A muraközi ló a magyar hidegvérű úgymond tájfajtája, nevét a délnyugat-magyarországi Muraközről kapta. Ez a finomabb hidegvérű fajta napjainkra csaknem eltűnt.
Fotó: Vas megyei értéktár
A 18. században Magyarország nyugati részének lakossága gabonaféléket és egyéb terményeket fuvarozott Ausztriába, ám a terményeken kívül lovak is megfordultak az akkori kereskedelemben: a nóri és a pinzguai. Ezek az itthon lévőnél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb lovak alapozták meg a magyarországi hidegvérű lovak tenyésztését.
A 20. század elején a Dunántúl nyugati és déli részén egy intenzívebb mezőgazdálkodás alakult ki, ezzel megnövelve az igényt egy, az ökörnél gyorsabb, de a melegvérű igáslovaknál sokkal teherbíróbb és kitartóbb, jó munkakészségű igavonó állat iránt. Ezt az igényt igyekeztek kielégíteni azok a nagy számban behozott hidegvérű lovak, melyek eredetüket tekintve a nóri lótól származnak.
A Muraközi a klasszikus magyar hidegvérű ló úgynevezett tájfajtája, mely a délnyugat-magyarországi Muraközről kapta a nevét. Testtömege kisebb, felépítése finomabb, mozgása gyorsabb és élénkebb, továbbá kitartóbb munkavégzés jellemzi. Sokoldalúan hasznosítható fajta: kocsiba fogható, de nyereg alatt is ugyanúgy megállja a helyét. Jó takarmány hasznosító képességű és hosszú élettartamnak örvendhet.
A két világháború között a muraközi lovaknak leginkább a nehéz mezőgazdasági munkák során vették nagy hasznát.
Küllemileg eltér a tipikus hidegvérű lovaktól.
Feje finom, testével arányos. Szeme nagy és kifejezésteljes, fülei mozgékonyak. Nyaka magasan illesztett, közepesen hosszú, ám izmos, domború sörényéllel. Sörénye dús. Széles mar, izmos, egyenes, széles, gyakran középhosszú hát jellemzi. Ágyéka szintén középhosszú, széles és izmos. Fara hosszú, széles, egyenes, izmos, kissé csapott. Mellkasa mély és dongás. Végtagjai gazdagon izmoltak, izületei a magyar hidegvérűnél terjedelmesebbek, de jóval kevesebb lábszőrzet jellemzi. Patái arányosak, kemények.
Marmagassága átlagosan 147-153 cm közé tehető.
Színe pej, sárga, néha fekete és szürke.
Hidegvérű létére jól lovagolható, nyugodt vérmérséklete teszi alkalmasnak hobbilóvá, de gyereklovagoltatásra és hippoterápiás célokra is alkalmas.
Az 1920-as években ezek a lovak a hazai lóállomány egyötödét képezték. Mint minden más magyar fajtát, a muraközit sem kímélte a második világháború, az állomány nagy része elpusztult. Egyrészt a mezőgazdaság gépesítése miatt, másrészt, mert a fajta nem tudott megfelelni a divatosnak számító sportlovakkal szembeni elvárásoknak, a muraközi ló csaknem teljesen eltűnt. A fajta megőrzését, illetve fenntartását is szolgáló ménes az Őrségi Nemzeti Parkban található.
A muraközit 1972-ben ismerték el önálló fajtaként.
Forrás: hidegverulo.hu, Takács Balázs
Fotók: Wikimedia, Canva
Frissítve: 2022.08.11
