emellett minden változtatást, fokozatosan, napokig, akár hetekig tartó átmenettel vezessünk be.

A hasüreg ultrahangos vizsgálata a Nagyállat Klinikán

Összefoglalás

Bár a lovak helyes és tudatos tartásmódja, takarmányozása és mozgatása fontos a kólikás kórképek elkerülésében, sajnos számolni kell azzal is, hogy a lehető legnagyobb odafigyelés mellett is kialakulhat lovunknál szinte bármilyen kólikás megbetegedés.

Ilyen esetben a legnagyobb ellenség az eltelő idő, így bármilyen típusú kólikáról legyen is szó, elsődleges a tünetek időbeni észrevétele, állatorvosi diagnózis felállítása és az időben megkezdett kezelés.

2013.07.17. Dr. Nyerges-Bohák Zsófia, állatorvos, SzIE Nagyállat Klinika, Üllő
Illusztrációk: Horses Inside Out
Frissítve: 2022.08.03.

Hozzászólások