Az emberek az ásítást legtöbbször a fáradtsággal, unottsággal magyarázzák, holott az okok jóval összetettebbek lehetnek. Az ásítás kapcsolatban van például az izgalmi állapot változásával, a hőszabályozással és a szociális viszonyok kifejezésével is. De vajon a lovakat is hasonló okok késztetik ásításra?
A növényevők – ellentétben az emberekkel és a ragadozókkal – ritkán ásítanak, ezért a mai napig nem teljesen tisztázott, hogy mi áll a viselkedés hátterében. Ezért egy európai kutatócsoport természetközeli körülmények között élő háziasított és vad Przewalski lovak ásítási szokásait vizsgálta. Alapvetően három hipotézist kívántak alátámasztani:
- A háziasítás (vagy a tartási körülmények) eredményeként a domesztikált lovak gyakrabban ásítanak.
- Azok az egyedek, amelyek több szociális stressznek, konfliktusnak vannak kitéve, többet ásítanak, mint azok az egyedek, amelyeket kevesebb szociális stressz ér.
- A csődörök gyakrabban ásítanak, mint a kancák.
Vad lovak kontra háziasított ménes
A tudósok a franciaországi Le Villaret-i rezervátumban minimális emberi hatás mellett élő Przewalski lovakat és ménesi körülmények között élő domesztikált lovakat tanulmányoztak. Azt tapasztalták, hogy nincs különbség az ásítás gyakoriságában a háziasított és a vad lovak között, ugyanakkor kiemelték, hogy a Przewalski lovak között a szociális érintkezések száma jóval magasabb, mint a háziasított lovak között.
Emellett a Przewalksi lovak esetében nagyon szoros összefüggést fedeztek fel az ásítás gyakorisága és a harcias, agresszív viselkedés között, amely megerősítette azt a feltételezést, hogy az ásítás egy feszült, izgatott szociális helyzethez kötődhet. A házasított lovak esetében ugyancsak összefüggést találtak a társas interakciók és az ásítás gyakorisága között.
A háziasított és a vadlovak között is a csődörök ásítanak a legtöbbet, ami arra utal, hogy mének általi interakciók intenzitása fontos kiváltó oka lehet az ásításnak. Ez arra is utalhat, hogy az ásítás egy, a feszültség csökkentését segítő tevékenység.
Alapvetően a vadon élő és háziasított kancák és heréltek között ritka az ásítás, átlagosan mindössze 0,07 alkalom óránként.
A kutatók a jelenlegi megfigyeléseket összehasonlítva egy korábbi 2011-es tanulmány eredményeivel megállapították, hogy a felnőtt csődörök ugyanolyan gyakran ásítanak, mint a korlátozott életkörülmények között élő kancák és heréltek, sőt mi több, a jelen tanulmányban természetes körülmények között vizsgált kancákhoz és heréltekhez képest hatvanszor gyakrabban ásítottak. Fontos szempont, hogy mennyire eltérőek voltak a vizsgált lovak tartási körülményei, hiszen ezt a magas értéket lovaglóközpontokban, bokszokban tartott lovak esetében mérték, ahol köztudott, hogy a térbeli, szociális és etetési körülmények krónikus stresszt idézhetnek elő a lovaknál.
Az ásítás nem a háziasítás eredménye
A társas érintkezések száma a fiatal Przewalski csődörök között a legmagasabb, ami egyértelmű magyarázatul szolgál az agresszivitás és az ásítás közötti összefüggésre, amelyet köztük figyeltek meg.
Ugyanakkor nagyon szoros összefüggést fedeztek fel az ásítás gyakorisága és a társas viselkedések között a háziasított lovak esetében, amely arra utalhat, hogy az ásítás bizonyos mértékig a ménesi kapcsolati rendszerekhez kötődik.
A kutatók a megfigyelések eredményeként azt is megállapították, hogy az ásítás nem a háziasítás eredménye.
Nem találtak összefüggést az ásítás gyakorisága és az agresszív vagy védekező viselkedések között a háziasított lovak esetében, ami egyszerűen annak köszönhető, hogy körükben nagyon ritkán fordul elő rivalizálás, agresszív viselkedés, mivel e csoportban jóval kevesebb volt a felnőtt csődör, mint a Przewalski lovak között.
A tesztoszteron és a stressz a felelős
Összességében kiderült, hogy mindkét csoport esetében a csődörök ásítottak a legsűrűbben. A kutatók szerint az ásítás elsődleges kiváltó oka a magasabb tesztoszteronszint, míg a másodlagos oka – az előbbivel párhuzamosan, vagy attól függetlenül – a csődörök közötti versengés, küzdelem okozta szociális stressz. A tesztoszteronszint elsődlegességét támasztotta alá az is, hogy a csődörök akkor is ásítottak, ha semmilyen konfliktusban nem vettek részt.
Nem jó jel, ha sokat ásít a lovad
A kutatók az istállóban tartott lovak esetében a stresszhez kötötték az ásítások gyakoriságát, a zavartalan ménesi körülmények között élő lovak esetében ezért az ásítás ritkább előfordulását a lovak természetes szükségleteit kielégítő állapottal magyarázták. Az ásítások számának megnövekedése ezért jelzés lehet a lótartó számára, hogy a lova tartási körülményei javításra, fejlesztésre szorulnak.
A kutatók további folytatják a munkát annak pontosabb meghatározására, hogy a társas érintkezések mely aspektusai indukálják az ásítást és milyen hatással vannak a lovak társaikkal való kapcsolatára.
2016.10.12. Írta és fotózta: György Annamária
Forrás: Horsetalk
Képek forrása: canva.com
Frissítve: 2022.08.17.
